Ballagások országszerte

"Elmegyek, elmegyek..."

A ballagás kifejezés a latin "valetans" (búcsúzó) szóból ered, a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati Akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák... kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól. 

A ballagás szokása, a végzős diákok búcsúja középiskolájuktól a XX. század elejére vált általánossá. Az 1920-as években az említett dalt felváltotta, kiegészítette az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal.

Szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlóját követve mennek végig a folyosókon, vállukon egy kis tarisznyával, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, földet és aprópénzt tesznek, s elhelyezik az iskola fényképét is - olvasható a Jeles Napok internetes oldalon.

A diákok hétfőn reggel magyar nyelv és irodalomból kezdik meg az érettségi vizsgákat, ezeket kedden a matematika, szerdán a történelem írásbelik követik.

Az oktatási tárca közlése szerint a tavaszi matúrára 137.469 diák jelentkezett, 13 ezerrel több, mint tavaly.

Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével. A diákok együttesen 494.773 vizsgát tesznek le, ezek közül 24.997 emelt szintű, 469.776 pedig középszintű.

A tárca háttéranyaga szerint egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előre hozott érettségire. A középiskolák alsóbb évfolyamaira járó diákok közül több mint 36 ezer ilyen vizsgát tesznek le az idén tavasszal. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők több mint 9 ezer kiegészítő vagy ismétlő érettségit tesznek le, és több mint 4 ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is.