felfedezés

2020.03.04. 10:42

Bécs már a római korban is város lehetett

Valószínűleg újra kell írni az osztrák főváros történetét.

Az 1221-ben várossá nyilvánított Bécs valójában már ezer évvel korábban, a római korban városi jogot kaphatott – erre a következtésre jutott egy rejtélyes ókori bronztábla töredéke alapján disszertációjában egy fiatal osztrák történész, latin- és történelemtanár, Niklas Rafetseder.

A felfedezés alapján újra kell írni az osztrák főváros történetét

– lelkendezett a kutatást bemutató keddi sajtótájékoztatón Michael Ludwig bécsi főpolgármester.

A titokzatos bronztáblatöredéket már 1913-ban felfedezték a bécsi belvárosban, a Vindobona nevű római kori légióstábor falain belül végzett ásatások során, de a rajta szereplő 41 titokzatos jel közül csak két szót lehetett kihámozni, az edicta és a Galba szavakat, és mivel ennek alapján nem sokra jutottak vele, a tábladarab a Bécs Múzeum raktárába került, ahol

100 éven át porosodott 150 ezer más régészeti lelettel együtt.

Rafetseder azonban a bronzdarabot összevetett más hasonló leletekkel, köztük az andalúziai Irni városában 1986-ban talált, a városi törvényt tartalmazó I. századi táblákkal, és a nagy hasonlóságok alapján megállapította, hogy a bécsi töredék is egy várostörvénytábla darabja lehet. A bécsi leletről feltételezhető lenne, hogy a 68-69-ben uralkodó Galba császár egy rendeletéről van szó, csakhogy Galba idején a mai Bécs területén még nem létezett fix település.

A fiatal történész úgy véli, megfejtette a rejtélyt. A városi jogot biztosító táblákon általában felsorolták a már elhunyt császárokat is, köztük Galbát, akinek neve így csak egy felsorolás része lehet. Rafetseder úgy véli, hogy Bécs ókori elődje, az I. és az 5. század között fennálló Vindobona 120 és 250 között kaphatta meg a város rangot (municipium), amelyet csak privilegizált településeknek adtak meg a római császárok.

Azt eddig is sejtették, hogy Bécs római kori elődje, Vindobona már város lehetett, de eddig nem volt rá semmiféle bizonyíték.

A kutatók egyébként azt valószínűsítik, hogy a municipiumot nem maga Vindobona légióstábor, hanem a mai Landstrasse kerületben fekvő egykori civil- és táborelőváros kapta meg, ahol a katonák családjai és kézművesek élhettek.

A felfedezés ellenére nem okvetlenül Bécs a legrégibb osztrák város.

A carnuntumi régi tábor bizonyíthatóan városi rangot élvezett – bár erről nem maradt fenn táblatöredék -, és a középkori városi jogot Bécsnél előbb, 1212-ben elnyerő Ennsben, az ókori Lauriacum légiós támaszponton is találtak egy, a bécsihez hasonló korú töredéket, amely a római kori település városi rangjáról tanúskodhat.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában