Igazolatlan munkanapra nekünk kell fizetni a járulékot

Székesfehérvár, Fejér - Sokan nem tudják, milyen súlyos következménye lehet egy igazolatlan napnak a munkahelyen. A vétség, ha munkaügyi következményei nincsenek is, azt eredményezheti, hogy az illető erre az időre kikerül a tb-rendszerből, s mehet az adóhivatalhoz.

Klecska Ernő


Egy olvasónk nemrég panasszal fordult lapunkhoz. Nemrég munkahelyén igazolatlan napja lett  az ok az ügy szempontjából lényegtelen , ezért berendelték a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz (NAV), mondván: arra a napra nincs társadalom-biztosítása. Körülbelül 200 forintot kellett fizetnie és mindenféle nyomtatványokat kitöltenie, erre egy nap szabadságot is ki kellett vennie. Lapunk körkérdésének eredményeként kiderült: az illető nem egyedül járt így, igaz, az csak a munkáltatón múlik, hogy maga elrendezi-e  a papírmunkát vagy ilyen kellemetlen helyzetbe hozza  a munkavállalót.
Az ügyben a NAV regionális adóigazgatóságának szakértőit kérdeztük meg.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) felsorolja azon eseteket, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, ilyennek minősül például az igazolatlan távollét időtartama is. Ezen időtartam alatt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, feltéve, hogy egyéb jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult  tájékoztatta lapunkat Gellér Máté, a NAV Közép-dunántúli regionális adófőigazgatósága jogi, tájékoztatási és törvényességi főosztályának munkatársa.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alapján fő szabályként a törvény szerint biztosítottnak minősülő személyek jogosultak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására.
A biztosítotti minőség, és ezzel egyidejűleg a járulékfizetési kötelezettség, valamint az ellátásra való jogosultság a törvényben részletesen felsorolt jogviszonyokon alapul, a biztosítás a jogviszony kezdetétől  megszűnéséig tart.
A Tbj. alapelvi szinten rögzíti, hogy a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező! A jogszabály ugyanakkor azt is kimondja, hogy az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelynek összege 2012-ben havi 6390, azaz napi 213 forint.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen Magyarországon. Azt is kevesen tudják, hogy a járulékfizetést az arra  kötelezett helyett - annak hozzájárulásával és az adóhatóság jóváhagyásával - végül más személy vagy szerv is teljesítheti.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Atv) alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezését, illetve annak megszűnését a magánszemélynek 15 napon belül be kell  jelentenie az állami adóhatóságnak (NAV). Ennek alapján az adóhivatal a járulékfizetési kötelezettséget az adófolyószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot  ettől függetlenül is  a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. A Tb-törvény felsorolja azon eseteket is, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, s  ilyennek minősül például az igazolatlan távollét időtartama is. Ezen időtartam alatt a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, feltéve, hogy egyéb jogcímen nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult  erősítette meg a szakember.
- A magánszemély fizetési kötelezettsége biztosítási jogviszonya szünetelésének kezdő napjától annak végéig fennáll, a szünetelés végével be kell azt jelentenie. E két bejelentést  a kezdetit és a végsőt  akkor is meg kell tenni, ha a biztosítási jogviszony csak egy napig szünetel.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével a magánszemély nem válik biztosítottá, a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségbiztosítási ellátások közül kizárólag egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!