Bedől a szennyvíztisztító?! - Nemkívánatos lett az E.ON

- A vita azon folyik, hogy pontosan milyen költségekkel jár maga a díjbeszedés, kiszámlázás - tisztázta a helyzetet dr. Kálmán András polgármester, hozzátéve: a két cégnél ezen nem tudnak megegyezni már évek óta, így aztán a DVCSH visszatartja a pénzeket. Ráadásul nincs is érvényes szerződés a számlázásra és díjbeszedésre jogosult DVCSH, valamint a tisztítást valójában végző DSZSZ Kft. között.

Hiába szedik tehát be a lakosságtól a tisztítási díjat, az összegek jelentős része a mai napig nem jut el a művet üzemeltető kft.-hez. Mindennek az a rákfenéje, hogy nem egységes a rendszer - hangzott el a közgyűlésen is (ha viszont újra százszázalékos önkormányzati tulajdonba kerül a tisztító, a rendszer egységesítése sem jelenthet gondot). A helyzetet súlyosbítja, hogy a belvárosban egyesített csatornarendszer van, emiatt állandó vita tárgya az esővíz elvezetése is. Évente mintegy negyvenmillió forintot kellene a városnak fizetni, mert - bármilyen furcsa - nálunk a csatornarendszerbe került esővizet, hólét is tisztítják. De ez csupán érdekes mellékszál ebben a történetben.

Ami biztos: a DVCSH a 2006. januártól 2008. áprilisáig terjedő időszakot átfogó per lezárásaként 439 millió forintot már kifizetett a DSZSZ-nek. Ebből a városnak jutott 137 millió 600 ezer, az E.ON-nak 101 millió 500 ezer forint. Azóta viszont nincs pénz.

Mekkora összeg folyik be a tisztítási díjakból? Mennyivel tartozik a DVCSH a DSZSZ-nek?! E kérdésekre többen, például Pochner László és dr. Dorkota Lajos is várták a választ a múlt csütörtöki közgyűlésen. De az nem érkezett meg. Egyes feltételezések szerint a tisztítás éves bevétele 360-380 millió forint is lehet - hangzott el. Vádként felmerült: ezeket a pénzeket el szeretné nyelni a DVCSH. A cégnél ugyanis létezik egy olyan - a polgármester szerint is meglehetősen érdekes - számítás, hogy valójában még nekik tartozik a DSZSZ.

Könyökvédős könyvelőként - ahogy mondta - Szepesi Attila konkretizált: amíg nem látják a két cég 2009-es mérlegét (amit egyébként májusra kell elkészíteni) addig nem lehet korrekt módon dönteni az E.ON-os tulajdonrész megvásárlásáról. Tisztázni kell, hogy milyen árbevétellel számolhat a DSZSZ, abból arányosan valójában mennyi jár az E.ON-nak.

Mindez fontos, hiszen az adásvétel folyamata, amit már márciusban le akartak zárni, azért akadt el, mert az E.ON biztosítékot kért. A 620 milliós vételárnak a kintlevőségek ugyanis nem képezik részét. Ha a bíróság megítéli a DSZSZ-nek a követelt összegeket, azok elmaradt árbevételként a kisebbségi tulajdonos E.ON-t, illetve a többségi tulajdonos önkormányzatot illetik. Mivel azonban a kisebbségi tulajdonrész eladása miatt az E.ON kikerül az üzletből, érthető módon szeretnének garanciát arra, hogy az elmaradt követelésrészük nem úszik el. Mindez azonban a jelenlegi helyzeten nem változtat: a tisztítómű nullán áll.