Az erdők esztendője

A fa maga az éltető levegő. Tisztaság, élet, állhatatosság. Az erdők létén múlik bolygónk léte, minőségén pedig minden életközösség minősége. Ezt, valamint az erdőfelületek rohamos csökkenését vette figyelembe az ENSZ, amikor megmentésükért indított nemzetközi kampányt. A Föld minden emberére jusson legalább egy ültetett fa - ez a célja a programnak, amelynek még nagyobb hangsúlyt adhat az idei esztendő, amikor az erdők évét ünnepeljük. A kampány egyik legjelentősebb mondanivalója a fenntartható erdőgazdálkodási formák kialakítása, terjesztése.

 Magyarországon az erdők nagyságát és minőségét nem csak a természet és az emberi tevékenység alakította, de maga a történelem is. Mert noha az uniós átlagot tekintve kedvezőbbek a magyar erdők fatermési mutatói, mégis meglehetősen alacsony a hazai erdősültség. Ennek oka pedig egyértelműen a történelem: az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében ugyanis Magyarország erdőterületének 84 százaléka más államok birtokába került. Ez óriási terület, mondhatni az ország tüdejének nagy része más kormányok gondozásába került. A megmaradt országrész csak 12 százalékos erdősültséggel rendelkezett, amit felismerve, az ország nagyarányú erdőtelepítésekkel és persze komoly anyagi ráfordítással napjainkig közel 70 százalékkal növelte erdőterületét. Ez az eredmény világviszonylatban is jelentős szakmai elismerést vívott ki  - áll a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóságának elemzésében, amely szerint egyébként a Nemzeti Erdőprogramban megfogalmazott távlati stratégiai cél a 26-27 százalékos erdősültség elérése.
Erre van is esély:  Fejér megyében például 2001-ben 53 ezer 757 hektárnyi erdőterületet tartottak nyilván, a legutóbbi, 2006-os adatok pedig már 54 ezer 1 hektárról számoltak be, ami azt jelenti, hogy 244 hektárral nőtt az erdős területek száma. A megyei erdőterületek nagy része  39 ezer 512 hektár  állami tulajdon, a többi pedig magán (13 ezer 439 hektár), vagy közösségi (1049 hektár), kettő hektár sorsa pedig rendezetlen.
Az erdőknek különféle rendeltetésük lehet a honvédelemtől kezdve a talajvédelmen át a vad-, víz- vagy éppen gátvédelemig. Fejér megyében az erdők nagy része faanyagtermelést szolgál (17 ezer 773 ha), de sok van közülük, amely talajvédelmi funkciót lát el (8521 hektár). Jelentős a honvédelmi (6672 ha) és a mezővédő (1964 ha) erdők nagysága is. Kevesebb a gát- és partvédő (639 ha), s még kevesebb a településvédelmi (455 ha) és a vadvédelmi (438 ha) erdő. Emellett például oktatási-kutatási célra is használnak 54 hektárnyi erdőt a megyében. 
Aki szeret kirándulni a megye erdeiben, az a Vértesben és a Bakonyban is hatalmas zöld erdőterületeket talál, de a Velencei-hegységben és a Zsámbéki-medencében is csodás helyekre bukkanhatunk. A megye igen gazdag akác-, cser- és tölgyfaerdőkben, de bükk, nemes nyár, fekete- és az erdeifenyő is gazdagítja környezetünket. Védjük és gondozzuk őket, hogy a következő generációk is élvezhessék a tiszta, friss levegőt!

Kedvező mutatók: nő az állomány

Klemencsics András, az Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője szerint   természetesen van esély rá, hogy növekedjen a magyarországi erdőfelületek nagysága, ugyanis az adatok szerint az elmúlt években nőt a hazai erdőterületek száma. Ami szintén egy jó hír a témában, hogy a  magyarországi erdők fatermelési mutatói  kedvezőbbek az Európai Unióhoz tartozó tagországok átlagértékeinél.



A rovat további cikkei: itt!