2012.03.15. 06:43
Egy '48-as honvéd története
Dunaújváros - A régi penteleiek által csak "öreg temetőnek" nevezett részen 1920-ban állították fel a Szávits család síremlékét, amely a neves éremművész Berán Lajos kezemunkáját dicséri. Ám még a Pentele múltját kutató lokálpatrióták előtt is a közelmúltig rejtve volt, hogy a sírbolt egy 48-as honvéd, Szávits Sándor hamvait is takarja.
A "feltárás" részleteit és a Szávits család történetét Jakóné Fekete Teréz, a Penteli Baráti Kör tagja osztotta meg lapunkkal.
Bár egy korabeli lista tanúsítja, hogy a 48-as forradalomhoz 237 pentelei csatlakozott, hősi honvéd sírt ezidáig még nem találtak sem a szakemberek, sem a múltnyomozó civilek. A Szávits család síremlékéről természetesen volt tudomásuk, ám hogy a borostyánnal dúsan benőtt hátlap is fontos információkat rejthet, nem gondolták. A síremléket Szávits Sándor unokájának, Szávits Andor 1919-es halála után állította a család. Az unoka maga is katona volt, zászlósként esett el az első világháborúban.
A nagyapa, Sándor azonban talán még Penteléről sem hallott, amikor tizennyolc évesen jelentkezett honvédnek a Torontál megyei Páde közsében. Az 1830-ban született honvéd a harcok után vissza is tért szülőföldjére, ahol családot alapított. Fia, Szávits Miklós is a katonai pályát választotta. A Temesvári Katonai Akadémia elvégzése után főhadnagyi rangot ért el, majd 1894-ben Pentelére házasodott. Hogy Miklós pontosan mikor is érkezett Pentelére, nem tudni, ám neje a dragomiresti Janitsáry Mária lett, akinek családja a századfroduló környékén 960 holdas nagybirtokon gazdálkodott.
A feljegyzések szerint Szávits Miklós is gazdálkodóként vállalt aktív közéleti szerepet Pentelén, ő négyszáz holdat műveltetett.
Jakóné kiemelte, hogy közös családi szál a Szávits-ok a és a Janitsáryak történetében, hogy a Torontál megyében született Szávits Sándor mellett, Vilmos fia apósa a Janitsáry lány apja is részt vett az 1848-49-es forradalomban. A Szávits család rácz, a Janitsáryak pedig görög felmenőkkel bírtak, így mindkét família görög ortodox vallású volt, ám mind lokálpatrióta és magyar érzelmű.
Szávits Sándor, a tizennyolc évesen honvédnek állt fiatalember tehát fia, Vilmos révén került Pentelére, egy szintén forradalmi hagyományokkal bíró családba. A Páde községből induló honvéd 1912-ben tér örök nyugalomra Pentelén.
A szépen rendbe tett sírja előtt, amely a II. világháborús szovjet síremlék mögött található, a Pentele Baráti Kör koszorúz március 15-én, azaz ma, a nemzeti ünnepen, délelőtt kilenc órakor.