Káromkodásból katedrálist

2018.05.30. 18:09

Tudja, honnan ered az azt a hét meg nyolcát?

És egyáltalán nem számít visszafogott szitkozódásnak.

Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, ők pedig a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adtak hangot ellenérzéseiknek – olvasható az Origo cikkében.

Noha István több királyi dekrétumot is kiadott a keresztény hit, és a római katolikus egyház privilégiumainak megerősítése céljából, a pogány szokások még hosszú ideig tovább éltek, a kereszténységgel, mint „idegen vallással„ szembeni ellenszenv csak fokozatosan szűnt meg a magyarság körében. A még a pogány szokásokat követő magyarság körében az új vallással szembeni ellenszenvet csak fokozták a hitélet védelmét biztosító szigorú és megszégyenítő büntetések. Az erőszakos térítéssel szembeni ellenállás egyik formáját a keresztények, illetve a keresztény vallás jelképeinek, dogmáinak szidalmazása jelentette a pogány hagyományokat követő magyarok részéről. Az istenkáromlás kialakulásának gyökerei tehát egészen a 11. század elejéig, Szent István koráig vezethetők vissza.

A máig fennmaradt egykori káromkodások közül az igencsak szelídnek tűnő „azt a hét meg nyolcát”, valamint az „azta kirelejzumát„ eredetileg a legsúlyosabb istenkáromlások közé sorolandó szitkokból származik. A istenkáromlás a katolikusoknál halálos, ám gyónással megbocsátható bűnnek számít. A középkorban az Isten, vagy a Szentháromság szidalmazása a legsúlyosabb büntetőjogi szankciókkal járt együtt.

Tehát egy ilyen, valamikor súlyos büntetéssel sújtott, ma már kevésbé csúnya szidalom, az „azt a hét meg a nyolcát”. Ez egyébként a „hétszentségit„ finomított változata. A hét a 7 szentséget (sanctitas) jelenti, a nyolc, pedig a 8 boldogságot. A szentségeket Krisztus alapította, és az egyházra bízta. Ezek olyan kegyelemközlő jelek, melyek által a hívek kegyelemben részesülnek.

A másik jól ismert kifejezés, az „ azt a kirelejzumát magának” szintén bibliai alapokból származó szitok, ami ugyancsak egy finomított változatú káromkodás, a görög Kyrie eleison – Uram irgalmazz kifejezésből ez a keresztény liturgia könyörgése.

Borítókép: részlet a Képes Krónikából, Szent István elfogatja Gyula erdélyi vezért. Forrás: Wikimedia

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!