2012.03.13. 12:31
Nem biztos, hogy igazi verseny van a nyomtatott és a netes újságok között
Budapest – Újságírás és etikai normák címmel nemzetközi sajtókonferenciát rendezett nemrég a Goethe Intézet, a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma. A hazai, illetve a nyugat-európai média pozícióit, társadalmi elfogadottságát és etikai elveit érintő témákról négyrészes sorozatot közlünk lapunkban.
Amíg 2007-ben a magyarok 78 százalékának a televízió, nyolc százalékának a rádió, és hat százalékának az internet volt az elsődleges hírforrás, 2011 novemberére ezek az arányok igencsak megváltoztak: már csak az emberek 65 százaléka tekintette a legfontosabb hírforrásnak a televíziót, a rádió maradt nyolc százalékon, ám az internet feljött húsz százalékra. Nem véletlen hát, hogy a digitális médiumok térnyerése okán az Open Society, azaz Nyitott Társadalom Alapítvány most térképezte fel hatvan ország digitális médiumait. A kutatás mindenekelőtt arra keresi a választ, a hagyományos média átalakulása miként hat a politikai, gazdasági és társadalmi eseményekről beszámoló hírmédiára, amely alapvető fontossággal bír a demokratikus társadalmakban.
Tóth Borbála, a magyarországi kutatás készítője a konferencián elmondta: A tizennyolc év feletti magyarok hatvan százaléka eléri a világhálót, de egyötödük nem használja. Sőt: a magyarok közel harminc százaléka soha nem ült még számítógép előtt!
Ha megvizsgáljuk az internethasználat szokásait, kiderül, az online szörfözők 90 százaléka híreket keres, de 75 százalékuk a közösségi portálokat is rendszeresen látogatja. Amióta a közösségi portálokon híreket is lehet megosztani, egyre többen olvasnak így híreket, így a címlapböngészés a hírportálok esetében egyre kevésé domináns. Sok netező nem tud különbséget tenni a blogok és a szakmai igényességgel megírt hírek között. Itt jön a képbe az úgynevezett másodlagos digitális megosztottság kérdése: nagyon sokan különösen a fiatalabb korosztály akár napi öt órát is lógnak a hálón, ám nincs tudatosság a nethasználatukban.
Mindezek ellenére a Süddeutsche Zeitungnál dolgozó Franziska Augstein úgy látja, nem biztos, hogy igazi verseny van a nyomtatott és a netes újságok között: a világhálóra ugyan hamar felkerül egy súlyos baleset híre, de az okok, a tragédia hátterének kiderítéséhez idő kell. Ebben jók a nyomtatott újságok, s az olvasók is ezt várják tőlük: segíteni az eligazodást az információk tengerében, segíteni a megértést, a tisztánlátást, ami egyre nehezebb a mindenhonnan ránk zúduló hírek között. Egy kicsit visszatérve a blogokra: a kutatás során megkérdezett újságírók szerint a bloggerek anonim módon tehetnek közzé olyan információkat, amelyek később akár egy oknyomozó írás kiindulópontjai is lehetnek. Ebből is adódik azonban, hogy ma százszor fontosabb az információt ellenőrizni, mint az valaha is volt.
Tóth Borbála a televíziók digitális átállásának anomáliáról is beszélt: az átállás határideje 2014. Az a 800 ezer háztartás, mely ma analóg sugárzású televíziót néz, támogatás nélkül nem lesznek képesek felkészülni az átállásra.
Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás határai
2. Átugorjuk-e a digitális szakadékot?
3. Zászlóshajóból vontató lett a média
4. Jólinformáltság, kritika és alaposság
