Egy thriller arról, hogyan ne menj el bulizni

Sok trauma érheti az embert gyermekkorában, ami majd meghatározó lesz akkor is, ha felnő. Ezeket a terheket nem egyszerű letenni, van, aki élete végéig cipeli a batyut. Ilyen lehet például az iskolai bully-ing, azaz bántalmazás is. A gyerekek nagyon kegyetlenek is tudnak lenni, és életre szóló sebeket ejteni egymás lelkén. Erre épít a Mami című fim is.

Adott egy diákcsapat, elindulnak bulizni. Sok horror kezdődik így, és egyébként a karakterek is elég sztenderdnek mondhatók. Igen ám, de ha már buli, legyen pia, de a fiatal koruk miatt nem szolgálják ki őket. Szerencsére arra jár Sue Ann (Octavia Spencer), aki állatorvos-asszisztens, de jelen esetben a jófej felnőtt, aki megveszi a kedvcsinálót a héderelni vágyó ifjoncoknak. Sőt, bulihelyszínt is ajánl nekik, a saját pincéjét. Az egyszeri alkalom rendszerré válik, a skacok rendszeresen gyűlnek össze az akkorra már „Maminak” szólított nő alagsorában. Itt aztán mindent szabad, egy dolgot leszámítva: felmenni a pincéből a házba. Természetesen a kíváncsiság nagyon hamar úrrá lesz a szereplőkön, és ezzel el is kezdődik a pokoljárás. Ann Sue-val valami nincs rendben, és flashbackekből folyamatosan megtudhatjuk, hogy bizony gyermekkorában bántalmazás áldozata volt, ennek következtében pedig ő maga is bántalmazóvá vált.

A film nincs tele rettenetes jelenettel, inkább afféle pszichológiai thriller, de horrornak túl lájtos, drámának meg túl kemény, szóval valahol a fenti műfajok mezsgyéjén táncol. A fogvatartós-meggyötrős sztori rendesen ráteszi a lelket a nézőre, bár sokszor jellemzően zavaros a forgatókönyv, és azért figyelni kell végig, el ne veszítsük a fonalat. A legzavaróbb viszont talán az, hogy adott egy jó ötlet és egy csomó jó filmes eszköz, de jó színészből annál kevesebb van. Sőt, csupán egy, azaz Octavia Spencer, aki könyörtelenül lejátsza a vászonról az összes többi szereplőt, akik közül Juliette Louise-t leszámítva talán nem is ismerünk senkit. Mami csak ránk néz hatalmas, pszichopata szemével, és arra gondolunk, hogy ez az a film, amit majd kamasz gyerekünknek meg kell mutatnunk, mielőtt elkezd kacsintgatni az éjszakai élet és a mulatságok felé. Ezerszer meggondolja majd, megkér-e egy idegent, hogy vegyen neki sört.