A hazai boltokba minden harmadik kiló alma külföldről érkezik

- Magyarországon a 80-as években volt az utolsó nagy gyümölcstelepítési hullám, de azon fák többsége már kipusztult. A dió kivétel, de a többi fajnál 15-20 éves termőciklussal számolunk. 1998-ban 110 ezer hektáron termesztettek gyümölcsöt, jelenleg 63-65 ezer hektáron terem hazai  - foglalja össze  a magyar gyümölcsvalóságot Csizmadia György, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács alelnöke, a szervezeten belüli Gyümölcsszövetség elnöke. Csizmadia az elnöke a Fejér megyei Vál székhellyel bejegyzett Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (Botész) is, amelyik a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) egyik első fecskéje volt, s ma is él. Nagyvenyimen feldolgozó üzemet működtet a Botész. A velük egyidőben indult hasonló profilú cégek, szövetkezetek megszűntek, vagy csődbe mentek.
Ma senki nem kérdőjelezi meg a klímaváltozást, mint még néhány éve is tették, bár a gyümölcstermesztők közül  sokan hisznek a csodában, szögezi le Csizmadia. A sívó szárazság,  a kései fagyok, tehát a szélsőséges időjárás régebben ritkán vámolta meg ennyire a termést, azzal a kockázattal még elbírtak, ma már nem.  Korszerű technológia, öntözéses és támrendszer, fagyháló nélkül aligha hozza meg a befektetett pénzt, s az elvárt jövedelmet a gyümölcsös. De mielőtt  az intenzív termesztés elleni érvekre, a nagyobb növényvédőszer- és műtrágya használatra hivatkoznánk, hozzáteszi: nem! A gomba, az aszály, a cserebogár, a gutaütés ellen a biológiai növényvédelem, a minél kevesebb kemikália alkalmazása  érdekünk. Az egészséges élelmiszer iránti igény és követelmény  hangsúlyosabb.


- Égtájunkon bármely gyümölcsöt megtermelhetünk, még áfonyát is (a trópusiakat természetesen nem sorolom ide), mégis minden második-harmadik kiló alma külföldről érkezik a hazai boltokba  mondja. - Újra kell telepítenünk legalább 20 ezer hektárnyi gyümölcsöst, az állami és uniós forrásokat a korszerű technológiákra kell fordítani  húzza alá, s paradoxont emleget.  Tíz éve drágák voltak az új technológiák, olcsók a csemeték, s kevesebb a kockázat, ha egyszer termőre fordultak az ültetvények. Ma mindez   drágább, de nincs más út, ezek hiányában behozhatatlanok a veszteségek.
- A kajszi és az őszibarack fajok érzékenyek, ám a hagyományos termelési körzetekben érdemes továbbra is a megszokott gyümölcsökkel foglalkozni, tanácsolja. Telepítés előtt feltétlenül tekintsék meg az országot szakmailag feltérképező termőhely katasztert, s kérjék ki szakember véleményét,  mit érdemes az adott területre ültetni  hívja fel a figyelmet a kertész szakember.
 A fordított áfa bevezetése sokat segítene az ágazati szereplőknek, de Csizmadia György szerint nem ez a legnagyobb gond. Szigorú kereskedelmi regisztráció lenne szükséges, ne adhasson-vehessen telephely, alkalmazottak, képesítés nélkül senki! A zöldség-, gyümölcs ágazatban 50-60 százalékra becsülik a feketekereskedelem arányát! Sikertörténetként emlegeti viszont az alelnök a magyar szamóca történetét. Bár csökkent hazánkban a bogyós gyümölcsök mennyisége, a megtermelt magyar szamóca rendre lehagyja árban és keresletben a külföldiét, mert érett, édes, s nem utazik ezer kilométereket. A piac jelez. A felvásárlói árak is nőttek az elmúlt években, de ez már egy újabb történet.