Holdjárók és asztronauták

2022.04.12. 18:00

Magyarok az űrben az Álmok Álmodói 20 kiállításon

A mai űrhajózás világnapjával emlékeznek meg arról, hogy 1961-ben április 12-én jutott fel először ember az űrbe.

Jurij Gagarin úttörő utazása óta több mint 600-an távolodtak el a Földtől legalább 100 kilométerre - hivatásos űrhajósok és a Nemzetközi Űrállomásra érkező űrturisták. Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállításon a budapesti Millenárison olyan hazai tudósok és feltalálók életpályáit is megismerhetjük, akik munkájukkal hozzájárultak az űr alaposabb felfedezéséhez.
A magyarok a hetedik nemzetként jutottak fel a világűrbe, Farkas Bertalan 1980. májusi utazásának köszönhetően.Első asztronautánk nyolc napos utazása során súlytalanságban végzett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket a Szojuz 36 fedélzetén. A tudományos megfigyelések mellett azonban arra is jutott ideje, hogy mesét olvasson fel a gyerekeknek a magával vitt tv-maci társaságában.


Második magyarként Charles Simonyi, alias Simonyi Károly nézett szét az űrben, kétszer is. Ő „turistaként” utazott, hiszen civilben a Microsoft fejlesztőmérnökeként korábban az Office programcsomag előzményeiért, leginkább az Excel kidolgozásáért felelt. A milliárdos üzletember fél éves kiképzést követően 2007-ben és 2009-ben is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ahol többféle kutatómunkát végzett.


Út a távoli égitestekig


„Ő vezetett el bennünket a Holdra” – mondta Szebehely Győzőről egy kollégája, Hans Mark, a Texasi Egyetem rektora. A Műegyetemen diplomát szerző, majd a negyvenes években az USA-ba költöző csillagász-mérnök komoly szerepet játszott az Apollo űrhajórendszer nyolcas alakú pályájának tervezésében. Szebehely a világűrben egymással kölcsönhatásban lévő égitestek pályáinak várható alakulását vizsgáló háromtest-probléma kutatójaként amerikai egyetemeken tanított, majd a hatvanas években az austini egyetem Űrmérnöki Intézetének vezetőjeként kapcsolódott be az Apollo-programba.


Izsák Imre ugyan nem érhette meg a Holdraszállást, de az égitest túlsó oldalán kráter viseli nevét. A matematika-fizika szakot végzett tudós a Smithsonian Obszervatórium munkatársaként 1958-tól kapcsolódott be az amerikai műholdkövető hálózat megfigyeléseibe. Munkájának során a műholdak mozgásának adataiból próbálta meghatározni a Föld pontos alakját, és elsőként ő vezette le az egyenlítő lapultságának értékét, valamint a földi gravitációs tér korábban ismeretlen paramétereit. Felfedezései híressé tették, és a NASA tudományos munkatársa lett, fiatalon, mindössze 36 évesen bekövetkezett haláláig.


Pavlics Ferenc a holdjáró, vagyis az Apollo-programban 1971-ben megvalósult Lunar Roving Vehicle (LRV) elkészítésében játszott fontos szerepet. Összesen három, 3,1 méter 
hosszú és 2,3 méter széles, összehajtható LRV jutott fel a Holdra az Apollo–15, 16 és 17 expedíciókkal 1971-72-ben. Pavlicsnak és csapatának köszönhetően az űrhajósok sokkal nagyobb területeket tudtak bejárni, és háromszor annyi kőzetmintát gyűjtöttek, mint a korábbi expedíciók legénysége, de a járművek azóta is a Holdon parkolnak.


Bejczy Antal, a Marsjáró egyik alkotója 1966-ban került a California Institute of Technology-ra, majd 1969-től a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában a távoli űrt kutatta. Szakterülete a robottávvezérlés (teleoperation) volt, amelyhez 6 találmánya és több mint 150 publikációja kapcsolódik, így például ő fejlesztette ki az 1997-ben bemutatott Marsjáró, a Pathfinder távirányítási technikáját.


A jövő csillagászatának Álmodói


Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok Tér tudománya csomópontjának csillagászattal és űrrel kapcsolatos anyagainak összeállításában a Svábhegyi Csillagvizsgáló szakemberei is közreműködtek. A tárlat és a normafai interaktív csillagászati élményközpont azonban további együttműködéseket tervez.


„Nagy öröm, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgáló is részt vehet a jövőben a kiállításhoz kapcsolódó interaktív programokban. Jó látni, hogy sok fiatal érdeklődik a tudományos felfedezések iránt és hogy milyen nyitottak a természettudományok jövőbeni lehetőségeire és alkalmazásaira.” – mondta el Rózsahegyi Márton a Svábhegyi Csillagvizsgáló projektmenedzsere.


Dankó Virág, a kiállítást megvalósító Millenáris ügyvezető igazgatója kiemelte: „Úgy tűnik, mi magyarok jók vagyunk abban, hogy kivételes újításokat hozzunk létre, álmodjunk meg, hiszen ezek nélkül a találmányok nélkül másképp néznének ki a hétköznapjaink. Bízom benne, hogy számos esetben tudunk újat mondani és mutatni a látogatóknak, éppen ezért is öröm, hogy lehetőségünk adódik a Svábhegyi Csillagvizsgálóval való együttműködésre. Az űriparral kapcsolatos további találmányokat, érdekességeket pedig mindenki megtekintheti a kiállításon.”


Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!