2015.07.16. 18:38
Egy jó buliért bármeddig - A Felvidékről is érkeztek rockerek, van aki családostól jött
Dunaújváros - A negyvenhét esztendős pedagógus, Berta Csaba egy szlovákiai kisvárosból, Tiszacsernyőről (Cierna nad Tisou) érkezett a Rockmaratonra. Családostul, hozta magával feleségét, Renátát, és tizenhét éves nagylányát, Luciát is.
- A nyolcvanas évek közepén jártam először fesztiválon Magyarországon. Volt egy társaságunk - voltunk vagy harmincan -, KMK-nak (Közveszélyes munkakerülők) hívtuk magunkat. Összedobtuk a pénzt, ki mennyit tudott, és nekiindultunk. A Keletiben aludtunk, itt vásároltuk a kitűzőket, a bőrnadrágot.
- Hogy maradt meg ez az életérzés benned?
- Nem nőttem ki. Nem tudom. Ilyen voltam, ilyen vagyok. Remélem, ilyen is leszek.
- Milyen messzire mennél el egy fesztiválért?
- Egy jó buliért Ahogy a pénztárcám bírja. Csak azon múlik, semmi máson.
- Miért hoztad a családot?
- Nálunk a család az első. Egyfelé tartunk, egy labdát rúgunk. Ahová megyek, jönnek ők is. A fiam más zenét hallgat, de a kislányom rocker típus. Az én vérem.
- Nem volt vita?
- A kislányom jött, hogy nézd, apu, lesz a Korpiklaani, de még ezek a zenekarok lesznek, és mutatta, amiket én szeretek, Csak néztem, hogy milyen jó bandák lesznek. Nem tudtam, hogy vesszük rá a feleségemet. A kislányom nyugtatott, hogy majd ketten győzködjük. A feleségem rákérdezett, hogy hová akarunk elmenni. Aggódott. Messze van, hogy megyünk oda, hol alszunk, hogy lesz rá pénzünk? Én gyorsan rávágtam, már minden el van rendezve, foglaltam szállást, vonatjegyet, belépőt.
- Eddig tetszik neki?
- Nagyon. Bár egy kicsit meglepődött, mert a harctéren voltunk lent, és ott helyt kell állni rendesen.
- Otthon milyen a zenei élet?
- Mintha új életre kelne a rock, mintha kezdenének visszamenni a gyökerekhez. Kezdik elővenni a Pokolgépet, Deák Billéket. Nekem ő a király még mindig.
- Dunaújvárosról korábban hallottál már?
- Semmit. Valaki mondta, hogy ez a volt Leninváros. Nem tudom. Tiszacsernyő is egy csinált, szocialista város volt.
- Körülnéztetek már?
- Még nem. Hajnalban fekszünk, későn kelünk. Nem tudjuk mit érdemes megnézni. Múzeumba szívesen mennénk, meg a Duna partra is.
A FESZTIVÁLOZÓK MONDJÁK
Almási Bálint
Almási Gábor
Fónai Lilla
– Kecskemétről jöttem, tesómmal és barátnőmmel, akivel egyébként a tavalyi Rockmaratonon jöttünk össze. Azóta is együtt vagyunk .
Az Off-Rock Tanyával annyi a baj, hogy csak tíztől nyit ki. A sátorból már reggel nyolctól menekülünk akkora a meleg.
– A mai Depresszióra nagyon készülünk, konkrétan ez az egyetlen fix bulink egész héten.
A Délelőtti program általában az, hogy elmegyünk a boltba kajáért és olcsó sörért. Utána pedig már kint ragadunk és itt szoktunk aludni az árnyékban.
– Debrecenben élek, de most a többiekkel Kecskemétről érkeztem. Ezután még megyünk Debrecenbe, a Campus Fesztiválra.
Engem egyébként a Paddy and the Rats érdekelt leginkább. A délelőtt mindig a pihenésé és méregtelenítésé, itt a hűs fák alatt.