Önkormányzatok: Bukás lesz a számtan vége?!

Az MSZP-s politikus szerint a normatívacsökkenés miatt a 2010-ben megalakuló új városvezetésnek szükségképpen elő kell venni, át kell gondolni az oktatási szférát érintő racionalizálási tervet. Igen, ez konkrétan iskolabezárást, bezárásokat jelent - egyértelműsítettünk. Az általános iskolai ágazatban meglehetősen magas tehát az önkormányzati hozzájárulás mértéke - ha hozzávesszük, hogy a 3905 kisiskolásból 642 vidékről jár be, még inkább előtérbe kerül a városi büdzsé terhe. Hiszen a vidéken lakó, de bejáró gyerekek hatvan százaléknyi normatíváját is Dunaújváros pótolja ki száz százalékra - a kistérségi társulások léte e kérdésben lényegtelen. A város ugyanis nem lépett be intézményeivel ilyesfajta kistérségi társulásba. Kálmán András szerint nem is igazán lenne olyan politikai erő, amelyik vállalná annak ódiumát, hogy a városi intézmények függetlenségét egy ilyen - tegyük hozzá, egyébként is döcögősen működő - társulási formáció kedvéért feladják.

A gyermekétkeztetés támogatása egyharmadára esne vissza. Az ügyben, hogy mennyit költ a város évente a közétkeztetésre, illetve mennyi a szülői hozzájárulás mértéke, nem sikerült adatokat szerezni az önkormányzatnál. Kálmán András szerint azonban étkeztetési fronton alakul a kormányzati szintű alku: az eddig ígértnél mégis többet adnak, belátva a finanszírozás tervezett mértékű kurtításának tarthatatlanságát.

De a város egyéb intézményeire is sötét jövő várhat. 2010-ben ugyanis már a privatizációs szerződésben kikötött - öt esztendőre szóló - évi 200 millió forintot sem fizeti az önkormányzatnak a vasmű. Ezt intézményekre, nem kötelező feladatok ellátására - például a Kortárs Művészeti Intézet, a városi sportiskola, az MMK, a Civilház működtetésére - költötte a város. Most az a kérdés, hogy jövőre miből telik majd minderre?! A kétszázmilliós kiesés elvileg a jövő évre kalkulált 600 millió forintos mínuszt tetézi. (A képet árnyalja, hogy a városi kórháznak is közel egymilliárd forint a hiánya!)

Nem véletlen tehát, hogy főként a pedagógus érdekvédelmi szervezetek hallatják a hangjukat. Városunkban egy-egy iskola éves finanszírozása - az adott intézmény nagyságától függően - 115 milliótól 407 millió forintig terjed. A Szórád például nem sokkal kap több pénzt, mint a zeneiskola. Nem véletlen tehát, hogy ma már döntéshozóink egyöntetűen úgy fogalmaznak: két iskolányi pénzt vonnak el a várostól.

S ha már a vasműt is érintettük: jelentős változások lesznek az iparűzési adó kezelésében is (az idei évre 4 milliárdos iparűzési adóbevétellel számoltak). A sarcot ugyanis jövő évtől az adóhivatal szedi be az önkormányzatok helyett - egyesek állítják: ezzel tovább sérül az önkormányzatok szuverenitása. A kormány szerint mindez egyszerűsítés.

Egy biztos: hazánkban ma 13 ezer költségvetési intézmény működik a helyhatóságok irányítása alatt, s a leépítések ellenére is 426 ezer embert foglalkoztatnak... Nem tudni, miből finanszírozzák a vasműs pénzből fenntartottakat