(Be)szabályozva? - Vélemények a jóváhagyott médiatörvényről

A törvény ellenzői  a sajtószabadságot féltik, alkotmányossági aggályokat emlegetnek. Úgy vélik, a parlamenti többséghez kötődő új médiahatóság alkalmas lesz arra, hogy a nekik nem tetsző hangokat elhallgattasa. Kormányoldalon a szükséges szabályozásról beszélnek. Mondván, az ellenzői nem is ismerik a törvény szövegét.  Most csupán egységes szabályozás alá kerültek a médiával kapcsolatos ügyek.   Már pedig szabályozásra szükség van,  bizonyítják a személyiségi jogi perek, a kereskedelmi televíziók időnként közízlést sértő   programjai.
Nos lapunkban ma és holnap megszólaltatunk médiában dolgozókat és politikusokat. Ma például egy városi rádió, a katolikus  országos rádió, egy helyi televízió vezetője és egy alkotmányjogász fejti ki véleményét.

- Több pozitívumát látom a törvénynek, mint negatívumát - mondta Radetzky András, a Fehérvár Rádió vezetője, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete elnöke, az Európai Újságírók Szövetsége döntőbizottsági tagja. - Mint a jogi normák többségének, a médiatörvénynek az alkalmassága is a jogalkalmazás során dől majd el. 2010-re a magyar médiarendszer gyakorlatilag a működés-képtelenség szélére sodródott, indokolt lehet a gyökeres, strukturális változás. A platformfüggetlen szabályozás pedig nemcsak uniós elvárás, hanem a technológiai fejlődésből következő szükségszerűség is. A világ legfejlettebb médiarendszerében, az Egyesült Államokban 2010 végére az internet használata elérte a televíziózásra fordított időt. Én egyetértek azzal, hogy ha a gyerekeink védelmében a televízióban korlátozzuk például az erőszak, vagy a szexualitás bemutatását, akkor ez a szabályozás legyen érvényes minden ilyen jellegű tartalomra, függetlenül attól, hogy milyen technológián keresztül juthat hozzá a kiskorú  tette hozzá.
-  A PR Szövetség tisztségviselőjeként magam is lobbiztam azért, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának a gyakorlata (CSR), illetve ennek a média-reprezentációja kerüljön ki a burkolt reklámok kategóriájából - hangsúlyozta a a  Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagjaként is ténykedő szakember. - Január elsejétől tehát végre nem jár büntetés azoknak a médiaszolgáltatóknak, amelyek egy környezettudatos vállalati akcióról, vagy  éppen egy esélyegyenlőségi programról számolnak be, megemlítve a vállalat nevét - szögezte le  Radetzky András,  aki a  helyi rádiók vezetőjeként elsősorban a jogbiztonságból eredő stabilitást, a piaci kiszámíthatóságot várja az új jogszabálytól.  A helyi rádiók többségében for profit médiavállalkozásként üdvözlik a reklámkorlátozások enyhítését, a most elfogadott 35 százalékos kötelező magyar zene aránya nekik eddig sem jelent problémát.
-  A helyi rádiókat az elmúlt két évben nem csupán a gazdasági válság okozta visszaesés, hanem a médiatörvénykezés kapcsán létrejött bizonytalanság is sújtotta. Az új médiapolitikától azt várom, hogy nyilvánítsa ki és döntéseivel tegye egyértelművé: Magyarországnak, a magyar társadalomnak szüksége van a független, önálló helyi rádiózásra, mint a helyi közélet és gazdaság fontos szereplőjére. Leginkább problémásnak a médiahatóság norma-, és rendeletalkotási jogosultságát ítélem. A hatóság így saját maga szankcionálhatja a saját  rendeleteit. Első ránézésre szintén nem szerencsés, hogy a médiafelügyelet egyetlen párt delegáltjainak a kezében van.  A médiatörvény külföldi kritikáit egyrészt eltúlzottnak tartom, másrészt kevés konkrétumot olvastam ezek között - mondta.

- A Fehérvár Televízió mindig a hatályos szabályozás alapján működött, ezt kívánja tenni a jövőben is, az aktuális törvénynek megfelelően  - mondta lapunknak Farkas Attila Erik, a városi tévé igazgatója.
A Magyar Katolikus Rádió vezetősége üdvözöl minden olyan változást, ami erősíti a közszolgálatiságot - mondta Juhász Judit, a rádió vezérigazgató-helyettese. A katolikus rádió 2004-ben indult, az egykori Petőfi rádió középhullámú frekvenciáját pályázva meg. A rádiót működtető Magyar Katolikus Püspöki Kar nem vallási, hanem közszolgálati rádióra adott be pályázatot, így műsoridejének csak tíz százalékát teszik ki a vallási műsorok. A rádió vezérigazgatója Spányi Antal fehérvári püspök lett.
- Ami bennünket leginkább érint: eddig mi voltunk az egyetlen országos közműsorszolgáltató rádió, az új törvény ezt a fogalmat eltörölte és helyette egységesen bevezette a közösségi rádió fogalmát. Megítélésem szerint a továbbiakban mi változatlanul ugyanazt a feladatot látjuk el, mint eddig, és jelenleg úgy érzem, hogy a jogszabályi változás miatt nem kerülünk sem hátrányosabb, sem előnyösebb helyzetbe. Szólás szabadság terén sem érzem, hogy a törvényt kritizálni kellene. Igazodik az európai elvárásokhoz és ahhoz a sokéves tapasztalathoz is, amivel az ORTT a régi médiatörvény 1996 augusztusi hatályba lépése óta szembenézett. Az ORTT-nek az elmúlt években sok panaszos ügyet kellett feltárnia, azokban döntést hoznia. Még több ügyben született bírósági határozat, ezek egy része személyiségi jogsérelem miatt indult, más részük közigazgatási ügyben. Az új médiatörvény ezekben az ügyekben levonta a következtetéseket és beépítette rendelkezéseibe. Megszokott, hogy minden jogszabály hatályba lépése aggályokat vet fel. A változásokat a tapasztalat során lehet megítélni, majd valós igény szerint korrigálni. Azt sem érzem tragikusnak, hogy jogalkotói jogkört kap az új médiahatóság, ugyanis lehetősége lesz arra, hogy rugalmasabban kövesse a valóság igényeit és hozzon olyan  döntéseket, amik feloldják az ellentmondásokat.

Kolláth György alkotmányjogász szerint már  a médialkotmány elnevezéssel is baj van,  hiszen a média mostani szabályozása éppenhogy alkotmányossági aggályokat is felvet. A véleménynyilvánítás szabadságának,  a sajtószabadságnak a joga úgynevezett első generációs jog, amely esetében az állam akkor viselkedik helyesen, ha toleranciát gyakorol. Ha mégis  szabályoz, akkor annak  pozitív szabályozásnak kell lennie; nem elvonni, korlátozni kell, hanem a megvalósulás hátterét, feltételeit biztosítani - fogalmaz az alkotmányjogász.  Kolláth György szavai szerint az Alkotmánybíróság által kidolgozott alapjogi teszt értelmében ilyen  esetben a szükségesség és az arányosság mércéjét együttesen kell alkalmazni. Márpedig - vélekedik - az új törvényi szabályozás egyfelől aránytalan mértékben korlátoz, más részei viszont feltételezhetően szükségtelenek. A tény szent, a véleménynyilvánítást azonban a sokszínűség jellemzi. Ez kizárja a tartalomszűrést. Az alkotmányjogász emlékeztet arra, hogy ugyan a szabályozás megsértése miatt kiszabott szankciók ellen föllebezni lehet a bíróságon, de az nem egy polgári peres eljárás lesz. A törvény a bírót is köti: a kérdés az, mennyire hű a betűhöz a döntés; az, hogy méltánytalan vagy esetleg igaztalan, a bíró számára sem lehet szempont. A kormányzat azt mondja, hogy a bírálók nem ismerik a több mint 170 oldalas szabályozás    pontos részleteit. Ezzel szemben a valóság az, hogy a  kormányzat hagyja figyelmen kívül az alkotmányos normákat - summázta álláspontját Kolláth György.