Selmeci hagyományok

Selmecbánya nemcsak az épített környezet, hanem immár a kulturális értékek, az egyetem, főiskolai hagyományok bölcsőjeként is az UNESCO által nyilvántartott világörökség részét képezi. Most már közel másfél évtizede annak, hogy a felsőoktatási intézmények minden évben megünneplik azt, hogy csatlakoztak ehhez a deklarációhoz. Dr. András István a Dunaújvárosi Főiskola rektora is részt vett az eseményen. Az összes magyarországi felsőoktatási intézmény, amely munkája során a selmecbányai elveket képviseli és a selmeci hagyományokat őrzi, eljött ide, mondta el lapunknak, ahol az egyetemi főiskolai vezetőtársakkal és hallgatókkal együtt koszorúkat helyeztek el a megemlékezések falán. A program részeként fáklyás felvonulás következett a város főutcáján.

Dr. Rajcsányi-Molnár Mónika a DUF oktatási rektorhelyettese és dr. András István rektor a rendezvényen
Fotó: Zsedrovits Enikő

Az Akadémia épületében ünnepélyes szónoklatok hangzottak el minden intézmény képviselőjétől a selmecbányai hagyományok további ápolására vonatkozó eltökéltségükkel kapcsolatban.

A Dunaújvárosi Főiskola a jövő év januárjától az alkalmazott tudományok egyetemeként működhet tovább. A selmeci találkozón arra kérdésünkre, hogy mi változik az oktatási intézmény működésében a rektor elmondta, hogy ez egy olyan lehetőség, amivel értelemszerűen élni kívánnak. Mindez még magasabb színvonalú munkát, még professzionálisabb kutatásokat, még inkább hallgatóbarát működést és az iparral történő még szorosabb együttműködést feltételez. Arra a kérdésre, mennyire általános az, hogy a szakképzés és a felsőoktatás ilyen szoros kapcsolatban van egymással, – nemcsak formailag, hanem intézményesen is egy helyen van, mennyire általános -, dr. András István elmondta, hogy egyáltalán nem az.

Intézményük abban szeretne sajátos példát adni, hogyan lehet megfelelni annak a hármas egységnek, ami a szakképzést, az ipari szereplőket és a felsőoktatást foglalja magába. A felsőoktatás már elmozdult ebbe az irányba, hiszen a duális képzések megjelentek, az ipari szereplőkkel sokkal szorosabbra fonják a kapcsolataikat, és a szakképzés sem szólhat másról, mint arról, hogy a versenyszféra szereplőinek hasznos végzettségeket, kompetenciákat tudjanak kínálni. Az, hogy ez így lehet, egy összefogás eredménye, mondta a rektor.

Dr. András István a Dunaújvárosi Főiskola rektora, dr. Rajcsányi-Molnár Mónika a DUF oktatási rektorhelyettese, valamint Kővári Dániel a HÖK elnöke együtt koszorúztak Selmecbányán
Fotó: Zsedrovits Enikő

Selmecbányára pénteken sokan ellátogattak azok közül, akik az alkalmazotti egyetem létrejötte érdekében a szakma, a politika és az ipar területéről támogatói nyilatkozatot tettek. Közöttük volt dr. Dorkota Lajos a MEKH elnöke, dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, dr. Simon László Fejér megyei kormánymegbízott és Cserna Gábor polgármester is.Partnereik nélkül nem érnek semmit, foglalta össze „sommásan” az elmondottakat dr. András István a Dunaújvárosi Főiskola rektora. Hova képeznék a hallgatóikat, ha nem ezeknek a cégeknek, ha nem az lenne a küldetésük, hogy egy tisztességes, jól használható diplomát adjanak mindazoknak, akik a Dunaújvárosi Főiskolára járnak, és reményeik szerint már, mint Dunaújvárosi Egyetemen fejezik majd be tanulmányaikat a jövő esztendőben.

A kezdetekről...

A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái Selmecbányán voltak. 1762-ben Systema nevű leiratában Mária Terézia megerősítette az udvari kamara döntését, így itt jött létre a világ első bányászati akadémiája. Az Akadémia utódintézményeinek vezetői, jelenlegi és volt diákjai a mai napig is őrzik és ápolják az akkor kialakult hagyományokat.