Magyar embernek lenni

Kitelepített erdélyi család sarja. Édesapja mozdonyvezető volt. 1957-ben disszidálnia kellett, egy múlva visszatért, de csak takarítóként kapott állást a vasműben. Két diplomás tanár és református kántor: Jakó Pál, Pali bácsi.

nincs nev

- Édesapám erősen nemzeti érzelmű ember volt. Az 1920-as trianoni békediktátum után úgy döntött, nem szolgálja a román államhatalmat. Átjött Magyarországra, és mozdonyvezetőként keresett munkát, de először egy seprűgyárba vették fel. Édesanyám és nővérem Kolozsváron maradt, ám hamarosan megkapták a kitelepítési parancsot. Bevagonírozták őket, így jöttek Magyarországra. Amíg nem sikerült édesapám nyomára bukkanni, átmenetileg az a vagon volt az otthonuk - emlékszik vissza a Dunaújvárosért Díjas.

Aztán a család sorsa jobbra fordult: idősebb Jakó Pál végre mozdonyvezetőként kapott munkát, és az új álláshoz egy fürdőszobás, kövezett konyhás lakás is járt, ami óriási szó volt akkoriban. A ferencvárosi, Gyáli úti lakás éppen szemben volt a Fradi-pályával. Pali bácsi itt született meg 1923-ban, és gyerekként néha átjárt labdát szedni a stadionba.

Mivel a család fontosnak tartotta a gyerekek taníttatását, Pali bácsi a pápai bencés gimnázium diákja lett. Pápán szerezte meg az állami elemi népiskolai tanítói képesítést, s a friss diplomával a kezében 1942-ben érkezett meg Pentelére, ahol éppen református tanítót kerestek. Mivel a főiskolán kántori végzettségre is szert tett, 1942-48 között ő volt a pentelei református kántor. Az istentiszteleteken orgonázott, hittant tanított, sőt, ha a lelkész nem ért rá, előfordult, hogy temetett is.

1955-ben elvégezte az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakát, de magyar irodalmat is oktatott, ugyanis a humán tárgyak iránt mindvégig megmaradt az érdeklődése. Az 1956-os forradalom idején a pentelei nemzeti bizottság tagja, 1957 elején ezért disszidálnia kellett. Jugoszlávián keresztül Franciaországig jutott el. 1958 augusztusában hazatért, de a kétdiplomás disszidens csak a vasműben kapott munkát: segédmunkás takarítóként.

1961-ben aztán visszakerülhetett a Szórád Márton iskolába. 1964-től a dolgozók általános és középiskolájában tanít. Negyvenegy évig tartó pedagógusi pályája után 1983-ban ment nyugdíjba, de hivatásától nem tudott elszakadni: 1988-ig órákat adott, és ahogy felesége - Jakóné Fekete Terézia - meséli, a családnak néha még ma is úgy kell visszatartani, mert legszívesebben menne és tanítana.

- Magyar embernek lenni annyit jelent, mint becsületesen élni - vallja a mai napig a 85 éves Jakó Pál, aki két felnőtt gyermekkel és két unokával büszkélkedhet.A

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!