Minden jó, ha jó a vége

Régen látott nagyszámú közönség előtt és hangulatban kezdődött meg a Hamburger Hungária Jégkorong Kupa második elődöntője. Ebben közrejátszott az is, hogy a miskolciak és a fehérváriak közös szurkolótábort alkottak. A borsodiak a Medve nem játék és Lássuk a medvét feliratú transzparensekkel érkeztek. Ezt egészítette ki a Fehérvári Ördögök molinója. Ez a nagy egyetértés nem véletlen, hiszen a Sapa Fehérvár hat játékost is kölcsön adott a miskolciaknak.

A találkozó elején rögtön kiderült, hogy a miskolciak komolyan gondolják azt, amit edzőjük, Mayer Péter a mérkőzés előtt nyilatkozott:  Ha mi jól játszunk, a dunaújvárosiak pedig gyengébben, mint ahogy szoktak, akkor bármi megtörténhet.

Az első perctől kezdve mindkét csapat sokat korcsolyázott, keményen ütközött. A hetedik perc tájékán érződött, mintha az Acélbikák némi fölénybe kerültek volna. Papp Viktor ki is hagyott egy hatalmas helyzetet, igaz egy perc múlva Sevela bravúrja kellett ahhoz, hogy a DAB megússza gól nélkül. A folytatásban aztán egyre jobban őrölte fel ellenfelét a hazai csapat, de nagy fölénybe nem kerülhetett, mivel hátul stabilak és önfeláldozóak voltak a vendégek. A 15. percben Magosi lépett ki egyedül a védők közül, rávezette a kapura a korongot, de csak a vasat találta el. Ez volt egyébként a harmad legnagyobb lehetősége a gólszerzésre. Az utolsó percekben már szemmel látható volt a DAB fölénye, de Szilassy kiállítása után lendületét vesztette a csapat, így maradt a némileg meglepő  0-0 az első játékrész végén.

A második harmad első percében már emberelőnybe került a DAB, de rengeteg pontatlanság csúszott a játékba, így igazából helyzethez sem jutott. Ahogy teltek a percek, úgy lett egyre több az apró technikai hiba,  és úgy látszott, hogy a csapat is kezd egyre idegesebb lenni azért,  mert nem született meg a vezető gól. Az Acélbikák mentek becsülettel előre, de a miskolciak nagyon fegyelmezetten, taktikusan védekeztek. Gyors csatáraik révén pedig nem egyszer zavart okoztak a dunaújvárosi kapu előtt. Egyre inkább olybá tűnt, hogy az egyhónapos meccskihagyás nem tett jót a csapatnak, többen is formán kívül játszottak. A 34. percben ismét  emberelőnybe került a DAB, de a két perc alatt értékelhető mozzanata sem volt a társaságnak. Most már nemcsak rosszul, hanem szenvedve  játszottak a dunaújvárosak. Nagy meglepetésre két harmad után is 0-0 volt az állás.