Vörösiszap - Tanulmány Ajka és Devecser kapcsolatáról

"Ilyenféle egészséges versengés élt Devecser és Ajka között is a XX. század hosszú-hosszú évtizedeiben. A század első felében a nagy múltú, járási székhely Devecser mellett a kisebb Ajka eltörpült. Devecser húzta, inspirálta a haladásra, a felzárkózásra kisebb szomszédját, vélték akkor. Mára viszont kétségtelen, hogy Ajka vette át a vezető szerepet. (...)

Felvetődik a kérdés: ha Devecser, a mezőváros zöld utat adott volna még az 1930-as évek legvégén az alumíniumgyártásnak, mi lett volna a sorsa? Hogyan fért volna bele a jobbára földszintes, ódon, polgári épületekből álló mezővárosokat idéző Devecser a szocialista város modern képébe? Megmaradhatott volna-e a szocialista modern építészeti és városrendezési elmélettel ellentétben az akkor nem túl jó állapotban levő, de a településnek sajátos jelleget adó Esterházy-kastély a parkjával, nemes, öreg platánjaival, mocsári ciprusaival együtt? (Megjegyzendő, hogy a parkot elöntötte a vörös áradat, s a legszakszerűbb megtisztítási szándék ellenére is óriási, visszafordíthatatlan kárt szenvedtek az ősi fák. Számuk szinte megfeleződött, megharmadolódott! S valószínű, hogy a folyamatnak még nincs vége.) Megmaradhatott volna-e az oly jellegzetes gesztenyesor, amely körülöleli a kastélyt? Szerencsére a gesztenyesorig nem ért fel az áradat. Nem is beszélve a többi, központi utcáit jellemző házsorokról, a Gárdonyi iskoláról, az 1790-ben épített, Szent Flórián-os házról. Megmaradhatott volna-e változatlan formájában a templomot övező épületeivel a Petőfi tér úgy, ahogy kialakult a mezővárossá válás során. A válasz egyértelmű. Ugyanúgy eldózerolták volna, mint Ajkán a Nirnsee-kastélyt, vagy a szép parasztbarokk épületet, melyben Fekete István lakott intézősködése idején. S ugyancsak eltűntek azok a kedves üzletek, amelyek a vasútra vezető utcákban álltak (ahol mindig vásárolt nekem anyukám 5 dkg csokis drazsét).

Így tehát a régi Ajka is meghozta áldozatát, vállalta az iparosodással járó előnyöket, hátrányaival együtt, amiben néhány évtizede pl. a levegőszennyezés sem volt elhanyagolható mértékű.

Azt ma már világosan láthatjuk, hogy nem válhat szét a gazdasági előrelépés a szellemi fejlődéstől. Ezt gondolni nemcsak naiv álom, ábránd volt, hanem logikátlan következtetés is. A gazdasági élet virulása felemelte, s húzta magával a szellemi  fejlődést  is az új szocialista városban. Az azonban nem kizárt, hogy ott is legyen pezsgő szellemi élet, ahol nincs nagyipar, hanem kisebb mértékű ipari szolgáltatás vagy ipari jellegű tevékenység folyik a mezőgazdasági termelés mellett.

Egy biztos, a "kistestvér" szerep már régóta nem Ajkáé volt. De Devecser se sajnáljon semmit! Léleküdítő megállni és körültekinteni a kisváros központjában. (Hát ha még a házak utcafrontjai is rendben lennének!) Egyszerűen megnyugtató az emberléptékű Petőfi tér elrendezése, ódon házainak látványa, az iskola klasszicista homlokzata, a katolikus plébánia épülete, a parasztbarokk ház, az építészetileg megőrzött kastélyban kialakított könyvtár a sokszínű szolgáltatásaival..."

(M. Mester Katalin írása teljes terjedelmében itt, a Napló-Online oldalán található meg.)