Több mint 140 év után újra élnek szakállas saskeselyűk Németországban

Két fiatal nőstényt engedtek szabadon Bajorországban, a Berchtesgadeni Nemzeti Parkban csütörtökön egy európai szintű újrahonosítási program keretében, az eseményt történelmi nevezte Thorsten Glauber bajor környezetvédelmi miniszter.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A bajor nemzeti parkban az elkövetkező 10 évben évente 2-3 további saskeselyűt telepítenek vissza a vadonba, a projektre 750 ezer eurót költenek.

A saskeselyűk bajorországi meghonosítása nemcsak azért fontos, mert az Alpok legnagyobb, 2,9 méteres szárnyfesztávolságot is elérő madarai hozzátartoznak a helyi élővilághoz, hanem azért is, mert betöltenek egy földrajzi űrt: hosszabb távon Marokkótól Olaszországon, a Balkánon és Törökországon át Közép-Ázsiáig terjedő élőhelyet akarnak létrehozni – mondta el Norbert Schäffer, a tartományi madárvédelmi szövetség elnöke.

Az Alpok nyugati részén már korábban sikeresen újrahonosították a 90 százalékban patások tetemeivel táplálkozó dögevőket. A tapasztalatok szerint a legtöbb ragadozó átmeneti vándorlás után szabadon engedési helyének térségében alakít ki saját territóriumot.

A frissen kitelepített két madár első szárnypróbálgatásait a vadonban a www.lby.de/bartgeier-webcam honlapon lehet nyomon követni a következő hetekben.

Az Alpokban az utolsó vadon élő szakállas saskeselyűt 1913-ban ejtették el az olaszországi Aosta-völgyben. A faj európai szintű újrahonosítása 1986 óta tart.

Borítóképünkön egy szakállas saskeselyű