Kiscsillag, nagy csillag

A Kiscsillag első, Greatest Hits Vol. 1. című albuma nagy sikert aratott, ráadásul Lovasiék sikeres koncertzenekarként is komoly közönséget kanyarítottak maguknak, klubokon innen fesztiválokon túl. Most pedig itt a zenekar második nagylemeze, 13 új dallal, melyek közül többet ismerhetünk már a koncertekről vagy éppen a rádióból. Az új Kiscsillag-lemez kapásból ugorja azt a kérdést, miszerint megismételhető-e az előző lemez groteszkből, iróniából, romantikából, gúnyból, szívközépre célzott dalokból kifőzött elementáris egyvelege. Megismételhető, sőt. Vagy éppenséggel nem megismételni kell. Az Örökre szívembe zártalak úgy hozza simán a Greatest Hits Vol. 1. szintjét, hogy - miközben már nem az újdonság varázsa hajtja - bizonyos értelemben még színesebb, még bátrabb, és még pikánsabb ízekből áll össze, mint a bemutatkozó nagylemez. 

Az albumnyitó Örökre szívembe zártalak slágeres, táncolós, a skás Teremőr ugyancsak leendő koncertfavorit, a Jó napot punkosan groteszk, a bumfordi A pénz miatt epésen tragikomikus, a Fishing On Orfű pedig idiótán diszkós. Aztán győzzük csak kapkodni a fejünket a hullámvasúton. Jön két páros - egy szívbeharapós, a Nehézbörtönsúlyzó és az Elegáns tünődés lemezközépi kettőse, meg egy gonosz ikerpár, az odakent Az a világ nincsen, és a csajozós Van-e szándék -, hogy aztán a záró harmadban négy olyan dal (Légyszíves, Szomszéd, Fecskés, Igazságos) következzen, amely a bemutatkozó Kiscsillag lemez hangulatát idézi fel. Csak, hogy azt is mondhassuk: már vannak igazi „kiscsillagos" számok. Nos, egyébként vannak is meg, nem is. Aki úgy van vele, az örökre szívébe zárhatja a Kiscsillagot ezzel a lemezzel, akivel meg másképp történtek a dolgok, az kezdheti ezekkel a számokkal is a csajozást, a pasizást, az incselkedést, a szenyózást, meg a megfejtést.