Tizenegy flamingófióka cseperedik az állatkertben

A fiókák április végén és májusban keltek ki a tojásból és azóta is szépen fejlődnek. Több felnőtt madár azonban pótlólagos költési szezont iktatott be: elsősorban azok, amelyeknél valamilyen probléma merült fel a tulajdonképpeni költési időszakban. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt több madár eleve elhalaszthatta a tojásrakást, míg más egyedeknél a korábban lerakott a tojásban nem volt fejlődőképes embrió, vagy pedig a fióka a kikelés után bizonyult „kelésgyengének”.

A flamingók jellegzetes, iszapból és homokból készült fészekbe rakják le egy vagy két tojásukat: maga a fészeképítmény leginkább miniatűr vulkánra emlékeztet, amelynek „krátere” fogadja be a tojásokat. A fiókák 21-31 napos költési idő elteltével kelnek ki.

A már kikelt fiókák természetesen még nem sokban emlékeztetnek a kifejlett, hosszú lábú, karcsú, rózsaszínes árnyalatú madarakra. A cseperedő flamingók testét ugyanis szürke, pihés tollazat borítja, lábaik viszonylag tömzsik, és a felnőttekre oly jellemző, sajátosan görbült csőr helyett pedig még csaknem egyenes csőrt viselnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiókák az első pár hónapban még nem képesek a vízben lebegő táplálékszervezetek kiszűrésére. Ehelyett a felnőttek emésztőcsövének felső szakaszán speciális begytej termelődik, ezt csurgatják a fiókák csőrébe.

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) Dél-Európában, Afrikában, Dél- és Délnyugat-Ázsiában őshonos madárfaj, mely főként a folyótorkolatok, sekély, sós vizű tavak és tengerpartok környékén fordul elő a legnagyobb számban. Magyarországon ritka kóborlóként, alkalmi vendégként találkozhatunk ezzel az állatfajjal. Hazánkban védett madárnak számít, eszmei értéke 50.000 Ft. A világ állatkertjeiben viszonylag gyakori, azonban a budapesti kolónia kifejezetten népesnek és szaporának számít. Jelenleg egészen pontosan 112 flamingó él a magyar főváros állatkertjében.