Belföld

2013.03.11. 13:57

Reagálások a Alkotmány módosításának tervére

Külföldi, belföldi politikusok, pártok reagálása az Alaptörvény tervezett, negyedik módosításáról.

MTI

Mesterházy nem számít erősebb EU-szankciókra 

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke nem számít arra, hogy az alkotmánymódosítás miatt az Európai Unió erősebb szankciókat vezetne be Magyarországgal szemben, de ha ez mégis megtörténne, azt a szocialisták határozottan visszautasítanák.

Az MSZP elnöke, a párt országos elnökségének szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta: ebben az ügyben szerinte az Európai Unió ugyanazt fogja csinálni, mint eddig, vagyis "sokat beszél és keveset cselekszik". Úgy vélte: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy"ez a kutya csak ugat, de nem harap".

Kijelentette ugyanakkor, hogy az MSZP semmilyen olyan szankciót nem támogatna, amely szavazatmegvonással vagy bármilyen európai uniós forrás megvonásával kapcsolatos és Magyarországot vagy az embereket bünteti. Csak olyan szankció érhet célt, ami a kizárólag a kormány politikáját bünteti vagy kritizálja - tette hozzá.    Mesterházy Attila szerint az alkotmánymódosítás problémáját nem lehet külföldön megoldani, ezt csak a magyar választópolgárok tudják rendezni azzal, hogy jövőre leváltják a Fidesz-kormányt.

Kijelentette: az MSZP szerint a hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás egy önkényuralmi rendszer irányába tett újabb lépés, ami arról szól, hogy "a nép nagyszerű vezére" csak a néppel konzultál és megbünteti azokat, akik más véleményt fogalmaznak meg, mint amit ő helyesnek tart. Megbünteti az Alkotmánybíróságot, a diákokat, akik ki mertek állni a saját igazukért, az ellenzéket, amiért kritikát fogalmaz meg, és - folytatta a pártelnök - látható módon, most már "mezei bíróságok" is soron vannak, hiszen Orbán Viktor őket is "móresre akarja tanítani".

Arra a kérdésre, hogy mivel töltötte a hétfői parlamenti ülés délutáni részét, amin az alkotmánymódosítás miatt az MSZP-frakció nem vett részt, Mesterházy Attila azt közölte: egy budapesti wellness-központban úszott. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte ő az egyetlen képviselő, aki korábban maga kérte a házelnöktől, hogy vonják le a fizetéséből, amikor nem vett részt egy szavazáson.

Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila cáfolta azokat a híreket, hogy korábban a Fideszhez akart volna csatlakozni. "Eszem ágában sem volt soha" - fogalmazott.

 

A bajor parlament elnöke elhalasztja találkozóját Kövér Lászlóval

Az alkotmány módosítása miatt a bajor parlament elnöke elhalasztja szerdára tervezett találkozóját Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével, Barbara Stamm erről kedden tájékoztatta a magyar parlament elnökét levélben.


Barbara Stamm a bajor parlament sajtóosztálya által az MTI-hez eljuttatott levelében kifejtette: a magyar alkotmány hétfői módosítása Németországban és az Európai Unióban "mély aggodalmat és vitát váltott ki a jogállamiság további fejlődését illetően", ezért "a parlamentjeink közötti konstruktív párbeszéd" érdekében a módosítás nyomán felmerülő kérdések tisztázásáig "tanácsos" elhalasztani a találkozót.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa levelében kifejezte reményét, hogy máskor bepótolhatják majd a találkozót.    Kövér László kedden kezdte meg kétnapos hivatalos látogatását a bajor fővárosban.

A házelnök környezetéből az MTI-vel kedd este közölték, hogy Kövér László folytatja müncheni programját és később reagál a bajor parlament elnökének levelére.

Kövér László kedden a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Hans Zehetmairnak, a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány elnökének, majd ünnepi beszédet mondott a Müncheni Magyar Misszió és a bajor fővárosban működő magyar főkonzulátus március 15-i ünnepségén. A házelnök Münchenben találkozik helyi magyar szervezetek és a szudétanémetek képviselőivel is.  


Fidesz: az EP baloldali és liberális frakciói fejezzék be felelőtlen politikai játékukat


Közös közleményben szólították fel kedden a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-)képviselői az EP baloldali és liberális frakcióit, hogy fejezzék be a magyar alaptörvény módosítása kapcsán folytatott felelőtlen politikai játékukat.

A kormánypártok EP-küldöttsége közleményében annak a meggyőződésének ad hangot, hogy az elmúlt években az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciói számtalan esetben jelentették már ki: Magyarországon vége a demokráciának.    "Hisztériájuk minden korábbi esetben megalapozatlannak bizonyult: Magyarország egy jól működő demokrácia, ahol a sajtószabadság biztosított, a polgárok szabadon gyakorolhatják a gyülekezési jogot, a bíróságok függetlenek, a fékek és ellensúlyok betöltik funkciójukat" - áll a kommünikében.

A fideszes és kereszténydemokrata EP-küldöttség közleményében kijelenti, hogy "ezekben a napokban ismételten, a korábbi évekéhez hasonló, a magyar kormány elleni abszurd rágalomhadjárat szemtanúi lehetünk az európai baloldal részéről". A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében határozottan visszautasítja az EP baloldali frakciói által tett, megalapozatlan, politikai indíttatású vádakat és az általuk alkalmazott kettős mércét. Kijelentéseik elfogultak és nem rendelkeznek a szükséges objektív jogi érvekkel - szögezik le közleményükben a jobboldali magyar képviselők.

Úgy érvelnek, hogy a hétfőn az alaptörvénybe emelt rendelkezések döntő többsége már 2012 januárja óta hatályban van, és ezeket korábban egyetlen európai intézmény sem bírálta.

"Az Alkotmánybíróság 2012. évi decemberi döntése az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közül többet formai, és nem tartalmi okokra hivatkozva érvénytelenített, kijelentve hogy ezen rendelkezések egy részét jellegük okán az Alaptörvény részévé kell tenni. Ezen rendelkezéseknek az Alaptörvénybe történő beemelésével az Országgyűlés pusztán orvosolta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített helyzetet, tehát demokratikus kötelezettségének tett eleget" - fogalmaz a fideszes EP-küldöttség.    Közleményükben fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az elmúlt években a magyar jobboldali kormány már számtalan esetben kinyilvánította elkötelezettségét az európai értékek és szabályok iránt. A magyar kormány számos kérdésben konstruktívan együttműködik az Európai Bizottsággal és a Velencei Bizottsággal - állapítja meg a magyar néppárti küldöttség, és aláhúzza, hogy a magyar kormány most is készen áll a konzultációra az alaptörvény módosításáról, és kikéri a Velencei Bizottság véleményét.

"A magyar kormány kész megoldást találni bármilyen, az illetékes európai szerv által tett tényszerű és objektív észrevételre. Ez egyértelmű elköteleződés az uniós szabályok tiszteletben tartása és az együttműködés mellett" - áll a képviselők közleményében.    A képviselőcsoport tagjai leszögezik, hogy a magyar alkotmánymódosítás kapcsán az EP baloldali és liberális frakcióinak vádjai alaptalanok és pusztán politikai célokat szolgálnak: a hisztériakeltést és a magyar kormány lejáratását.    "Ezek a támadások egyben a kampányuk kezdetének is tekinthetőek. Ezek a felelőtlen lépések aláássák a magyar embereknek az Európai Unióba vetett bizalmát és az Európai Parlament hitelességét, és a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez és az unióval szembeni bizalmatlanság megerősödéséhez vezetnek" - áll a Fidesz-KDNP EP-csoportjának közleményben.

 

Brüsszel még nem tudja, meddig fogják elemezni az elfogadott szöveget

Az Európai Bizottság szóvivője kedden még nem tudta megmondani, meddig fogja tanulmányozni és elemezni az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye az előző nap elfogadott magyar alaptörvény-módosítás szövegét.

Olivier Bailly a bizottság napi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva nem tűzött ki semmilyen határidőt, csupán azt jelezte, hogy a brüsszeli testület korábban ilyen esetekben "meglehetős hatékonysággal" járt el.

Miután elvégzik az elemzést abból a szempontból, hogy a magyar alkotmánymódosítás összhangban van-e az uniós joggal, teljes körű együttműködést fognak elvárni a magyar hatóságoktól, az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása érdekében - mondta a szóvivő. Hangsúlyozva: egyelőre korai lenne megjósolni, hogy jutnak-e olyan megállapításra Brüsszelben, miszerint a módosítás valamelyik pontja ellentétes az uniós joggal.

Bailly szerint szerencsésebb lett volna, ha a tervezett módosítás megvizsgálására még az elfogadás előtt kerülhet sor. A szavazás időzítésének megválasztása azonban - állapította meg - a magyar hatóságok jogköre. Miután a módosítást a magyar parlament már elfogadta, most ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodni - mondta a szóvivő. Kitért arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács részéről ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület teszi vizsgálat tárgyává a magyar alkotmánymódosítást. 

Verhofstadt azonnali cselekvést sürget

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője a magyar Országgyűlés által megszavazott alkotmánymódosítás nyomán sajtónyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy már ezen a héten, a keddi testületi ülésen kezdje meg a magyar alkotmányos változtatások elemzését.

A volt belga miniszterelnök szerint az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján az ügyet fel kell vetni Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.    Verhofstadt felszólította Áder János magyar köztársasági elnököt, hogy az alkotmánymódosítást ne írja alá, hanem küldje azt meg az Alkotmánybírósághoz, amelynek alaposan elemeznie kell a dokumentumot.    "Itt az ideje, hogy végre annak tekintsük az Orbán-rezsimet, ami valójában - olyan kormányzatnak, amely a többség akaratát rákényszeríti a kisebbségre, és ekként az Európai Unió értékei ellenében cselekszik" - fogalmazott sajtónyilatkozatában a liberális vezető. Kitért arra is, hogy Orbán Viktort "sokszor figyelmeztették, hogy nem szabad megsértenie vagy figyelmen kívül hagynia annak az uniónak az értékeit, amelyhez csatlakozott". A kormányfő ismételten esélyt kapott a változtatásra, de ahelyett, hogy kompromisszumot keresett volna, a konfrontációt választotta - tette hozzá az EP liberális frakciójának vezetője.

 

A német parlament szociáldemokrata frakciójának állásfoglalása 

Kétharmados parlamenti többségével a saját javára módosítja az alkotmányt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár európai parlamenti (EP) párttársa - vélekedett hétfői közleményében Axel Schäfer, a német parlament (Bundestag) szociáldemokrata (SDP) frakciójának elnökhelyettese. 

A magyar alaptörvény módosításainak elfogadásával a Fidesz képviselői egy újabb lépést tesznek a társadalom és az állam mélyreható átépítésének irányába. A demokrácia ezáltal tartósan sérül, a jogállamiság megkérdőjeleződik - értékelte Schäfer. A német politikus szerint Orbán a "fékek és egyensúlyok" elleni politikájával nemcsak hazájának árt, hanem az Európai Uniónak is.    Angela Merkel részéről nem hangzott el egyértelmű bírálat párttársaival szemben - mutatott rá a szociáldemokrata képviselő.

Reakció nélkül marad az, hogy Orbán Viktor vagy Silvio Berlusconi (volt olasz kormányfő) figyelmen kívül hagyja a demokratikus gyakorlatot. Ezért a német kancellárnak kedden, amikor fogadja Áder János magyar államfőt, világosan értésre kell adnia, hogy az alkotmánymódosítás az EU értékei és elvei ellen irányul - tette hozzá Schäfer.

 

Martin Schulz sajnálkozik az alkotmánymódosítás elfogadása miatt

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke hétfőn sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon.

Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg.   

"Nem én vagyok az egyetlen, akit aggaszt ez az alkotmányos változtatás, és annak lehetséges negatív hatása a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletben tartására" - jegyezte meg Schulz. Hangsúlyozta, hogy az ügy részletes elemzését várja az Európa Tanácstól és az Európai Bizottságtól.   

"Az Európai Unió valamennyi tagállamának tartania kell magát az európai joghoz és normákhoz. Ezt ígérte meg Orbán miniszterelnök tavaly az Európai Parlamentnek" - írta Martin Schulz, hozzátéve: ezt az ígéretet a magyar kormányfő múlt pénteki levelében megismételte.



Swoboda: az alaptörvény módosítása ellentétes az EU értékeivel

Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti (EP-)frakciójának vezetője szerint a magyar alaptörvény negyedik, hétfőn elfogadott módosítása ellentétes az Európai Unió alapértékeivel.


Az európai szocialisták közleményükben hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása szerintük megváltoztatja a kormányt ellenőrző fékek és ellensúlyok rendszerét, lényegesen csökkenti az Alkotmánybíróság jogköreit, korlátozza a vallásszabadságot, valamint a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség jogait.    "Mélyen sajnálom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem szívlelte meg a tanácsot, hogy halassza el a szavazást, amíg az Európai Bizottság és az Európa Tanács, a Velencei Bizottság nem készít független elemzést a módosításról. A ma elfogadott módosítás egyenesen szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel" - szögezi le közleményében az osztrák szociáldemokrata politikus.    Swoboda szerint Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül a jogállamiság, a szabadság és a demokrácia értékét, az abszolút parlamenti többség pedig nem jelent felhatalmazást az alapvető értékeknek és az európai állampolgárok jogainak semmibevételére.

Az osztrák politikus felszólította Áder Jánost, hogy egyelőre ne írja alá a parlament által elfogadott alkotmánymódosítást. Szerinte ez az utolsó esély, hogy a módosításról független értékelés születhessen.    "Máskülönben az uniós intézmények kénytelenek lesznek minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe venni, hogy minden más tagállammal együtt Magyarország is tiszteletben tartsa az alapvető európai értékeket" - zárja közleményét Hannes Swoboda.

Európai Zöldek: újabb visszalépés a demokrácia szempontjából

Az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának társelnöke szerint a magyar Országgyűlés által hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás újabb visszalépést jelent a demokrácia szempontjából. 

A német Rebecca Harms, a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (angol rövidítéssel: EFA) nevű politikai csoportosulás közös EP-frakciójának társelnöke nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a módosítás "aláássa a független Alkotmánybíróság szerepét" és a kisebbségek jogait.

"Zavaró déjá vu érzésünk van, amint ismét antidemokratikus törvényeket fogadnak el, és az Orbán vezette kormány figyelmen kívül hagyja a nemzetközi emberi jogi testületek által hangoztatott aggodalmakat" - olvasható Harms közleményében.    Rui Tavares portugál zöldpárti politikus, aki az EP szabadságjogi szakbizottságában a magyarországi jogállamiság állapotáról szóló jelentés elkészítésével megbízott munkacsoport vezetője, úgy fogalmazott: az elfogadott alkotmánymódosítások a jelek szerint aláássák az Alkotmánybíróság jogkörét és az alapvető jogokat. Ha bebizonyosodna, hogy ez így van, akkor szerinte az EU és intézményei "kénytelenek lennének újra nyitni bizonyos kérdések értékelését Magyarországon".

Szolidaritás mozgalom: a módosítás felszámolhatja a demokráciát

A Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint az alaptörvény negyedik módosítása végképp felszámolhatja a demokráciát Magyarországon. Kónya Péter erről a Parlament elé hétfőre meghirdetett spontán megmozduláson beszélt, amelyen mintegy százötvenen vettek részt. A kora délután kezdődött demonstráció még zajlott, amikor a országgyűlési képviselők megszavazták a 2012-ben életbe lépett alaptörvény újabb módosítását. 

Kónya Péter szerint a módosítással Magyarországon csorbítják az emberi jogokat, többek között a szólásszabadságot is, és korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét. A kormányzó pártok visszaélnek kétharmados többségükkel, "tovább csorbítják" jogainkat ezzel a lépéssel - fogalmazott.   

Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke a rendezvényen felolvasta a kormányzó pártok politikusainak nevét, akik "előre láthatóan megszavazzák" az alaptörvény-módosítást, minden egyes névnél hangosan pfujolt a tömeg.    

A parlamenti szavazás után Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) parlamenti képviselői csoportjának vezetője azt mondta: "ma is megszavazták, amit eléjük raktak". Közlése szerint a PM politikusai az országgyűlési szavazás alatt egy transzparenst tartottak fel, amelyre azt írták: "A néptől félj, ne Viktortól, ne szavazd meg!". Hozzátette: nem hiszi, hogy az emberek azt akarják, Orbán Viktor miniszterelnök hatalmon maradjon.    

Karácsony Gergely megemlítette: kevésbé bízik abban, hogy Áder János államfő nem írja alá az alaptörvény-módosítást, abban azonban bízik, hogy vannak, akik tudják: "jogaik nem azért vannak, mert az benne van az alaptörvényben, hanem azért, mert embernek születtek". Közlése szerint "legkésőbb 2014-ben" helyreállítják Magyarországon a szolidaritást, a demokráciát, és reményét fejezte ki, hogy jobb- és baloldaliak együtt építik majd az országot.    A demonstráción mások mellett megjelent Molnár Csaba és Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke. A mintegy százötven tiltakozó magyar és európai uniós, valamint Szolidaritás és Demokratikus Koalíció feliratú zászlókat lengetett, illetve "El a kezekkel az alkotmánytól!" feliratú transzparens is látható volt.   
A rendezvényen megemlékeztek a Republic együttes hétfő hajnalban elhunyt énekeséről, Cipőről, Bódi Lászlóról, és bejátszottak több Republic számot is.    A tiltakozók, miután a parlament megszavazta a módosítást, elindultak a budai Várba, hogy ott csatlakozzanak ahhoz a demonstrációhoz, amelyen azt követelik a résztvevők, hogy Áder János államfő ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását.

Áder Jánoshoz fordul az Együtt 2014 és a PM 

Áder János köztársasági elnökhöz fordult Bajnai Gordon és Jávor Benedek az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség elnökségének képviseletében a parlamentben hétfőn elfogadott negyedik alkotmánymódosítás miatt. 

Azt kérik: az államfő kérje a módosítás előzetes vizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy terjesszen elő olyan alaptörvény-módosító javaslatot, amely az Ab korábbi döntéseit felülbíráló, a változtatással alaptörvénybe iktatott rendelkezéseket hatályon kívül helyezi.    Az Együtt 2014 és a PM álláspontja szerint a negyedik alaptörvény-módosítás nemcsak egy módosítás a sok közül, hanem maga az alkotmányosság felszámolása - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.   

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

 

Martonyi: felkérjük a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt

Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról - erősítette meg hétfőn Martonyi János külügyminiszter újságírói kérdésre Brüsszelben.

Magyarország nyitott a párbeszédre - fogalmazott a külügyminiszter, miután tanácskozott uniós kollégáival.    "Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást. Minden esetben bármiről, bármikor, bárkivel készek vagyunk tárgyalni" - hangsúlyozta.

Martonyi János, aki a múlt hét végén terjedelmes levéllel fordult uniós kollégáihoz az alaptörvény módosításával kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében, hétfőn, a külügyminiszterek tanácskozását követően úgy nyilatkozott, hogy a tanácsülésen ez a téma nem került szóba.

Arra a felvetésre, hogy az alaptörvény módosítása több - a többi között az Európai Bizottság által is - kifogásolt kérdést emel alkotmányos szintre, Martonyi János példaként a hallgatói szerződések kérdését és a hajléktalanokkal kapcsolatos vitát emelte ki, és elmondta, hogy az alaptörvény szövege a módosítást követően csak arról rendelkezik, hogy az illetékes jogalkotók jogszabályt alkothatnak ezekről a kérdésekről. Szerinte ezeket a jogszabályokat minden valószínűség szerint a korábbi észrevételek figyelembe vételével alkotják majd meg.

Martonyi János fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a négy uniós külügyminiszter által a múlt héten José Manuel Barrosónak írt levél "nem Magyarországról szól". Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminisztere azt kérte az Európai Bizottság elnökétől, hogy a brüsszeli testület tegyen javaslatot a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozására az európai alapértékek védelme érdekében.

Martonyi János kijelentette: Guido Westerwelle német külügyminiszter biztosította arról, hogy ez minden tagállamra ugyanúgy vonatkozna, nem csak egy országra, és nem csak a 2004 után csatlakozottakra.

Egy ilyen mechanizmusnak "minden tagállamra ki kell terjednie, (...) megkülönböztetésmentesen kell minden tagállammal szemben alkalmazni. (...) Ehhez nagyon világos, tiszta, egyértelmű jogi megoldások és garanciák kellenek" - vélekedett a külügyminiszter.    Guido Westerwelle német külügyminiszter délelőtt úgy nyilatkozott, hogy azért fordult három kollégájával együtt a múlt héten az Európai Bizottsághoz, mert Európa értékközösség, aminek a tagállamok jogrendjében is meg kell mutatkoznia. Magyarországgal kapcsolatban a liberális német politikus megemlítette, hogy kedden korán reggel találkozik Áder János államfővel. "A szövetségi kormány sosem hagyott kétséget afelől, hogy Európa értékközösség, ezek az értékek és jogok pedig nem elég, ha papíron léteznek, a gyakorlatban is meg kell valósulniuk. Európában ez a mindannyiunk számára érvényes mérce" - fogalmazott a német külügyminiszter.    A

z Országgyűlés hétfő délután fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amellyel az alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítették a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.


Az EB és az ET aggodalmának ad hangot 


A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében. 

Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.   

A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.    A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.   

Martonyi János külügyminiszter hétfőn, pár órával korábban szintén Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nyitott a párbeszédre, emellett felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.    Pia Ahrenkilde Hansen a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.

 

Illusztrációkat készített az alaptörvény módosításához az LMP

Öt, az alaptörvény negyedik módosításához készített, a tervezett változtatásokat karikírozó illusztrációt mutatott be hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján a független Vágó Gábor. 

Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket - mondta a politikus, aki az Országház Delegációs terménél kiállított alaptörvény-kötet előtt beszélt az újságírókhoz. A politikus közölte: miután az "udvari művészek" a módosításhoz nem készítettek illusztrációkat, ezért pártjuk kért fel erre néhány alkotót.

Az első kép címe: "Kordonhozó szent Tarlóst köszöntik az üdvözlésére összesereglett hajléktalanok". Vágó Gábor szavai szerint ez rávilágít arra, hogy a kormányzat csak kordonokkal képes megoldani a szociális problémákat.

Másodikként a "Kiegyensúlyozott választási kampány gépkocsival" című alkotást mutatta be. Ez arra világít rá, hogy Lázár János módosító javaslat csak a Simicska Lajos "által birtokolt és ingyenesen felajánlható reklámhelyeken engedélyezi a reklámozást", vagyis a kampányban csak a Fidesz tud majd köztéri hirdetéseket kihelyezni - közölte.

Vágó Gábor független országgyűlési képviselő, az LMP politikusa az alaptörvény negyedik módosításához készített, a tervezett változtatásokat karikírozó illusztrációt mutat be parlamenti sajtótájékoztatóján 2013. március 11-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A harmadik, a "Nemzeti Családok Együttműködési Rendszere" címet viselő kép arra utal, hogy a módosítás radikálisan leszűkíti a család értelmezési fogalmát - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a "Független civilek a kormány politikája mellett tüntetnek" elnevezésű festményen a "független civilek" azt kiabálják, hogy nem lesz röghöz kötés. Ez azt szimbolizálja, hogy ha a Fidesz hatalmi érdekei változnak, akkor azzal együtt változik a kormány politikáját támogató civil szervezetek mondanivalója - jelentette ki.

Végül egy "Tarlós István az új pápa, kinevezésének alkalmából mobilgáttal védi meg Budapest lakosságát az árvíztől" című, szavai szerint "absztrakt alkotást" mutatta be. Közölte, az alkotás azért is absztrakt, mert mobilgát nincsen az alaptörvényhez benyújtott módosító javaslatok között. Hozzátette: a kép viszont annak a legjobb példája, hogyha a Fidesz elkövet egy olyan súlyos politikai hibát, mint amilyet Tarlós István is elkövetett óbudai polgármesterként, akkor azt az adófizetők pénzéből, társadalmi egyetértés nélkül próbálják helyrehozni. 

Áder János később fejti ki álláspontját

Egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök.

"Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat" - mondta Áder János a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.

Az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta: "világos szabályok és határidők" határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.

Mindenki "biztos lehet abban, hogy meg fogja tudni, mit gondolok a cikkről, a cikkben megfogalmazott kérdésekről és az alkotmányos helyzetről" - jelentette ki Áder János Sólyom László volt köztársasági elnök írására utalva.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a német szövetségi elnökkel folytatott megbeszélésen Joachim Gauck nem fejtett ki "különálló véleményt" az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban, hanem kérdéseket fogalmazott meg. A német államfőt mindenekelőtt a folyamat "történelmi beágyazottsága érdekelte" - mondta Áder János.

Hozzátette: az alkotmányozás folyamatáról "történelmi kalandozást eredményező beszélgetést tudtunk folytatni". A beszélgetés végén "természetesen elérkeztünk a mába, és a mai alkotmányozási kérdésekről, feladatokról, problémákról is váltottunk néhány szót" - mondta a köztársasági elnök.

Áder János hétfőn kétnapos bemutatkozó munkalátogatást kezdett Berlinben. A látogatás során találkozik Angela Merkel német kancellárral, Guido Westerwelle külügyminiszterrel és Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elnökével is.

 

Alkotmánymódosítás - Gulyás: téves Sólyom László álláspontja

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusának közlése szerint tudomásul veszik Sólyom László alkotmánymódosítással kapcsolatos véleményét, ugyanakkor tévesnek tartják a volt államfő álláspontját.

A kormánypárti politikus hétfőn újságírói kérdésre azt mondta: a volt köztársasági elnök véleménye abból a szempontból tévesnek tekinthető, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét a jelenlegi módosítás nem érinti, az ítélkezési szabadságát pedig szélesíti, tehát semmilyen formában nem von el hatáskört az Ab-től.   

Gulyás Gergely kijelentette azt is: véleménye szerint alkotmánymódosítás esetén előzetes normakontrollra nincs lehetőség, ez sem a régi alkotmány, sem az új alaptörvény alapján nem lehetséges. "De természetesen a köztársasági elnök úr tudja a saját hatáskörét értelmezni" - tette hozzá.     

Sólyom László a hétfőre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában úgy vélte: mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója.

Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás miatti hazai civil tiltakozásokra, illetve az európai uniós aggályokra vonatkozó kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy nem halasztják el a javaslat végszavazását. "Nem látjuk értelmét annak, hogy ez az eljárás tovább húzódjon" - jelentette ki a képviselő utalva arra, hogy az Országgyűlés már négy hete tárgyalja az alaptörvény negyedik módosítását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslat elfogadása után minden vizsgálatra lehetősége lesz a nemzetközi szervezeteknek.

Mint mondta, a miniszterelnök egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, aki nem kérte a végszavazás elhalasztását, ugyanakkor jelezte, hogy az Európai Unió, illetve a bizottság meg fogja vizsgálni ezeket a módosításokat. "Mi ezt természetesnek tartjuk" - fűzte hozzá. A Velencei Bizottság esetleges vizsgálatával kapcsolatban kijelentette: "nem, hogy ennek nincs akadálya, hanem mi is várjuk", hogy a Velencei Bizottság megvizsgálja a módosításokat.

Az alkotmánymódosítás miatti hétfői parlament előtti tüntetéssel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: a kormány és a rendőrség a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását mindenki számára biztosította eddig is és biztosítja ezután is, de ez nem volt így 2002 és 2010 között, amikor sokaknak a jogszerű joggyakorlás esetén is fizikai épségüket kellett félteni. Ma nem ez a helyzet, jogszerűen lehet tüntetni a kormány ellen és a kormány mellett, de az nem lehetséges, hogy valakik megpróbálják megakadályozni a képviselőket abban, hogy a Parlamentbe bejussanak és a munkájukat végezzék - fogalmazott.

A Fidesz szakpolitikusa arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök miért nem beszélt napirend előtt az alkotmánymódosításról, azt mondta: ezt tőle kellene megkérdezni, de teljesen egyértelmű volt, hogy a magyar embereket húsbavágóan érintő kérdés a rezsicsökkentés volt, a miniszterelnök erről beszélt.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy hétfő délután Fidesz elnökségi ülés lesz, és ennek tudomása szerint szintén a rezsicsökkentés lesz a témája.

Az Európai Bizottság minden eszközzel betartatja az uniós jogot

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:

Az alaptörvény negyedik módosításának délután várható elfogadásával kapcsolatos újságírói kérdésre az Európai Bizottság szóvivője hétfőn kijelentette: a brüsszeli testület minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat. Pia Ahrenkilde Hansen ismertette, hogy a José Manuel Barroso aggodalmait összefoglaló levelére küldött válaszában Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarország és kormánya elkötelezett az európai jogszabályok és értékek mellett. A miniszterelnök levele a szóvivő szerint általános biztosítékokat tartalmaz, ami "önmagában nagyon pozitív" - vélekedett Ahrenkilde Hansen.

A szóvivő kijelentette, hogy amíg a parlament nem fogadja el az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, addig a bizottság nem tud hivatalosan, érdemben reagálni annak tartalmára, mert azzal megelőlegezné a parlamenti voksolás kimenetelét, de biztosított afelől, hogy a szavazást követően az Európai Bizottság reagálni fog.

A bizottság szóvivője szintén újságírói kérdésre határozottan kijelentette: az Európai Bizottság nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania. "A mi dolgunk biztosítani azt, hogy az uniós jogot, amelyet a tagállamok maguk számára kötelezőnek ismertek el, be is tartsák. Természetesen ehhez rendelkezésünkre állnak jogi eszközök(...) és nem fogunk habozni, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevessünk annak érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék jogi kötelezettségeiket, mert az Európai Unió így működik" - jelentette ki a szóvivő, aki arra is kitért hogy ezzel kapcsolatban nem lehet általánosítani, Magyarországgal szemben is az uniós jog konkrét előírásaiból kiindulva, jogi alapon intézkedtek, és több kérdésben sikerült is megállapodásra jutni, hogy Magyarország betartsa az uniós jogot.

Mindazonáltal a szóvivő szerint úgy látszik, hogy most, az alkotmánymódosítás kapcsán ismét előkerülnek korábbi ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban már fogalmazott meg kifogásokat. A teljesség igénye nélkül a szóvivő példaként említette az adatvédelmi ombudsman ügyét, a bírák kötelező nyugdíjazását, a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban pedig a munkaerő szabad áramlásának elvét. A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe.

Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta. A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt - amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab - nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen. A javaslat kimondaná, hogy az alaptörvény tavaly januári hatályba lépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztik, de ez nem érinti az ezek által kifejtett joghatásokat.

 

Külföldi sajtó Magyarországról - német, osztrák, orosz lapok az alkotmánymódosításról 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap az alaptörvény tervezett módosításáról közölt elemzést hétfőn, a Spiegel Online hírportál pedig Áder János köztársasági elnök berlini látogatásával összefüggésben foglalkozott az alkotmánymódosítással.

Stephan Löwenstein a FAZ-ban, Egyfajta nulladik óra című elemzésében arról írt: a tervezett módosítások által kiváltott európai reakció "meglepte a kormányt". A budapesti vezetés kezdetben "nem is tudta, miként reagáljon". A módosítás  elemeit elemezve úgy vélte, "a probléma" a tervezett változtatások egészéből, "a teljes képből" bontakozik ki. A kormány "belpolitikailag vitatott törvényeket alkot", és kétharmados többségére támaszkodva mozdíthatatlanná teszi ezeket a jogszabályokat arra az esetre, ha a jövőben más erőviszonyok alakulnak ki. Az utóbbi két év azt mutatja, hogy ezzel az eszközzel "szívesen élnek" - írta a szerző. Hozzátette: jelenlegi parlamenti többségének köszönhetően a Fidesznek nem kell az ellenzék kifogásaitól tartania, a tervezett módosítás révén pedig az alkotmánybíróság ellenőrző funkcióját is kiiktatja.   

A Spiegel Online Magyarország irritálja Európát címmel számolt be az alkotmánymódosításról és Áder János berlini látogatásáról. Miközben az államfő "a kapcsolatokat ápolja, párttársa, Orbán Viktor miniszterelnök" olyan módosítást hajt végre, amelyet "egész Európában aggodalommal figyelnek". A parlamenti szavazásra bocsátott javaslat "fontos jogköröket von el az alkotmánybíróságtól és tovább szűkíti az igazságszolgáltatás függetlenségét" - írta a Spiegel Online. 

Osztrák lapok is írtak hétfőn az alaptörvény tervezett módosításáról. A Der Standard megjegyzi: az új alkotmány hatályba lépésekor Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az gránit szilárdságú alapot képez a magyar állam megújításához. Ennek ellenére eddig háromszor módosíttatta az alaptörvényt, hogy hatalom-technikai finomításokat építhessen bele - írta a baloldali osztrák napilap budapesti tudósítója. A szerző úgy látja, a negyedik, hétfőn a parlamentben elfogadásra kerülő módosítással minden eddiginél behatóbban nyúlnak hozzá ehhez a "gránit szilárdságúnak" nevezett alaptörvényhez. A változtatások egyik "fő céltáblája" az alkotmánybíróság - áll a cikkben, amely szerint a módosítások bírálói alkotmányos puccsról beszélnek.

A Die Presse beszámolt az alkotmány tervezett módosítása elleni szombati budapesti tüntetésről. "A tüntetések azonban - írta a konzervatív napilap - éppoly kevés gyümölcsöt hoznak majd, mint a vezető európai uniós politikusok aggódó intései a demokratikus hatalommegosztás rendszerének kiüresítése ellen. A kormány hétfőn az ellenőrzése alatt álló kétharmados többséggel jóvá akarja hagyatni az alkotmánymódosításokat" - írta a Die Presse, amely szerint a vitatott módosítások közül néhány korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvényeket emel nyomban alkotmányos rangra. A külföldi és belföldi bírálókat - írta a Die Presse - azonban még inkább nyugtalanítja az alkotmánybíróság lehetőségeinek tartós "megnyirbálása": ezzel a jövőre nézve kiiktatják, mint kétséges törvények elfogadásában esetleges zavaró tényezőt.

Magyarország felújítja a háborút az Európai Unió ellen a címmel közölt hétfőn elemzést a Kommerszant-Vlaszty című orosz hetilap. A befolyásos Kommerszant kiadóvállalat lapja emlékeztet arra, hogy tavaly az Európai Unió példa nélkül álló nyomást gyakorolva arra késztette a magyar miniszterelnököt, hogy álljon el néhány alkotmányos reformtól, amelyeket az unió demokratikus elveitől való eltérésként értékeltek.    

Az elemzés szerint  Orbán Viktor miniszterelnök ismét tett egy próbát, arra gondolva, hogy az EU-nak jelenleg más életbevágó gondjai vannak és nem  figyel eléggé arra, mi történik Magyarországon. A  magyar parlament alapvetően azokról az alkotmánymódosítási javaslatokról tárgyal, amelyek tavaly olyan nagy felháborodást váltottak ki Brüsszelben.        

A Kommerszant-Vlaszty szerint "mindezek ellenére nagyon is lehetséges, hogy az Európai Unió egy kis időre felhagy az Olaszország, Spanyolország, vagy Görögország problémáival való foglalatoskodással, hogy gyakorlatilag felfüggessze Magyarország tagságát az Európai Unióban, ugyanolyan szankciókat vezetve be ellene, mint azt tette Ausztria esetében, amikor annak kormányában megjelentek a neonácik".

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!