Október 23. - Fellobbant a forradalom lángja

Kósa Lajos: ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk

Ötvenhat a legigazibb élő ünnepünk, ez az az esemény, melyből a mai Magyarország és mai politikai rendszerünk gyökerezik – jelentette ki a Fidesz alelnöke a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Szentesen.

Kósa Lajos a református templom melletti kopjafánál tartott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: mindenkinek van egy „saját ötvenhatja”. Még olyan is akad, melyben az eseményeket „elhazudják, vagy megmásítják", hiszen ma még a forradalom mindkét oldalának szereplői velünk élnek.

A fideszes politikus méltatta a „sztálinista diktatúra” elleni 1956-os, széles körű társadalmi összefogást és párhuzamot vont a forradalom, a rendszerváltás és a „posztkádári szocialisták” tevékenységét elutasító 2010-es választások között.

„Érdekes, hogy mindhárom esetben ugyanazt a politikai csoportosulást utasította el egységesen a magyar nemzet” – mondta az alelnök. Ötvenhat másik tanulsága, hogy akkor szinte minden honi politikai erő ki akart lépni abból a szerveződésből, amit a Szovjetunió neve fémjelzett. Azt mondták: Magyarország nem lehet sikeres, szabad, illetve a magyar emberek otthona, ha nem a saját útját járja, természetesen a politikai realitásokat tudomásul véve, világpolitikai szövetségekben – húzta alá. Jelezte: a rendszerváltás után nem, csupán 2010-ben találtunk rá erre az útra.

Kósa Lajos az 56 évvel ezelőtti történelmi eseményeket felidézve kiemelte, hogy amennyiben nincsen ötvenhat, valószínűleg a Kádár-rendszer is máshogy épül ki: „jóval több benne a kommunizmus és kevesebb a gulyás”.

Ez a rendszer azonban 1989-ben összeomlott és miután MSZMP utódjaként megalakult az MSZP, „megértük azt is, hogy a forradalom 50. évfordulóján ugyanaz a politikai elit lövette az ünneplő tömeget Budapest utcáin” – fogalmazott, hozzátéve: „az nem lehet, hogy nem tudjuk kivetni a nemzet testéből azt az elitet, amelyik állandóan ellene fordul”.  S bár 2010 óta a posztkádári korszak végleg lezárult, 1956 még mindig itt kísért, hiszen az MSZP továbbra is a magyar politikai élet szereplője - mondta Kósa Lajos.

Ezt az „elképzelhetetlen helyzetet” a fideszes politikus ahhoz hasonlította, mintha a második világháború után megalakult volna "a reformnáci párt", mely a parlamentbe bejutva mind a mai napig „osztaná az észt” Németországban.

Ha ötvenhatot komolyan vesszük, akkor ebbe a helyzetbe „nálunk sem szabad beleszokni” – vélekedett Kósa Lajos, s hozzáfűzte: egy demokráciában az különbözteti meg a demokratikus politikai erőket a diktatúrát gyakorlóktól, hogy nincsen közöttük átjárás. „Ha nincs reformnáci párt, akkor reformkommunista párt sincsen. Ezt a korszakot akkor tudjuk lezárni, ha a politikai térből eltűnik a forradalmat leverő párt utóda” – jelentette ki a politikus.

A magyar demokráciának és baloldalnak egyaránt az tenne a legjobbat, ha a szocialista érzelmű emberek otthagynák az MSZP-t és alapítanának egy új pártot, melyet nem terhel felelősség a forradalom leverésében – állította a Fidesz alelnöke.

Amit 1956-ban akart a nemzet, az ma teljesül: Magyarország szabad, demokratikus, hazánkban szólásszabadság van és a politikai tevékenységek szabadsága is megvalósul. Emellett azonban „újra kell gombolni” és önálló, a saját érdekei szerinti útra terelni a gazdaságot, ez a feladat pedig ma még nincs elvégezve – közölte Kósa Lajos.

Navracsics Tibor: Október 23. a szabadság és a magyar önállóság ünnepe

Október 23-ika sok szempontból illeszkedik a nemzeti ünnepek sorába, de mégis más, a „legfiatalabb nemzeti ünnep”, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, hogyan illeszkedik az ünnepek sorába, mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe - jelentette ki Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Szabadkán.

Annak a közösségnek az ünnepe, amelyet ezer éven át sikerült megőrizni, és mégis más, hiszen az államalapítást és még 1848. március 15-ikét is együtt éltük meg, 1956. október 23-ika azonban már különböző országokban, mégis egységesen érte a magyarságot. „Ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy mégis egyetlen közösségként tudunk ünnepelni, tudjuk és érezzük, mi történt akkor” - mondta a politikus a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megemlékezésén, amelyet az 1956-os forradalom 56. évfordulója alkalmából Szabadkán, a Népkör Kosztolányi Dezső termében rendeztek.

Magyarnak lenni itt Közép-Európában ugyanakkor nem másokkal szemben-, hanem mások mellett kell. Ezt tudták 1956-ban is, amikor a forradalom egy olyan szimpátia-tüntetésből robbant ki, amely a lengyel-magyar barátság mellett demonstrált - mondta a politikus az összegyűlt mintegy kétszáz ember előtt.

„Akkor is tudtuk, hogy a mi szabadságunk nem valósulhat meg úgy, hogy másoktól azt megvonjuk; a mi és Közép-Európa szabadsága csak úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz.” - folytatta a politikus. Ezért 1956. október 23. a szabadságról szól, elsősorban a magyar szabadságról, de az 56-os hősök nemcsak Magyarország szabadságáért küzdöttek, hanem a szovjet kommunista uralom által leigázott nemzetek szabadságáért is - hangsúlyozta.

„Látszólag csak a szabadságról volt szó, de ebből bomlik ki egy nemzetközösség számára minden fontos érték, az önállóság, a tisztelet, az őszinteség, a barátság, és a béke is” - mondta Magyarország miniszterelnök-helyettese.

Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta: 1956 a magyar nemzethez tartozók „testrészévé” vált, annak ellenére, hogy nem volt mindenki ott. A lélek egy szelete lett, egy olyan kód, amely megkülönbözteti más nemzetektől a magyarokat. Annak a tizenhárom napnak a hatására a magyarság kollektív lelke is megváltozott, még akkor is, ha nem lehetett mindenki ott. A történelmi pillanat örökre megváltoztatta a magyarság lelkének lényegét.

A politikus kifejtette: a kiolthatatlan szabadságvágy, az emberi méltóság visszaszerzésének a vágya a magyarázat arra, hogy miképpen lehetséges, hogy a forradalmat le lehet törni, de a mögötte álló emberi akarat, szándék, elhatározottság nem oltható ki, utat tör és talál magának, mert az ember csak szabadon tudja önmagát és létezését megélni és elfogadni.

A megemlékezés előtt a VMSZ megkoszorúzta a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékművet.

Mesterházy Attila: 1956 célja 1989-ben a rendszerváltással megvalósult

A szocialista párt elnöke szerint amit Nagy Imre 1956-ben nem tudott véghezvinni, az 1989-ben a rendszerváltással megvalósult.

"A magyar szocialista párt tagjaiként és támogatóiként valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy Nagy Imre örökségének elszánt és őszinte védelmezői vagyunk, mert mi vagyunk azok, akik fenntartások nélkül, kitartóan védjük és elszántan érvényesítjük azokat az elveket, amiket a mártír miniszterelnök képviselt" - hangsúlyozta Mesterházy Attila hétfőn, az 1956-os forradalom 56. évfordulójának előestéjén Kaposváron, a Nagy Imre szülővárosában tartott ünnepségen mintegy ötszáz résztvevő előtt mondott beszédében.

Nagy Imrének, társainak és valamennyi forradalmárnak nem egyszerűen csak azt a néhány szabad és felemelő októberi napot köszönhetjük, hanem minden egyes napot, amit 1989 óta szabadon tölthetünk el - mondta az MSZP elnöke, aki úgy vélekedett: "Nagy Imre legnagyobb tragédiája, az ország egyik legnagyobb vesztesége, hogy nem tudta véghezvinni azt, amit eltervezett, de mindazt, amit akkor ő akart, az 33 évvel később, a rendszerváltással megvalósult.

"1956 mának szóló üzenete az, hogy a szabadságot és demokráciát nem elég kivívni, nap mint nap meg is kell védeni" - mondta az ellenzéki párt vezetője. Rámutatott: "nekünk magyaroknak nem csak emlékezni kötelező történelmünk egyik legfelemelőbb mozzanatára, a szabadság akarásának kitörő és lelkesítő pillanatára, de abból tanulnunk is kell".

"1956 arra figyelmeztet, hogy a nép akaratával szemben nem lehet a hatalmat hosszú távon megtartani" - jelentette ki Mesterházy Attila, majd kérdésként felvetette: "Vajon Orbán Viktor és kormánya tudja ezt?" A válasz a pártelnök szerint nemleges, "mert ők a nép felett, a nép nélkül és a nép ellen kormányoznak".

A politikus szerint "a mai hatalom túlterjeszkedik a néptől kapott felhatalmazás keretein, és tökéletesnek, felkentnek hiszi magát. Egy ember akarja meghatározni, hogy mi szolgálja a közjót, és mi nem, hogy mi az erkölcsös, és mi nem, hogy ki értékes, és ki kevésbé az, és hogy ki hazafi, és ki nem". Márpedig minden hatalom elveszíti legitimitását, ha akaratát antidemokratikus úton az emberek szabadságának és  szuverenitásának korlátozásán keresztül, hazugságra építve akarja érvényesíteni - hangsúlyozta az MSZP elnöke.

Nehéz volna kétségbe vonni, hogy a jelenlegi kormány éppen ezt teszi - jegyezte meg Mesterházy Attila, hozzátéve: "nincs egyetlen döntésük, amit ne saját hatalmuk érdekében hoztak volna, nincs egyetlen lépésük, amire előzetesen valódi felhatalmazást kértek volna, és nincs egyetlen tettük, ami ne fájna magyarok millióinak". "Orbán a nép felett, a nép nélkül, a nép ellen kormányoz" - jelentette ki a szocialista párt elnöke.

Az MSZP kaposvári rendezvényén a résztvevők Nagy Imre szülőházánál, majd a Nagy Imre parkban a mártír miniszterelnök szobránál emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Az előbbi helyszínen Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, a miniszterelnök szobránál Mesterházy Attila mellett Harangozó Gábor a párt megyei elnöke, valamint Pintér Attila, a párt kaposvári szervezetének elnöke is beszédet mondott. A megemlékezés rendzavarás nélkül ért véget.

Megemlékezés a Bem téren

Az 1956-os magyar forradalomnak nem ideológiája, hanem ideológiai hatása volt - mondta Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője hétfőn a Bem-szobornál rendezett 56-os megemlékezésen, ahová kora este megérkezett a Műegyetemtől indult fáklyás menet.

Az egyes emberek tartozhattak egyes ideológiai irányzathoz, de a forradalom nem tartozott egyetlen ideológiához sem - hangoztatta Kozma Imre. Rámutatott: Magyarországon 1956-ban nem egy ideológia győzött, hanem egy ideológia halt meg.

Kozma Imre úgy fogalmazott: "a magyar október kisugárzó ereje abból táplálkozik, hogy egy legyőzhetetlennek tartott Góliát elnyomó hatalma összeomlott, hacsak rövid időre is, mert egy Dávid-nép egységesen nemet kiáltott neki, és ezt a lehető legnagyobb áldozattal szentesítette: az egyéni és nemzeti halál vállalásával."

1956 októberének bátor és bölcs, mértéktartó és erkölcsileg feddhetetlen cselekvéssorozata visszaadta nemzeti önbecsülésünket, a sok kudarc és törés után alapot teremtett egy új közösségi identitástudat kialakításához - mondta.

Kozma Imre beszédében arról szólt, hogy "a történelem nem ismétlődik, és mégis érleli gyümölcseit. Elég, ha ki-ki a maga lehetőségéivel él. Nekünk, 1956 örököseinek ma különösképpen gondolni kell erre, amikor Brüsszel konok állhatatossággal feszíti a magyar húrt."

A megemlékezés végén a Bem-szobornál koszorúkat helyezett el többek között Hende Csaba honvédelmi miniszter, Orbán Viktor kormányfő nevében Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, korábbi kulturális államtitkár, Paczolay Péter, az Alkotmányíróság elnöke, valamint Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke.

Ugyancsak koszorúztak a Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik, a Fidelitas, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyarok Világszövetsége, a II. kerületi önkormányzat, valamint több magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezet képviselői.

A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésre a legtöbben a Műegyetemtől indult ünnepi fáklyás menettel érkeztek.

Fellobbant a forradalom lángja a Kossuth téren

Fellobbantották a forradalom lángját a Parlament előtti 1956-os emlékműnél hétfő este, a korábbi évek hagyományainak megfelelően.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség szereplőit két korabeli Csepel teherautó szállította a budai Bem téri megemlékezésről a Parlament előtti Kossuth Lajos térre.

A fiatalok, akik közül többen korhű ruhát viseltek, az emlékmű lábánál égő fáklyákat helyeztek el.

A téren megjelent néhány száz emlékező elénekelte a himnuszt.

A Forradalom lángja emlékmű felállításáról az Ötvenhatos Emlékbizottság döntött 1996-ban, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára. Az emlékmű az augusztusban elhunyt Lugossy Mária szobrászművész alkotása. A felül megtört fekete márványoszlopon a Kossuth-címer és az 1956 felirat látható. A forradalom lángja egészen november 4-ig, a forradalom leveréséig lobog.

Megemlékezés a Műegyetemen

A szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a műegyetemi fiatalok a szabadság útját járták - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén.

"1956-ban ezeknek fiúknak és lányoknak köszönhetően megmozdult az ország, hogy visszahódítsa a szabadságot, és kezébe vegye a saját életét" - emlékezett vissza Hende Csaba a kormány nevében mondott beszédében.

"Kalandunk a szabadsággal, a nagy közös utazás nem ért véget sem nekünk, sem Európa szerencsésebb felének" - fogalmazott a miniszter. Hangoztatta: ami most Európában történik, az alapvetően nem a pénzről, hanem a szabadságról szól. Európa szabadságáról, közös szabadságunkról - tette hozzá a tárcavezető.

Hende Csaba azt mondta: 1956-ban a Műegyetem falai közül indult el az a forradalom, amellyel újjászületett a magyar nemzet, "a nemzet, amely együtt kereste a szabadságot".

"Ne feledjük soha ezt a pillanatot, a pillanatot, ami megmutatta, hogy összetartozunk. Összetartozunk, mert csak együtt lehetünk szabadok" - fogalmazott.

Péceli Gábor, az egyetem rektora az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ami - mondta - a szabadság alapvető eszköze. 1956-ban is az volt, és most, 56 évvel később is az kell hogy legyen - hangsúlyozta.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a megemlékezés 1956 minden egyetemistájáról szól, akik megfogalmazták gondolataikat, majd október 22-én a Műegyetemen pontokba foglalták a konkrét követeléseiket.

Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke köszönetet mondott az 1956-os forradalom hőseinek, hogy "tettükkel megalapozták azt a szabadságot", amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt.

A felsőoktatás átalakítása kapcsán Kovács András azt mondta: nem tudnak olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek, és amelyek nem veszik figyelembe a nemzet, s ezáltal a magyar ifjúság érdekeit.

A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Hende Csaba, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 56 évvel ezelőtt, 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.

Szürettel idézik fel Nagy Imre emlékét Badacsonyban

Szürettel idézik fel Nagy Imre emlékét Badacsonyban abban a szőlőben, ahol 1956-ban a Zabó család meghívására a mártír miniszterelnök szüreten vett részt október 22-én.

Zabó János és Nagy Imre 1956 nyarán ismerkedett meg Hévízen, a badacsonyi szőlősgazda akkor hívta meg politikust szüretre Badacsonyba - mondta el Sipos Balázs, Zabó János dédunokája az MTI-nek hétfőn. Hozzátette: édesanyja, Zabó Anna körülbelül hároméves volt, amikor Nagy Imre 1956. október 22-én feleségével és unokájával taxival Budapestről megérkezett a badacsonyi birtokra, ahol az emlékezetes szüret után a hagyományos borkóstoláson és ebéden is részt vett; úgy tervezte, Badacsonyban is alszanak, ám késő délután katonák jöttek érte Tapolcáról, hogy Budapestre kísérjék, az ottani forradalmi hangulat miatt.

1956 őszén már nem lehetett cukrot kapni, ezért a szőlősgazdák a lehető legtovább a tőkén hagyták a szőlőt, hogy az a legmagasabb cukortartalmat érje el - magyarázta Sipos Balázs, aki unokaöccsével együtt viszi tovább a Zabó-birtokot, ápolja a szőlészet és borászat tisztelettét, szeretetét és Nagy Imre emlékét.

A család október 22-ig szőlőt hagy azon a dűlőn, ahol egykor Nagy Imre is járt, hogy aztán október 23-án az emlékezőkkel együtt szüreteljék le, a forradalom és hősei előtt tisztelegve. A családban ma is él 1956 emlékezete, Sipos Balázs nyolcéves kisfiának adja tovább a családi hagyományt.

Kotnyek Antal fotográfus, Nagy Imre egykori közeli ismerőse a szüret idején készített felvételeket, amelyeket évtizedekig elásva őrizgetett. Csak egy N betűt írt a negatívokat rejtő fémdobozokra, hogy ha egy esetleges házkutatás alkalmával megkérdezik, mi van rajtuk, azt válaszolhassa: napfényfilm. A Badacsonyban készült képeket 1989-ben a Képes 7-ben publikálta először. A fotók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szüret nem merült a feledés homályába.