Kutyástól üldözi a bűnt

Bereczki László a váli polgárőrség alapító tagja, s az elmúlt évtizedekben azon munkálkodott, hogy ilyen-olyan pozíciókban irányítsa a szervezetet. Majd pedig idén márciusban megbízták a Vál-Tabajd körzeti megbízotti feladatokkal.

- A közgyűlés előtt lemondtam elnöki tisztségemről, hogy teljes mértékben meg tudjak felelni az új beosztásomnak. A váli polgárőrség szinte az életem részévé vált. Szerettem az elnöki munka kihívásait. Ezt tehettem, mivel nagyon jó polgárőrökkel dolgoztam együtt, mindig számíthattam munkájukra. Amit most is elmondhatok, mivel körzeti megbízottként jelenleg is segítik a munkámat - meséli a rendőr, akit már jó ideje kutya is kísér a munkában.

László egy kmb-s barátja mellett szerette meg a rendőri hivatást 1998-ban, s 2001-ben, 33 évesen már kutyákkal foglalkozott a baracskai büntetésvégrehajtási-intézetben. Bűnügyi kutyavezető karrierje pedig 2007-ben folytatódott a Fejér Megyei Rendőr Főkapitányságon, s közben elvégezte a rendőr szakközépiskolát, majd Dunakeszin először a nyomkövető később a kábítószer kereső kutyavezető szaktanfolyamot. Hektor és Lilu, a két német juhász kutya volt akkor a társa, velük üldözte a bűnt. - Egészen 2010 áprilisáig, ekkor sajnos a nyomkövető kutyám, Hektor elpusztult. Előtte két nappal Dunakeszin kapta meg Hektor a rendőri szolgálat kimagasló teljesítésének elismeréséül a „Bűnügyi szakterületen legeredményesebb rendőrkutya” címet - mesél a szomorú emlékekről a rendőr, akit Hektor halála érzékenyen érintett és ezért átkérte magát a Bicskei Rendőrkapitányságra, ahol járőr vezetőként szolgált.

- Lilut, a kábítószer kereső kutyámat hoztam magammal, így állandóan magam mellett tudva továbbra kutyavezetőként is szolgálok. Nemrég pedig ismét új feladatot kapott: március óta ő Vál-Tabajd körzeti megbízottja. - Nagyon jól érzem magam itt, mivel tősgyökeres válinak mondhatom magam, itt jártam óvodába, iskolába is, édesanyám családja már több száz éve él a községben - árulja el. - Nagyon sokan ismernek a településen és én is sok embert ismerek, ezért talán jobban is bíznak bennem az itt élő emberek, megállítanak, gratulálnak, örülnek nekem.

Biztos vannak olyanok is, akik ellenkezőleg éreznek, de ők még ezt nem jelezték felém. Vált és környékét is jól ismerem, kicsit tabajdinak is mondhatom magam, mert tabajdi a barátnőm, és így sokat tartózkodom a településen. Több éves polgárőr munkámnak köszönhetően a közbiztonság helyzetét is ismertem előzőekben, így számomra nem teljesen ismeretlen ez a terület. Ez nem azt jelenti, hogy nincs mit tanulnom, sőt sokat kell, de elöljáróim támogatásával, és a volt körzeti megbízott segítségével a lehető legjobb tudásommal szeretném a feladatomat ellátni, ehhez a két település Vál és Tabajd önkormányzata nagy segítségemre van.

Persze László polgárőri munkájáról sem mondott le, csupán a vezetői feladatokat ruházta át másra, hisz ő is tudja: ez a feladat is teljes embert kíván, amely nagy felelősséggel is jár. Jócskán meg is kapta már ebbéli munkájáért az elismeréseket, legutóbb például idén (és két évvel ezelőtt is) a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség elnöke a polgárőrmozgalomban végzett munkájáért az „Év polgárőre” címet adományozta neki.

- És ami talán a legkedvesebb számomra - teszi hozzá -, idén márciusban kis ünnepség keretében polgárőr társaimtól az elnöki munkámat megköszönve egyedi ezüst medált, illetve Vál képviselő- testülete „Vál településért emlékérmet” adományozott nekem.