2011.09.28. 02:43
Drága mulatság a vaklárma - Kőkeményen behajtják a büntetést azon, aki szándékosan szórakozik
Dunaújváros - Jobb félni, mint megijedni - tartja a mondás, és ez így is van. Néha azonban éppen a legfontosabb információkat nem tudjuk megadni, ha riasztjuk a mentőket és a tűzoltókat.
Fülsiketítő szirénázás törte meg hétfőn délután a város csendjét. Aki hallotta, azt hihette, hogy valamilyen tömegszerencsétlenség, vagy ipari katasztrófa következett be. A Dunaújvárosi Mentőállomásról egy rohamkocsi és két mentőautó, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságról az egyes és kettes jelzésű egység, valamint a gyorsbeavatkozó gépjármű is a hatos főút felé, Kulcs irányába rohant. Lapunk úgy tudja, az egyik szemtanú azzal telefonált be az ügyeletre, hogy kisbuszba szorult, életveszélyesen megsérült gyerekeket lát a helyszínen. Mint később kiderült, ekkora baj szerencsére nem történt Kulcsnál, ám a három mentő és a három tűzoltó autó ekkor már a helyszínen volt:
- A laikus sok esetben nem tudja, de nem is kell neki megítélnie, hogy életveszély áll-e fenn. Neki csupán annyi a feladata, hogy a tőle elvárható segítséget nyújtsa, és értesítse a hatóságokat. Más kérdés, hogy az emberek többségének még minimális elsősegélynyújtási ismeretei sincsenek - jegyzi meg Reszegi Imre.
A Dunaújvárosi Mentőállomás vezetője hozzátette: a mentőt nem elég hívni, várni is kell: Ha például egy nyolcadik emeleti lakáshoz riasztanak bennünket, nagy segítség, ha a bejelentő lejön, kinyitja a lépcsőház ajtaját, és lehívja a földszintre a liftet. Ezzel perceket spórolhat meg. A zárt ajtók miatt ugyanis nem egyszer még a lépcsőházba sem egyszerű bejutni - említi Reszegi Imre.
A Dunaújvárosi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka is azt mondja: nem ritkák az olyan esetek, amikor valaki rosszul mér fel egy adott szituációt:
- Előfordult például, hogy egy lakásból füstött látott szállni a bejelentő, és riasztott bennünket. Kiderült, szó sincs semmilyen tűzről. A lakásban parkettát csiszoltak, a csiszológép által felvert port vélték füstnek - mondja Varga Ernő.
A parancsnok hozzátette: nemcsak az emberek hibáznak, hanem néha a gépek is. A tűzjelző berendezések is adnak olykor téves jelzést.
A nem szándékos, avagy téves jelzéstől a jogszabály élesen elkülöníti a szándékos megtévesztést, ismertebb nevén a vakriasztást:
- Ez utóbbi esetben valójában semmilyen riasztási esemény nincs. Arról van szó, hogy a bejelentő jó tréfának véli, ha tesztelheti a tűzoltókat, hány perc alatt érnek ki egy adott helyszínre. Az ilyen mókamesterek annak már kevésbé szoktak örülni, amikor rájuk terheljük a kivonulás teljes költségét. A riasztáshoz igénybe vett autó üzemeltetési díján felül ki kell fizetnie a vonuló tűzoltóknak járó pénzt is. Ez már a városon belül is több tízezer forintos tételt jelent, nem is beszélve arról, ha vidékre szól a vakriasztás.
A rendvédelmi szerveknek megvannak az eszközeik, hogy beazonosítsák a hívó felet, kár kockáztatni.
- Pár éve néhány hallgató szándékosan megbabrálta az egyik főiskolai tűzjelző-berendezést, és az beriasztott. Kivonultunk a helyszínre. Az egyik hallgató végül elismerte, hogy ő okozta a galibát. Kőkeményen behajtottuk rajta a kivonulás költségét - hangsúlyozta Varga Ernő.