Európai választások: sokk után enyhült a nyomás a piacokon

Csökkenéssel kezdték a hétfői kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék, miután a francia és görög választások eredménye felerősítette az euróövezet jövőjével kapcsolatos befektetői aggodalmakat. Ugyancsak emiatt az ázsiai tőzsdék is gyengültek.

A Budapesti Értéktőzsdén is csökkenéssel indult a kereskedés, napközben aztán emelkedett az index, de továbbra is a negatív tartományban volt.

A kedvezőtlen nemzetközi piaci hangulatban gyengült a forint is délelőtt, de napközben ez a folyamat megállt. A délelőtti 286,51-es szint közelében maradt a forint délután. Pénteken még 284,70 forinton jegyezték az eurót.

Franciaországban a szocialista Francois Hollande nyerte meg az elnökválasztást vasárnap a konzervatív Nicolas Sarkozyvel szemben, és azonnal az európai politika "újratájolását" ígérte.

Görögországban is megelégelték a választók a nemzetközi hitelezők nyomására két éve megkezdett és azóta is folyamatos nadrágszíjmeghúzó politikát, és a felelősnek tartott két nagy pártot büntették szavazataikkal.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a további költségvetési megszorításokat ellenző politikusok térnyerése zajlik szerte Európában, ami rövid távon jót tehet a valutauniós növekedési kilátásoknak, ám veszélyes fordulatot is hozhat az euróövezeti adósságválságban.

Douglas McWilliams, az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezérigazgatója hétfő hajnali értékelésében azt jósolta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) más vezető központi bankokkal együtt határozottan fellépne és újabb hitelinjekcióban részesítené az euróövezeti bankokat, ha a francia és a görög választási eredményeket komolyabb piaci megingás követné.

McWilliams szerint "megfelelő mértékű tűzerő bevetése" a piacokat kezdetben valószínűleg meg is nyugtatná, azonban egyre messzebb kerülnek az eurótagállamok lakosságának elvárásai attól, amit a politikusok teljesíteni tudnak, és e folyamat eredményeként végül már nehéz lesz fenntartani az euró jelentette kötött árfolyamrendszert.

Suppan Gergely elemző szerint a francia elnökválasztást megnyerő Francois Hollande visszakozni lesz majd kénytelen, mivel nem teljesíthető minden ígérete. Nem valószínű, hogy a nyugdíjkorhatárt le tudja vinni 60 évre akkor, amikor egész Európában emelik. Ám az is biztos, hogy új korszak jön el a francia-német, illetve a francia-uniós kapcsolatokban, mivel Hollande nem megszorítás-, hanem egyértelműen növekedéspárti, s más hangnemben tárgyal majd a német kancellárral, Angela Merkellel.

Az elemző szerint ugyanakkor nem mondhatnak le a megszorításokról sem, mivel Európa adóssághegyek alatt vergődik. Így vélhetően az lesz a megoldás, hogy a németek elindítják a növekedést beruházásaikkal, miközben az Európai Központi Bank monetáris lazításokkal ellentételezi a megmaradó fiskális szigort.

Rácz Margit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója az MTI-nek azt mondta: el nem tudja képzelni, hogy az uniós fiskális paktumot fellazítják, vagy hatályon kívül helyezik. Éppen ezért a nagy kérdés az, hogy mitől lesz növekedés az unióban. A kilátások nem jók, s mivel az államkasszák üresek, nem tudni, például mitől csökken majd a munkanélküliség, illetve hogyan mérséklik majd tovább a magas államháztartási hiányt egyes országok.

Suppan Gergely a görög helyzetről elmondta, totális gazdasági és társadalmi katasztrófa kezd kialakulni, mivel nagyjából teljesen reménytelen a helyzet. Az elemző szerint rövid távon nincs kiút, de a görögök a megszorításokkal még mindig jobban járnak, mint egy államcsőddel.

Rácz Margit véleménye szerint a görögök soha ilyen közel nem voltak ahhoz, hogy kilépjenek az eurózónából. Úgy vélte, ennek be kell következnie, mert kezdettől potyautasok voltak, s bár most is bent akarnak maradni, nem csinálnak semmit az adósságheggyel.