Játékos és edző

- Legutóbb az osztrák bajnokságban szerepeltem az Union Arbescbach együttesében. Családi okok miatt jöttem haza, és a család miatt igazoltam a Dunaferrhez is, ugyanis a feleségem dunaújvárosi. A nyáron tárgyaltam a Szolnok együttesével is, de végül a piros-fehéreket választottam. Erős érv volt még Kelemen István személye, aki mellett másodedző lettem a magyar ifjúsági-válogatottnál.

- Mennyire ismeri új csapatának játékosait, és milyen teljesítményre számít a bajnokságban?

- Névről természetesen ismerem a srácokat, de nagyon fiatal ez a társaság, egy teljesen más generáció. Minél előrébb szeretnénk végezni a bajnokságban, ennek érdekében rengeteget kell dolgozni. Az a lényeg, hogy a csapat hozza ki magából a maximumot, és majd meglátjuk ez mire lesz elegendő. Ha jól és lelkesen játszunk, az eredmény is jönni fog. Bízunk abban, hogy a jó játék, és az eredmény kihozza majd a szurkolókat a sportcsarnokba.

- Úgy gondolom Önre vezérszerep vár ebben az együttesben?

- Úgy érzem, a külföldön, és Magyarországon szerzett tapasztalatokat ötvözve, meg tudok felelni ennek az elvárásnak. Nem levezetni jöttem haza, hosszú távra tervezek a Dunaferrnél.

- Úgy tudom, rendelkezik edzői képesítéssel, így bekapcsolódik a klubnál az utánpótlás-nevelésbe...

- Az utánpótlás vezetőedzővel, Kelemen Istvánnal közösen egyeztetjük a feladatokat. A junior és a serdülő csapattal fogok dolgozni, emellett a sportiskolánál is lesz egy csoportom. Célunk, hogy minél szélesebb körben, minél több gyerekkel szerettessük meg a röplabdát. Egy teljesen új garnitúrát szeretnék toborozni, akikkel az alapoktól kezdhetném el a munkát.

- Mi lesz a fontosabb a következő évben a játék, vagy az edzői feladatok?

- Mind a kettő egyformán fontos számomra. Mindkettőnek meg van a maga szépsége és felelőssége. Természetesen mindig az egyesület, a csapat érdekét kell képviselni. Legfontosabb a klub hírneve, és eredményessége.