Alattomosan gyilkol a szén-monoxid

Fejér megyében utoljára 2007 januárjában történt szén-monoxid-mérgezés a derékszögben fújó szél miatt. Az országban viszont már most többen meghaltak az évek óta nem ellenőrzött kémények és elavult kazánok miatt. A kötelező ellenőrzés nem elég!

Fejér Megyei Hírlap

Az igazán hosszú indián nyarat követően szinte átmenet nélkül érkezett meg az első, igazán hideg hétvége, néhol nulla fok alatti hőmérsékletet is mértek. Sokan ellenőrzés nélkül gyújtottak be, s szinte azonnal tragédiák történtek, a tűz és a szén-monoxid is szedett áldozatokat, legutóbb a Pest megyei Szigethalmon halt meg két fiatal, illetve Derecskén kellett egy férfit szintén szén-monoxid-mérgezés miatt újraéleszteni.  Megyénkben utoljára 2007 januárjában, Rácalmás, Kulcs térségében történt öt-hat szén-monoxid-mérgezés, amikor a derékszögben fújó, viharos erejű szél kéményseprő szaknyelven leborotválta a kéményeket, azaz nem engedte, hogy az égéstermék eltávozzon, így a lakótérbe jutott vissza a szén-monoxid...

- Amíg szeptemberben napi hét-nyolc hívást kaptunk, hogy vizsgáljuk  át a kéményt, most száznál is többen telefonálnak naponta. Ők teszik jól, de  sajnos ennél is többen vannak azok, akik mindenféle átnézés nélkül indítják el a kazánt. Pedig ha csak annyit tennének, hogy egy tükröt betartva megnéznék, hogy átjárható-e a kémény, nem fészkel-e benne mondjuk egy galamb,  már sokat tennének saját biztonságuk érdekében - mondja Németh Sándor, a Kémény Zrt. vezérigazgatója.
Amíg Pest megyében a kémények közel 40 százalékát nem tudják ellenőrizni a kéményseprők, megyénkben jobb a helyzet, 9-10 százalék  körüli azoknak a kéményeknek a száma, amelyekhez nem tudnak bejutni. Magyarországon összesen  4,6-5 millió kémény van, ezek közül becslések szerint száztízezer lehet a veszélyes, több mint félmillió javításra is szorulna.   Pontos adatok nincsenek, a kontroll nélkül, fokozottan terjedő fatüzelés miatt csak becsülni lehet. A kémények és tüzelőberendezések a biztonságos működés érdekében odafigyelést és folyamatos ellenőrzést igényelnek, mivel a hibás, elöregedett és elavult rendszerek komoly élet- és tűzveszélyt jelenthetnek. A szilárd, azaz például fa- vagy széntüzelésű kéményeket évente kétszer, a gáztüzelésűeket pedig egyszer kötelező ellenőriztetni.  A mérgezések száma a modern, elérhető árú  szén-monoxid-ellenőrző műszerek megjelenése ellenére sem csökken,  2010-ben a korábbi évekhez hasonlóan 110-120 szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak, harmincan meg is haltak a színtelen, szagtalan gáz miatt.
- Megyénkben a korábbi adatok szerint a kémények hetven százalékánál tüzelnek gázzal, ám egyre többen térnek vissza  a hagyományos fatüzeléshez, úgy, hogy a már meglévő, ám éveken át nem használt kéményeket üzemelik be újra. Erre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha az adott kéményt minden évben ellenőriztük volna. Ha valahová három éven át nem tudunk bejutni, akkor erről a tűzoltóságot és az adott önkormányzat építésügyi hatóságát is értesítjük, utóbbi bírságot szabhat ki. Ez általában  jobb belátásra bírja az embereket - tette hozzá Németh Sándor.
Idén januártól egyébként szigorodtak a kéményépítés szabályai, gyakorlatilag hagyományos, tégla falazatú kéményt nem, csak rendszerszintű kéményt lehet építeni, azaz az új kéménynek rendelkeznie kell egy külső köpennyel, hőszigeteléssel és egy belső füstelvező csővel. Régebbi kéményeket természetesen nem kell ilyen módon átépíteni, ám  a béléscsövezés szükséges. A gyűjtőkémények esetében ugyancsak szigorodtak az előírások: már nem elég a gravitációs füstelvezetés, hanem ventilátorral  kell gondoskodni a füstgáz állandó távozásáról.
A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete egyébként harminchat  tagszervezetet  számlál, közel 960 kéményseprő mester és segéd, s további 13 pártoló tagszervezet segíti a munkát, s ellenőrizné a kéményeket...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!