Digitália

2023.04.23. 06:00

Milyen munkaköröket fenyegethetnek a mesterséges intelligenciák?

Ismert közgazdászok szerint a mesterséges intelligencia általános elterjedése leginkább a mindennapi szellemi munkát végzők állását veszélyezteti.

Forrás: Shutterstock

A ChatGPT-t létrehozó OpenAI márciusban közzétett kutatása szerint a mesterséges intelligencia térnyerése a szellemi dolgozókat hátrányosabban érinti, mint a többi munkaerőt.

Mostanáig az automatizálás inkább a kékgalléros dolgozókat sújtotta. Daron Acemoglu, az MIT közgazdásza megállapította, hogy az 1980-as évek óta tapasztalható béregyenlőtlenséget 50-70%-ban az automatizálás okozta. Amerikában és világszerte gépek, robotok és számítógépes szoftverek váltották fel az érettségivel nem rendelkező dolgozókat a rutinfeladatokban, például a szerelősoron, meg az adminisztratív irodai munkában. A munkavállalók reálbére csökkent vagy stagnált.

Míg az automatizálás leértékelte és felváltotta az alacsonyabb képzettséget igénylő munkát, a diplomások és a középiskolai végzettséggel rendelkezők közötti kereseti különbség megduplázódott – állapította meg David Autor, az MIT közgazdásza.

Az alacsonyabban képzett munkaerő gépekkel való helyettesítése növelte a nehezen automatizálható feladatok iránti keresletet és béreket. Ennek eredményeként az elmúlt fél évszázadban jelentősen nőtt a bérek egyenlőtlensége.

Ma, a mesterséges intelligencia megjelenésével a jól képzett fehérgallérosok, akik eddig az egyenlőtlenség haszonélvezői voltak, a mesterséges intelligencia célkeresztjében állnak.

Míg a korábbi szoftverek szkriptelt utasításokra támaszkodtak a rutinfeladatok elvégzésében, az AI képes válaszolni arra, amire soha nem tanították be: magyarán szólva tud tanulni.

Az OpenAI említett tanulmánya megállapította, hogy a nagy nyelvi modellek – például a ChatGPT mögött meghúzódó mesterséges intelligencia – képesek feldolgozni és előállítani olyan szöveget, amely rendkívül hasonlít a természetes emberi nyelvhez. A jelentés megállapította, hogy a diplomával rendelkezők nagyobb valószínűséggel hátrányosan érintettek.

„Elképzelhető, hogy a nagyobb képzettséget igénylő feladatok egy részét hamarosan kevésbé iskolázott emberekre bízzuk" – mondta Autor. Például a mesterséges intelligencia lehetővé teheti az ápolónők számára, hogy helyettesítsék az orvost, mert ez az intelligencia kiegészíti majd a tudásukat – tette hozzá Acemoglu.

De még mindig nem ismerjük igazán a nagy nyelvi modellek képességeit.

Először is, „hajlamosak vagyunk alábecsülni, mennyire összetettek az emberi feladatok” – mondta, – így lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia csak kiegészíti az újságírók, menedzserek és orvosok munkáját, nem pedig helyettesíti őket. Ez pedig növelheti a termelékenységüket és a bérüket.

Ezenkívül „az iskolázott munkavállalók képesek lehetnek megvédeni magukat” – mondta – Talán nem lesznek olyan súlyosan érintettek, mint a kékgalléros dolgozók a robotok bevezetésekor.

Autor szerint a mesterséges intelligencia „valószínűleg hozzájárulhat az egyenlőtlenség csökkentéséhez”. Jelenleg azonban „az ösztönzők nincsenek összhangban a társadalmi célkitűzésekkel”.

„Ezt az egészet mintegy fegyverkezési versenyben űzi egy csomó profitorientált cég” – tette hozzá. „Semmi okunk nincs feltételezni, hogy ami jó az Amazonnak és a Google-nak, az jó az emberiségnek is.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!