Munka törvénykönyve: megszűnne a délutáni pótlék

A törvényjavaslat rendelkezik a bérpótlékról, és rögzíti, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
   
Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék illetné meg, míg a munkaszüneti napon (húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti nap) rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló száz százalék bérpótlékot kapna.
   
A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék
(műszakpótlék) jár - tartalmazza a javaslat.
   
Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakai munkavégzés esetén  (ha ennek időtartama az egy órát meghaladja) 15 százalék bérpótlék jár. 

A munkavállalónak - a munkáltató döntése szerint - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A javaslat szerint a szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
   
A javaslat – egyszerűsítve a munkabérszámfejtéssel kapcsolatos adminisztrációt – teljes körűen megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását.
   
Az új Munka törvénykönyvében szerepelne az is, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Újdonság, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthatna meg.
   
A javaslat szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerő-piac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni - áll a javaslatban.
   
Felhatalmazást kapna a kormány arra is, hogy a munkabérek vásárlóerejének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét és a béren kívüli juttatás ennek érdekében figyelembe vehető összegét - szintén az NGTT-ben folytatott konzultáció után- rendeletben határozza meg.
   
A javaslat rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. E szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét (eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt ez az összeg). Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.
   
Új elem a tervezetben az úgynevezett munkavállalói biztosíték bevezetése. Így a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít" a munkaáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
   
A mostani törvénykönyvhöz hasonlóan az új kódexben is szerepel a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, s az indoklás szerint a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűbb és átlátható rendelkezéseket tartalmaz a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyról. A javaslat a megállapodás tartalmának meghatározását a felekre bízza azzal, hogy csupán a munkaerő-kölcsönzés struktúrája szempontjából lényeges tartalmi elemeket rögzíti.
   
A munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályoknál a javaslat szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolhassa. Az ilyen típusú üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet. Az üzemi tanács a munkáltatóval megkötött üzemi megállapodásban a munkaviszonyból származó minden jogot és kötelezettséget szabályozhat, a munka díjazásának kivételével.
   
A javaslat szerint szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy az a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik.
   
Az a szakszervezet lenne jogosult kollektív szerződés kötésére, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető. Ez a megoldás lényegében a hatályos szabályozással azonos eredményre vezet, azonban más reprezentativitási mutatók alapján - áll az indoklásban.

Szabadság, hálapénz, védett kor, felmondás, próbaidő

Az új Munka törvénykönyvéről szóló, az Országgyűléshez a héten benyújtott törvényjavaslat megtartja a védett kor intézményét, 20 nap marad az alapszabadság, és szerepel benne a rendkívüli felmondás jogintézményének megszüntetése is, ami helyett az azonnali hatályú felmondást vezetnék be.

Az új törvénykönyv 2012. július elsején léphet hatályba. 
Az alapszabadság továbbra is 20 nap lenne, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkor szerint maximum 10 nap pótszabadság jár, a javaslat emellett megőrzi gyermekek után járó pótszabadságot, új elem, hogy ennek igénybevételére mindkét szülő jogosult. Új pótszabadságot állapítanának meg a nagyobb regenerációs igényre tekintettel az
egészségkárosodást szenvedett munkavállalóknak is.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződésben lehet rendelkezni arról, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. 
Az új törvénykönyvben szerepelne, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel. Az indoklás szerint a különféle anyagi juttatások, illetve borravaló vagy hálapénz elfogadása tilos, ez alól a tilalom alól a munkaadó felmentést adhat. "A felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató" - áll a javaslatban.

A javaslat fejleszti a „védett kor” intézményére vonatkozó szabályozást. A védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandóság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek
gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. A felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető meg munkáltatói felmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt sem.

A javaslat megtartja a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmét, és úgy rendelkezik, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezetnél választott tisztséget betöltő, és a szakszervezet által megjelölt munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

Az új Munka törvénykönyvében megszűnne a rendkívüli felmondás jogintézménye, helyette az azonnali hatályú felmondást vezetik be. Ezzel a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így. Egyéb esetekben világosan meg kell indokolni a felmondást, az indoknak valósnak, okszerűnek világosnak kell lennie. 

A munkaviszony emellett közös megegyezéssel vagy felmondással szüntethető meg. A munkáltató a felmondását indokolni köteles a felmondásból az intézkedés okának világosan ki kell tűnnie. A javaslat nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. E szerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetőleg a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles lenne megtéríteni az általa okozott kárt. Az úgynevezett elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt - olvasható a javaslatban.

Vasárnap, illetve a munkaszüneti napon rendes munkaidőben csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges - olvasható a javaslatban. 
A javaslat rögzíti, hogy a vasárnapi munkavégzésre csak akkor kell pótlékot fizetni, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. Nem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.
A mostani szabályozáshoz képest nőne a rendkívüli munkaidő éves korlátja: 250 órára emelkedne 200 óráról, a kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan maximum 300 órát lehet kikötni.
 A próbaidő munkaszerződésben legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum 6 hónapos próbaidő köthető ki.