Penny Black

2020.05.01. 16:23

Száznyolcvan éve adták ki a világ első bélyegét

Száznyolcvan éve, 1840. május 1-jén bocsátották ki az Egyesült Királyságban a világ első felragasztható postabélyegét, a Penny Black forradalmasította a postai szolgáltatásokat.

Forrás: Shutterstock

Nagy-Britanniában a 19. század elejére olyan költségessé vált a postai szolgáltatás, hogy a címzettek már nem tudták vagy nem akarták leróni a levél átvételekor fizetendő pénzösszeget.

A leveleket adó terhelte, amelyhez több illeték járult, ugyanakkor például a parlament tagjai ingyen levelezhettek. Nem csoda, hogy az emberek minden lehetséges módon igyekeztek kijátszani a rendszert, a papírra vízszintesen és keresztbe is írtak, vagy a lényegi információt kódolva, magára a borítékra tették, és a címzett ezt megfejtve már nem vette át a levelet. A forgalom visszaesése már az 1635-ben alapított Királyi Posta számára is veszteséggel járt, halaszthatatlanná vált a rendszer felülvizsgálata.

A költséges és nehézkes szolgáltatás korszerűsítése sokakat foglalkoztatott, köztük az újító szellemű Rowland Hillt is, aki Birminghamben volt iskolaigazgató.

Hill 1837-ben publikált A postai reform jelentősége és hasznossága című füzetecskében azt javasolta, hogy a levelek kézbesítési díját a küldő fizesse, a díjat ne a távolság és a küldött lapok száma, hanem a levél súlya alapján határozzák meg, az árat egységesítsék és drasztikusan, egy pennyre csökkentsék. Elképzelését később tovább pontosította, felvetve az előzetes bérmentesítést leegyszerűsítő, a hátoldalán ragasztóval bevont, bélyegzőnyomat méretű kis papírlapocska a bélyeg használatát. A parlament bizottságot nevezett ki Hill elképzeléseinek jogi formába öntésére, és 1839. augusztus 15-én elfogadták az egységes pennyposta törvényt, amely 1840. január 10-én lépett hatályba. Az átállás felügyeletével Hillt bízták meg, akit postaügyi szolgálataiért később lovaggá ütöttek, és a nemzet nagyjai között, a westminsteri apátságban temettek el.

A bélyegek tervezésére pályázatot hirdettek, amelyre 2600 javaslat érkezett, de egyiket sem találták megfelelőnek.

A bizottság végül a fiatal királynő, Viktória portréja mellett döntött, részben azért, mert a William Wyon 1834-es kámea medálja alapján Charles Heath által készített vésetet igen nehéz volt hamisítani. A bélyeg tetején a postage (posta), alján az értéket jelző one penny (egy penny) felirat, felső sarkaiban csillagszerű szimbólumok, alsó sarkaiban a bélyegíven való helyét jelző betűk vannak. A kibocsátó ország nevét nem tüntették fel, a brit bélyegeken a világon egyedüliként a mai napig is csupán az uralkodó portréja szerepel.

Az első postabélyegeket 1840. május 1-jén bocsátották ki, és hivatalosan május 6-tól használhatták fel őket.

Néhány helyen azonban már korábban megkezdték a használatukat, fennmaradt egy példány, amelyen május 1-jei postabélyegző van. A fél unciás leveleket bérmentesítő, teljesen fekete Penny Black alig több mint egy évig volt forgalomban, mert a vörös bélyegzőt alig lehetett látni rajta, sőt könnyen le is lehetett törölni, hogy a bélyegeket így újra felhasználják. Az egy unciás leveleket a Twopence Blue bélyegekkel portózták. A Kincstár 1841-ben áttért a fekete tintás érvénytelenítő bélyegző használatára, és kibocsátotta a vörös színű Penny Redet. Érdekes módon a világ első bélyege egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hiszen 286 ezer 700 íven 68,808 millió példányban került forgalomba. Az egyetlen fennmaradt teljes ívet a londoni Postamúzeum őrzi. A bélyegeket az ívről ollóval vágták le, a perforálást 1854-ben vezették be.

A bélyegtörvény talpra állította az angol postát, amely az 1839-es 76 millió levéllel szemben 1850-ben már 350 milliót kézbesített, bevételei megnőttek.

A levelek előzetes portózásának új módja gyorsan elterjedt az egész világon: Svájc és Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit. Magyarországon 1850. június 1-jén az osztrák postabélyegek jelentek meg, az első magyar bélyegsorozatot csak a kiegyezés után, 1867. június 1-jén adták ki, az íveket még Bécsben nyomtatták.

Az első itthon tervezett és nyomtatott bélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki.

A bélyeggyűjtés szenvedélye a bélyeg megszületésével egy időben ejtette rabul az embereket, a filatelisták hatalmas összegeket áldoznak egy-egy különleges darab megszerzéséért. A világ legritkább bélyege egy 1856-os brit-guyanai egycentes magenta. A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbocos hajót ábrázol a gyarmat mottójával (Adunk, de cserébe elvárunk). A mindössze egyetlen példányban fennmaradt különlegesség 2014-ben 9,5 millió fontért, mintegy 3,7 milliárd forintért cserélt gazdát. A legritkább és legértékesebb bélyegek között tartják számon az 1847. szeptember 21-én kiadott egy- és kétpennys vörös és kék Mauritiusokat. Ezekből mindössze ezer példány készült, de csak 27 maradt fenn, értéküket darabonként egymillió dollárra becsülik. Különlegességüket az adja, hogy a Post paid (bérmentesítve) helyett a Post office (postahivatal) felirat szerepel rajtuk.

A kék Mauritius elbűvölte V. György későbbi angol királyt is, aki 1904-ben rekordárat, 1450 (mai áron mintegy 157 ezer) angol fontot fizetett érte egy árverésen. A legenda szerint titkára az aukció után azt mondta: Valami istenverte bolond rengeteg pénzt adott egy bélyegért, mire György megjegyezte: Az a bolond én voltam”.

Borítókép: Penny Black, a világ első felragasztható postabélyege

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!