Orbán Viktor felszólalásával kezdődött a tavaszi ülésszak

Megválasztották a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és tagjait 

Megválasztotta a kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját az Országgyűlés titkos szavazáson hétfőn, kormánypárti javaslatra.

A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól.    Földváryné Kiss Réka kinevezését 258 képviselő támogatta, ketten nemmel szavaztak, ketten érvénytelenül. A Jobbik-frakció már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, az eredmény bejelentésekor a képviselőcsoport tagjait azt skandálták: "Éljen a párt!"    Ötvös István és Soós Viktor Attila 259 támogató szavazatot kapott, egy képviselő nemmel voksolt, két szavazat érvénytelen volt.    Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezhette meg. Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áron történész-szociológust delegálta.   

Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.    Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története.    Ötvös István egyetemi docens, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkortörténeti tanszékén, Soós Viktor Attila a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettese vezetője, korábban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott.    Máthé Áron részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában és 2012-ig az intézmény működtetésében. Azóta a Századvég Alapítvány kutatója. Bank Barbara az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.   

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, a parlament pedig tavaly decemberben döntött róla. A testület felállításáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója, arra kérve a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a szükséges szabályokat.    A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat.    A tagoknak jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő, és kikötés volt az is, hogy egyikük sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. Kilencéves megbízatásuk egyszer megújítható.   

A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnak. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.    A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.

A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értékelés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre.    A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.

Akár életfogytiglannal büntetné a közérdekű üzem működésének megzavarását egy fideszes javaslat

Akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető lenne a jövőben az, aki súlyosan megzavarja egy közérdekű üzem működését. Az ezt kezdeményező fideszes Boldog István a színesfémlopásokkal indokolta a parlamentnek hétfőn benyújtott előterjesztését.

A kormánypárti politikus alapesetben - a jelenleg hatályos egytől öt évig helyett - öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a büntető törvénykönyvben (Btk.) azt, aki jelentős mértékben megzavarja egy közérdekű üzem működését. Akik csoportosan, bűnszövetségben vagy különösen nagy kárt okozva követik el tettüket, tizenöt évet is kaphatnának, a mostani maximum nyolc év helyett. 

Boldog István javaslata a legsúlyosabban, tíztől húsz évig terjedő vagy akár életfogytiglani szabadságvesztéssel azokat büntetné, akik fegyveresen, felfegyverkezve vagy különösen jelentős kárt okozva zavarják meg egy közérdekű üzem működését. Jelenleg a büntetési plafon tíz év.

A Fidesz képviselője kimondaná a Btk.-ban, hogy a közérdekű üzem működésének megzavarójával azonosan kell büntetni azt, aki ebben közreműködik.

Boldog István javaslata indoklásában azt írta: az elmúlt években többször is megrongáltak az országban vasúti átjárókat, jelzőlámpákat, közszolgáltatási berendezéseket úgy, hogy ellopták a vezetékeket, alkatrészeket. A tolvajok a megszerzett színesfémet eladták - folytatta -, a lopással és a rongálással a vasút- és közlekedési társaságoknak, a közszolgáltatóknak és az államnak kárt okoztak, a közlekedésben részt vevők biztonságát pedig veszélyeztették.

Szerinte a jelenlegi büntetési tételek nem arányosak a bűncselekmény társadalomra való veszélyességével, ezért javasolta a Btk.-szigorítást. "Mivel közérdekű üzem megzavarásának eredménye azonos vagy súlyosabb lehet egyes terrorcselekmények elkövetése által megvalósított eredménynél, így a legsúlyosabb minősített esetben indokolt a terrorcselekménnyel azonos büntetés kiszabása" - írta a kormánypárti politikus. 

A Btk.-módosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az MSZP szerint a Fidesz nem védi a kismamákat


Az MSZP közlése szerint a Fidesz képviselői egy hétfői parlamenti bizottsági ülésen megakadályozták, hogy kiterjesszék a kismamák munkahelyi védelmét, és kiderült: "az Orbán-kormány egyetért azzal, hogy a kismamák kirúghatóak".

Varga László MSZP-s országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében jelezte: a parlament ifjúsági bizottsága hétfői ülésén tárgyalta azt az MSZP törvényjavaslatot, amelyet a dolgozó szülők védelme érdekében nyújtottak be, és amit a kormánypárti képviselők nem támogattak.    "Ezzel bebizonyították, hogy jelenlegi formájában a gyed extra csak üres kampányfogás" - írta Varga László, hozzátéve: bármikor kirúghatják a munkába visszatérő szülőket, és a törvényi ellentmondások miatt továbbra sem egyértelmű egyebek mellett az sem, hogy lehet-e dupla gyest igénybe venni. "A Mesterházy-kormány ki fogja javítani a gyed extra hibáit, érdemi segítséget ad a gyereket nevelő édesanyáknak" - zárta közleményét az ellenzéki politikus.

A paksi bővítést és a harmadik rezsicsökkentést is támogatta a gazdasági bizottság

Általános vitára alkalmasnak találta a paksi atomerőmű bővítésről szóló dokumentumot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén, ahol a képviselők a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot is támogatták.

A rezsicsökkentésről szóló javaslatot Németh Szilárd (Fidesz) és Rogán Antal (Fidesz) frakcióvezető közösen jegyzik: ennek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd.    Németh Szilárd a javaslat előterjesztésében hétfőn kiemelte: az újabb rezsicsökkentéssel a hazai háztartási energiaárak elérik az európai átlagot.    

"Szeretnénk elérni, hogy Európában mi fizessük a legkevesebbet "- tette hozzá. Közölte: további rezsicsökkentésen törik a fejüket, amint erre a gazdaság állapota lehetőséget ad.     Rogán Antal, a bizottság elnöke azt kérte az MSZP-től, hogy járuljon hozzá a házszabálytól való eltéréshez a törvényjavaslatra vonatkozóan.    Általános vitára alkalmasnak találta a paksi atomerőmű bővítésről szóló dokumentumot az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága.   

A paksi erőmű bővítéséről szóló egyezmény szövegét a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek.   

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány álláspontját ismertetve az ülésen elmondta: a paksi blokkok bővítése két korábbi felhatalmazó dokumentum alapján indult el, az első döntés 2009-ben született. Ismertetése szerint a beruházás várható költsége 10-12 milliárd euró között lesz.     Közölte, hogy a pénzügyi megállapodás még nem született meg, de erre néhány héten belül sor kerülhet. A kijelölt munkabizottság öt szerződéstervezetet készített elő, ebből 2014. január 14-én a szerződő felek négyet írtak alá, az egyik a kormányközi megállapodás.     

A kivitelezői dokumentumban az orosz fél vállalta, hogy 40 százalékban beszállítókra támaszkodik. Az utolsó kettő az üzemeltetés-karbantartásról, és az üzemanyag-szükséglet biztosításáról, illetve a kiégett fűtőelemek elszállításáról szól, ez utóbbi a beüzemelést követő 20 évre vonatkozik.    

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány mindenben transzparens módon jár el. Ismertette, hogy az orosz fél által biztosított 10 milliárd eurós hitelkeret lehívása tíz év alatt történik meg, ami számításaik szerint néhány százalékponttal növeli az államadósság éves mértékét. Kiemelte: a beruházás éves szinten akár 1 százalékos GDP-növekedést és 10 ezer új munkahelyet teremt.   

Volner János, a bizottság jobbikos alelnöke azzal együtt, hogy támogatta a javaslatot, "erős arcátlanságnak nevezte", hogy a kormány több kormányzati ciklusra kiható kérdésről nem egyeztetett előre, csak utólagos tájékoztatást ad. Kovács Tibor, a bizottság MSZP-s alelnöke szerint ők nem "titkos tárgyalások" lefolytatására adtak felhatalmazást, és az erőmű bővítését soha meg nem térülő beruházásnak nevezte.   
Rogán Antal kifejtette: a paksi bővítésről gazdasági bizottság tavaly decemberi ülésén egyórás tájékoztatást adott Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára. Hozzátette: ezen az MSZP-s képviselők nem jelentek meg, feltételezése szerint szándékosan, hogy most a tájékoztatás hiányára hivatkozhassanak.

Orbán: Magyarországnak újra van jövője

A miniszterelnök szerint Magyarország megújult és újra van jövője.

Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 3-án. MTI Fotó: Kovács Attila

Orbán Viktor a parlamentben hétfőn elmondott napirend előtti felszólalásában kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.

Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, mert nő önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz - jelentette ki.

A kormányfő hozzátette: Magyarország jobb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt, és évről évre jobban teljesít. Azt mondta, az ország megújítása nem sikerülhetett volna a választópolgárok kétharmados felhatalmazása és a fontos ügyekben létrejövő nemzeti egység nélkül.

Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 3-án. MTI Fotó: Kovács Attila

Görög nagykövet: olcsó, de hatékony elnökség

A válság miatt olcsó elnökséget tervez Görögország, de ez nem mehet a hatékonyság rovására - mondta Dimitrisz Jannakakisz budapesti görög nagykövet az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.

A január 1-jén indult görög EU-elnökségről beszámolva a nagykövet kiemelte: országa immár ötödik alkalommal látja el a soros elnöki posztot, ezért sok tapasztalatot gyűjtött már. Az eddigi görög elnökségek meglehetősen sikeresnek bizonyultak, az előző, 2003-as idején írták alá például tíz új tagállam csatlakozási szerződését - emlékeztetett. Hozzátette: remélhetőleg ismét sikeres lesz az elnökségi félév.

A nagykövet közölte: a válság miatt olcsó elnökséget szeretne Athén, mintegy 50 millió euróra rúgnak a költségek, ami a korábbiaknál jóval kisebb összeg. Remélhetőleg emiatt nem csökken az elnökség hatékonysága - jegyezte meg.

Dimitrisz Jannakakisz hangsúlyozta: különösen nehéz időszakban jutott Görögországra az elnökség feladata, recesszió és magas munkanélküliség is nehezíti az ország helyzetét. De Athén ambiciózus reformokat indított a versenyképessége visszaszerzésére, a kereskedelmi deficitet jelentősen csökkentette, és úgy tűnik, a legrosszabbon már túlvan az ország, bár továbbra is nagyon nehéz a helyzet - vélekedett.

A diplomata a görög elnökség főbb céljai között említette a növekedés ösztönzését, a munkanélküliség csökkentését, a versenyképesség növelését, a gazdasági és monetáris unió elmélyítését, az EU külső határainak hatékony védelmét, az illegális bevándorlás visszaszorítását, továbbá az integrált európai megközelítés kialakítását a tengerrel összefüggő kérdésekben.

A görög-magyar kapcsolatokat a nagykövet kiválónak nevezte, mint mondta, a két ország szövetséges a NATO-ban és partner az EU-ban, sok kérdésben közösek az érdekeik. Magyarországon jelentős, 4-5 ezer lélekszámú görög közösség él, ők elismert kisebbségnek számítanak Magyarországon, és értékes hidat jelentenek a két ország között - mutatott rá.

Az ülésen Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a görög elnökség céljai - a gazdasági kormányzás minél hatékonyabb megvalósítása, a gazdasági és monetáris unió elmélyítése, a tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolása, gazdasági reformjaik előzetes koordinációja - a tagállami önrendelkezést csorbítanák, az Európai Egyesült Államok koncepciója felé mozdulnának el. A Jobbik ezzel nem ért egyet, és a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 67 százaléka nem tartja helyesnek az EU további integrációját, újabb jogkörök átadását - közölte.

Braun Márton (Fidesz) úgy vélte, hogy a spekulatív tőke támadásait egyetlen tagállam önmagában nem tudja megakadályozni, ebből a szempontból az országok kiszolgáltatottságát csökkenti, ha egyesítik erőiket.

A görög nagykövet kijelentette: a válság jelentős részben európai gazdasági válság volt, komoly hatással volt az euróra, és nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy elkerüljék a jövőbeli kríziseket.

Lipők Sándor (Fidesz) arról kérdezte a diplomatát, hogy mit tehet az elnökség az ukrajnai helyzetet illetően. Dimitrisz Jannakakisz úgy válaszolt, hogy Görögország Ukrajna barátja, és szeretné, ha a helyzet enyhülne, ha segíthetne az országot európai útra terelni. Nem az EU, hanem az ukrán kormány állt el a társulási megállapodás aláírásától, de a lehetőség továbbra is nyitva áll Ukrajna előtt, az országnak igenis van európai jövője - mondta.

Firtl Mátyás (KDNP) alelnök az illegális bevándorlás visszaszorításáról érdeklődött. A görög nagykövet elmondta: szeretnék, ha ez a teher jobban megoszlana a tagállamok között, mert jelenleg a külső határokon fekvő országokra nagyobb nyomás nehezedik. Az unión belül a szabad mozgást nem szabad korlátozni, de intézkedések kellenek az illegális bevándorlás megállítására - hangoztatta.

A kulturális bizottság támogatta az MMA-törvény módosítását

Általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvényjavaslat módosítását hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága.

Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslata szerint kikerülhet az államfő által kifogásolt rendelkezés az MMA-törvény módosításából. Áder János még decemberben küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a Nemzet Művésze díjat létrehozó törvénymódosítást.

Az államfő indoklása szerint a december 9-én elfogadott módosításban szereplő rendelkezés, miszerint kivételes méltánylást érdemlő esetben a díj bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művésznek is adományozható - függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól -, nem felel meg annak a társadalmi elvárásnak, hogy egy ilyen rangos elismerést kizárólag olyanok kapjanak meg, akik a maguk művészeti területén nyújtott kimagasló teljesítményen túl törvénytisztelő állampolgárként is méltók a címre.

Az Országgyűlés tavaly Balog Zoltán javaslatára 272 igen szavazattal, 50 nem ellenében fogadta el az MMA-ról szóló 2011-es törvény módosítását, amelynek alapján a Nemzet Művésze díjat előzőleg Kossuth-díjjal kitüntetett művészek kaphatják meg, feltéve, hogy elmúltak 65 évesek (a tánc- és a cirkuszművészek 50 évesek).

Mesterházy Attila és Bárándy Gergely MSZP-s képviselők a Horthy-szobrok állításának tilalmáról nyújtottak be határozati javaslatot, amely mellett a beterjesztők távollétében Hiller István érvelt. Mint hangsúlyozta: Horthy kormányzósága idején zsidótörvényeket fogadtak el és a halálba küldtek Magyarországon menedéket nyert zsidó és nem zsidó embereket. Ez alól a felelősség alól az sem mentesíti a kormányzót, hogy fellépett a budapesti zsidóság védelmében - fűzte hozzá.

Novák Előd és Pörzse Sándor (Jobbik) hozzászólásában felvetette: az MSZP tavaly a "hazája ellen fegyvert fogott" Horn Gyulának emelt szobrot és a szocialisták nem sérelmezték azt sem, hogy Kádár Jánosnak szobrot lehetett állítani.

L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke a szimbolikus viták kerülésére hívta fel politikustársait, úgy vélte ugyanakkor, hogy egy szoborállítási tilalmat sok más történelmi személyiségre - így Szálasira, Rákosira vagy Kádárra - is ki lehetne terjeszteni.

A javaslat tárgysorozatba vételét a bizottság 3 igen és 5 tartózkodás mellett nem támogatta.

Hegedűs Lorántné és Novák Előd (Jobbik) november 16-ának, Budapest vörös terror és román megszállás alóli felszabadulásának, valamint Horthy Miklós bevonulásának emléknappá nyilvánításáról terjesztett be határozati javaslatot; érvelésük szerint ugyanis a vörös terror sok ezer áldozatának máig nem jár ki az őket megillető tisztelet.

Az indítvány tárgysorozatba vételét a bizottság 2 igen és 3 tartózkodás mellett nem támogatta, 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találták azonban víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Terjedelmes módosítás érkezett az országgyűlési törvényhez és a házszabályhoz

Terjedelmes módosítást javasol az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az országgyűlési törvény és az új házszabály módosítására benyújtott javaslatokon. Átfogalmazták azt a részt is, amely arról szól, hogy üléskezdéskor a képviselők felállva köszöntik a választópolgárokat.

A testület hétfői ülésén döntött módosító indítványok benyújtásáról ezekhez a javaslatokhoz.

Az Országgyűlésről szóló és azzal összefüggő egyéb törvények módosításához benyújtott indítványban meghatározzák a képviselői tiszteletdíj megvonásának, valamint a képviselői joggyakorlás felfüggesztésének menetét, ha a képviselő a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, illetve erőszakosan lép fel. Egyet nem értés esetén a képviselő öt munkanapon belül kérheti a mentelmi bizottságtól a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről a bizottság tizenöt napon belül dönt, ha túllépi a határidőt vagy nem adott helyt a képviselő kérelmének, akkor arról a honatya kérheti az Országgyűlés döntését.

Ha a Ház elfogadja a bizottság javaslatát, akár egyhavi tiszteletdíj-csökkentést is kiszabhatnak arra a képviselőre, aki az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel.

Rögzítikenék, hogy a szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók, valamint mentelmi jog illeti meg őket.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy zártláncú audiovizuális rendszer működik a bizottsági ülések közvetítésére.

Módosítanák az üzemanyagkártya feltöltésére vonatkozó szabályokat: másodszor nem negyedévente, hanem havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható árak figyelembevételével.

A házszabálytól eltéréshez továbbra is négyötödös többség kellene.

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat pontosítja annak szabályát, hogyan kell kezdeni a plenáris ülést. Törölték a szövegből, hogy az elnöknek az elnöki emelvényre való érkezésekor kell felállva köszönteni a választópolgárokat. Most ez szerepel a szövegben: az ülés kezdéseként az ülést vezető elnök és az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét.

Meghatároznák, hogy az ellenzéki képviselő az, aki nem tartozik kormánypárti képviselőcsoporthoz és nem nemzetiségi képviselő.

Támogatta a pénzügyi törvények módosítását a fogyasztóvédelmi bizottság

Általános vitára alkalmasnak találta a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága hétfői ülésén.

Móni Istvánné Nagy Mónika, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője az ülésen elmondta: a módosításra az Európai Unióban megváltozott szabályozási környezet miatt van szükség.

Az ülésen Simon Gábor (MSZP) elnök arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az eredetileg kiküldött napirendhez képest azért nem tárgyalják a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mert ennek elvégzésére a házelnök a gazdasági és informatikai bizottságot jelölte ki.

Móni Istvánné Nagy Mónika kifejtette: az unió korábban szűk területet - a nyílt végű, nyilvánosan forgalmazott speciális pénzpiaci alapokat - szabályozta, a válság miatt szükségessé vált a többi pénzügyi alapra is a közösségi szintű előírás megalkotása, ezért 2011-ben megszületett az alternatív befektetési alapkezelőkről, az úgynevezett ABAK-irányelv, amelynek átültetése szerepel a beterjesztett törvényjavaslatban.

Az NGM főosztályvezetője emlékeztetett, hogy Magyarországon a befektetési alapkezelőkre, az alapokra 1991 óta van jogszabály, ami időközben változott. Jelenleg egy 2011-ben elfogadott törvény szabályozza ezt a tárgykört, megbízhatóan működő, jól szabályozott területről van szó, az újabb módosításra az Európai Unióban megváltozott szabályozási környezet miatt van szükség.

Az előterjesztő kiemelte: a törvényjavaslat módosítja a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt is, többek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács a kiadmányozási jogkört átruházhatná az MNB kijelölt vezetőjére, továbbá adók módjára behajthatóvá válnának a meg nem fizetett felügyeleti bírság, felügyeleti díjak, illetve átkerülne az MNB tulajdonába a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft., amelynek jelenleg a vagyonkezelői jogait gyakorolja - ismertette a főosztályvezető.

A vitában Földesi Gyula, a Fidesz képviselője elmondta, hogy frakciójuk támogatja az előterjesztést.

Ezzel szemben Simon Gábor szocialista politikus, a bizottság elnöke elmondta, frakciójuk nem támogatja a jelenlegi előterjesztést, mert szerintük a 2011-ben benyújtott törvényjavaslat az ABAK-irányelvet kezelhette volna, illetve szerintük az MNB hatósági működése az átláthatóság korlátozását jelenti.

A felvetésére válaszolva az NGM főosztályvezetője elmondta: az ABAK-átültetés azért csúszik, mert az unió sok részletszabályozást 2013-ban fogadott el, a jegybanki felügyeleti tevékenységre vonatkozó javaslatuk pedig a hatékonyabb működést szolgálja.

A Ház informatikai rendszere karanténba teszi a tömegesen érkező, hasonló tartalmú leveleket

A parlament informatikai rendszere karanténba teszi az egy IP-címről küldött vagy hasonló tartalmú tömeges leveleket - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája hétfőn az MTI-vel.

Ezt arra reagálva tudatták, hogy - mint arról több hírportál is beszámolt - a PM-es Szabó Rebeka a Facebookon azt közölte: a parlamenti rendszergazdák, "nyilván utasításra", blokkolták azokat a választópolgári leveleket, amelyekben benne volt a Paks szó. A független képviselőnek - mint írta - zöld civilek jelezték, hogy nem mennek át a tiltakozásul írt leveleik, majd ő is kipróbálta, két teljesen azonos tartalmú levelet küldött saját magának egy külső e-mail címről, és csak az érkezett meg, amelyikben nem szerepelt a Paks szó.

Az Országgyűlés Sajtóirodája erre válaszul az MTI érdeklődésére kifejtette: az elmúlt napokban a kormány által tervezett paksi beruházásra vonatkozó több ezer tiltakozó levél érkezett az országgyűlési képviselők postafiókjába, lelassítva az Országgyűlés Hivatalának levelezési rendszerét, és ezáltal lehetetlenné téve kormánypárti és ellenzéki képviselők munkáját.

Eleinte egyetlen IP-címről jött a levéláradat, majd az üzeneteket szétterítve különböző helyekről özönlöttek a hasonló tartalmú levelek - írták.

Az Országgyűlés Hivatala által üzemeltetett informatikai rendszer - a legtöbb levelezési rendszerhez hasonlóan - karanténba helyezi az egy IP-címről küldött vagy hasonló tartalmú tömeges leveleket. Ez azt jelenti, hogy a címzettek elkülönítve megkapják, és ha meg akarják nyitni, el is olvashatják az üzeneteket - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája, hangsúlyozva, hogy a rendszer tehát nem tiltotta le, csak külön kezeli a másodpercenként beérkező, óriási mennyiségű küldeményt.

November 1-jétől kellene biztonsági matrica a földforgalmi szerződésekre

Csak november 1-jétől lenne kötelező biztonsági matricával ellátni a földforgalmi szerződéseket, ha az Országgyűlés elfogadja az alkotmányügyi bizottság ilyen értelmű, hétfőn megszavazott módosító indítványát.

Az eredeti terveknek megfelelően 2015. január 1-jétől egységesen minden ügyvédi okiratra kiterjedne ez a rendelkezés - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényhez benyújtott bizottsági módosító indítványról a bizottság ülésén.

Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy május 1-jétől lépne hatályba a rendelkezés, de az Országos Ügyvédi Kamara jelezte, erre a határidőre nem állnak készen a sorszámozott biztonsági jelek bevezetésével.

Az Országgyűlés tavaly december 17-én fogadta el az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosítását, amely az ügyvédekről szóló törvényt úgy módosította, hogy az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött hamisítás elleni fokozottabb védelem, az azokkal kapcsolatos egyéb visszaélések visszaszorítása érdekében jelentősen átalakította, szigorította az ügyvédi ellenjegyzés szabályait a papíralapú okiratok esetében.

A módosító indítványt most azzal indokolják, hogy az ügyfélbizalom növeléséhez, erősítéséhez, valamint a jogügyletek biztonságához kiemelt társadalmi érdek fűződik, ezért a javaslat az eredetinél hosszabb felkészülési időt biztosít az új ellenjegyzési rendszerhez.

A költségvetési bizottság támogatta az erőmű bővítését 

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága 18 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte a paksi atomerőmű beruházásról szóló törvényjavaslatot.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bizottsági ülésen elmondta: a kormány olyan megállapodást hozott tető alá az orosz féllel, amely a következő évtizedekben garantálhatja az ország energiabiztonságát és energiaellátását. 

Kiemelte: a beruházás szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság és a lakosság növekvő energiaigényét olcsón és versenyképesen tudják kiszolgálni.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a magyar kormány és az Oroszországi Föderáció kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén való együttműködés egyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat alapvetően az ország hosszú távú energiabiztonságát szolgálja. 

Kiemelte: a magyar kormány felelős, hosszú eljárás után megalapozott döntést terjesztett a parlament elé. Az atomerőmű-bővítés beruházása 10 évet vesz igénybe, ezt követően a beüzemelési ciklus következik, míg a hitel törlesztésére 21 év áll rendelkezésre. 

Amikor a kormány megállapodik a beruházás pénzügyi feltételeiről, akkor ezt a megállapodást is benyújtja a parlament elé, a kormány ebben is transzparensen akar eljárni - tette hozzá.

Varga Mihály kiemelte: itt nem egyszerűen egy beruházásról van szó, a bővítés az állami vagyon jelentős gyarapodását jelenti, ezzel párhuzamosan olcsó energiát biztosít az országnak és hozzájárul a GDP bővüléséhez.

A képviselő kérdésre kifejtette, furcsa lenne, ha a meglévő orosz építésű blokkok mellé más típusú technológiával fejlesztenék tovább a paksi erőművet.

Az ellenzéki, különösen a szocialista képviselők több ponton is vitatták a törvényjavaslatot, és nem tartották alkalmasnak parlamenti általános vitára. 

Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke pedig úgy ítélte meg, nem áll elég információ a képviselők rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelően megítéljék a törvényjavaslatot.

Új büntetőjogi tényállás lehet a zsebszerződésekkel összefüggésben

A zsebszerződésekkel összefüggésben új büntetőjogi tényállást javasol a büntető törvénykönyvbe (Btk.) illeszteni az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.

Az államfő által visszaküldött földtörvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány alapján a Btk.-ban ezentúl az szerepelne, hogy bűntettet követ el, ha valaki a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet jogellenes megszerez.

Az alkotmányügyi bizottság 18 igen és két nem szavazattal döntött a módosító indítvány benyújtásáról hétfő reggeli ülésén.

A bizottság az Áder János köztársasági elnök által tavaly november 8-án megfontolásra visszaküldött, a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt módosítaná.

Az államfő többek között azért küldte vissza a Nagy István (Fidesz) által kezdeményezett, ki nem hirdetett jogszabályt, mert a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják.

Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa törli a jogszabályból az ügyészi vizsgálatra vonatkozó, "a közérdekvédelmi feladatkörhöz nem illeszkedő" szabályokat, de fenntartja az ügyész jogát az érintett állami nyilvántartásokból való adatkéréshez.

A módosító indítvány indokolása szerint az új büntetőjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetőjogi feladatai és fellépési lehetőségei bővülnek. A törvény kimondja, hogy a büntetőeljárás során keletkezett bizonyítékok a zsebszerződések semmiségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.

A Btk.-módosítás május 2-án lépne hatályba.

A bizottsági módosító indítvány emellett - az államfő észrevételeinek megfelelően - rögzítené, hogy a törvény hatálybalépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen kötött választottbírósági kikötések továbbra is érvényben maradnak. A jogszabály ugyanis visszamenőleges hatállyal rendelte el, hogy a termőföld tulajdonjogával összefüggő szerződésben választottbíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki.

Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők, továbbá a törvény rendelkezéseinek sarkalatosságával kapcsolatban is voltak észrevételei.

Az Országgyűlés tavaly október végén fogadta el a törvényt, amely alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Orbán Viktor felszólalásával kezdődik a tavaszi ülésszak

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi meg tavaszi ülésszakát hétfőn az Országgyűlés. A képviselők megválaszthatják a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját, továbbá nagy valószínűséggel napirendre tűzik a rezsicsökkentés folytatását.

Az ülésnap a kormányfő felszólalásával kezdődik, amelyre a frakciók a beszéd hosszúságától függően 5-8 percben reagálhatnak.

A képviselők ezután kétharmados többséggel megválasztják a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját. A testület létrehozásáról decemberben döntött a Ház, a jelölés határideje péntek délután volt.

A testület öttagú lesz, a további két tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevezi meg. A bizottságban olyan ember foglalhat helyet, aki jogi vagy társadalomtudományi végzettséggel rendelkezik, és nem töltötte be 18. életévét a titkosszolgálatok 1990. februári átszervezéséig, azaz most nem idősebb 42 évesnél.

A parlament honlapján elérhető házelnöki napirendi javaslat vasárnap este még nem tartalmazta, de az Országgyűlés hétfőn napirendjére veheti a paksi erőmű bővítésének tárgyalását is. A kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken nyújtotta az Országgyűlésnek az erről szóló egyezmény szövegét.

A Ház honlapján egyelőre szintén nem szerepel, ám Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa vasárnap bejelentette, hogy a kormánypárt benyújtotta a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot, és a tárgyalása már hétfőn megkezdődhet.