Dunaújváros

2013.09.13. 15:10

Városunk és lakói akkor és most

A városalapítást követő exponenciális népességnövekedést a nyolcvanas években felváltotta a népességfogyás. Az egykori fiatalok városából mára az idősek városa lettünk.

Szente Tünde

Dunaújváros történetében az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek intenzív fejlődést, a nyolcvanas évek mérséklődést, a kilencvenes évek, majd az ezredforduló alapvető változást hoztak. A fiatalok városa kifejezés, ma már nem állja meg a helyét, sokkal inkább érvényes az idősek városa jelzősszerkezet. S hogy ez miért probléma, kérdésre Dr. Bacsa-Bán Anetta szociológussal, a Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központ főigazgatójával kerestük az összefüggéseket.

- Az 1949-es népszámlálási adatok után óriási változások tapasztalhatók. Az ötvenes évektől olyan léptékű vándorlási mozgalom indult meg, amely egy várost volt képes létrehozni kezdett okfejtésébe dr. Bacsa-Bán Anetta. A kilencvenes éveket ellenkező irányú népmozgalmi folyamatok határozzák meg. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 1990 óta a megyei jogú városok közül tőlünk és Salgótarjánból a legnagyobb az elvándorlás, s ha hozzá vesszük a születési mutatókat, a hazai összes nagyváros, illetve középváros között Dunaújváros az utolsó helyen szerepel.

Évtizedekig büszke volt Dunaújváros a fiatalok városa címre, ezzel szemben most már a fiatalság elmegy és kevés gyerek születik. E kettő egybeesése a várost nagyon rosszul érinti. Egyszerre, szinte egy időben öregedett meg a városalapító nemzedék. Kiemelkedően idős Dunaújváros népessége, ahol száz gyermekkorú lakosra csaknem másfélszer annyi 65 éves és idősebb jut.

Archív felvételünkön a hőskor, fiatalok ezrei jöttek a városba, sokan maradtak, vagy visszatértek...

 

Az elöregedett lakosságban a nők vannak többen, a férfiak kedvezőtlenebb halálozási statisztikái miatt. Sok egyedülálló él, városrészek néptelenednek el. A belvárosban vannak lépcsőházak, ahol a 12 lakásból 4-ben laknak összesen, azok is idősek és egyedülállók. A lakáspiac nálunk nem mozog, eladni nem tudnak, kiadni nem is nagyon akarnak. Arról nem is beszélve, hogy jó néhányan a devizahitel miatt nem lépnek.

A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a válási mutatók megugrottak. A megyei jogú városok közül ma is Dunaújvárosban a legkisebb a lakásnagyság. A családok létszámbeli növekedése ezekben a kicsi terekben feloldhatatlan feszültségek forrása, ami nem csupán a válások számának növekedését, hanem egyéb devianciákat is magával hozza. Példaként említhetem, hogy Magyarország élbolyába tartoztunk az alkoholizmus vonatkozásában. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek a növekedés évei.

A törés a nyolcvanas évekkel kezdődik. A gazdasági változások indították el a társadalmi változásokat. A gazdaság megtorpant, elindultak a privatizációs folyamatok, a 2001-es Dunaferr-es privatizáció új irányba viszi a gazdasági-társadalmi folyamatokat. A város gazdasági fejlődésére kihat a népesség korösszetétele, iskolázottsága, és persze kihatnak a demográfiai folyamatok is magyarázza dr. Bacsa-Bán Anetta társadalomkutató.

Huszonöt százalék fölött az idősek

A megyei jogú városok közül talán Dunaújvárosban a legalacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság. A városok lélekszámát a természetes népmozgalmi folyamatokon túl a vándorlás, azaz a be-, illetve elköltözések is befolyásolják. Erőteljes volt az elköltözés az elmúlt tíz évben Dunaújvárosból. Az idős népesség aránya az aktív korúakhoz képest városunkban meghaladta a 25 százalékot – a KSH 2012. júliusi elemzése szerint.

Ötvenezer alatt a népesség

A tervasztalon született város eredeti elképzeléseket túlszárnyaló mértékű növekedést produkált. Néhány évtized alatt, szinte a semmiből, hatvanezer fölé emelkedett az itt élők száma (62459 fő, 1986). Néhány éve viszont ötvenezer alatt vagyunk (48219, 2012).

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!