Munka törvénykönyve - Fidesz: mindenki tegyen javaslatot

A kormánypárti politikus megerősítette: a Fidesz frakciója garanciákat szeretne látni az új jogszabályban a védett kor intézményére és a kismamák munka világába való visszatérésének az erősítésére, valamint azt szeretnék, ha a segélyezés helyett inkább a munkavégzés kerülne előtérbe az új szabályozásban.    
Kérdésre válaszolva Kara Ákos elmondta: várhatóan lesznek még olyan területek, ahol a Fidesz frakciója hasonló garanciákat kér majd az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), ezeket augusztusban vitatják meg és juttatják el a szaktárcának.    
A kormánypárti politikus szerint az elmúlt napokban az is kiderült, hogy kik azok, akik érdemben állnak hozzá a munka törvénykönyvéhez és ki azok, akik csak "politikai csatát gerjesztenek." Ez utóbbiban Kara Ákos szerint az MSZP jár az élen, amely "vádaskodással leplezi a valódi munka hiányát" és valójában - ahogy kormányon, úgy ellenzékben sem - egyetlen ötletük sincs a munkanélküliség megoldására.


Munka törvénykönyve - MSZP: a kormány cinikus, amikor konzultációról beszél

Az MSZP az "érdekegyeztetés rendszerének szétzúzása" után cinikusnak és nevetségesnek tartja, hogy a kormánytöbbség azt mondja, javaslatokat vár az általa módosítani kívánt munka törvénykönyve tervezetéhez.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja és Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatón egyaránt úgy foglalt állást, hogy a munkavállalóknak a jövőben kevesebb fizetésért és rövidebb szabadság mellett kellene többet dolgozniuk, ha életbe lépnének a munka törvénykönyvének, kormányzati portálon közzétett módosítási javaslatai.

Gúr Nándor szerint a kormány nevezheti ugyan pusztán munkaanyagnak a dokumentumot, az ettől függetlenül teljes mértékben tükrözi a Fidesz ars politikáját, amely konzultáció helyett egyoldalú döntéshozatalról szól. A szocialista politikus szerint az elmúlt egy évben már számos olyan kormányzati munkaanyaggal találkoztak, amelyek "pillanatok alatt törvénnyé váltak".
Mint mondta, amennyiben a kabinet munka törvénykönyvéről szóló javaslata az Országgyűlés elé kerül, akkor ahhoz módosító javaslatokat nyújtanak be, ám - mint fogalmazott - nehezen tudja elképzelni, hogy azok megkapják a kormánytöbbség támogatását.

Kunhalmi Ágnes emellett a munkaadók és a munkavállalók egymásra utaltságát emelte ki, mint mondta egyikőjük sem lehet sikeres a másik boldogulása nélkül. Az MSZP elnökségi tagja szerint ehhez az egyensúlyhoz most mindenekelőtt a munkavállalói oldal képzésének fokozottabb támogatására lenne szükség.
Kérdésre válaszolva Kunhalmi Ágnes abszurdnak nevezte, hogy a kormány politikai döntésekért akarja jogi felelősségre vonni a korábbi szocialista kabinetek tagjait. Meglátása szerint a Fidesz ezzel a lépésével csak az elmúlt egy évben kialakult rossz gazdasági helyzetről akarja elterelni a figyelmet.

LMP: a változtatás leépíti az érdekegyeztetés rendszerét

A munka törvénykönyvének tervezett változtatásai nemcsak a munkavállalókat, de a szakszervezeteket is nehéz helyzetbe hozzák, mert szinte teljesen leépítik az érdekegyeztetés és az érdekképviselet rendszerét - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP szóvivője.

Vágó Gábor, aki a LIGA Szakszervezetekkel folytatott megbeszélés után azt mondta: a munkavállalók kiszolgáltatottá tételével "még egy lépéssel közelebb kerültünk az orbáni gazdaságpolitika teljes bukásához".
Alternatívaként említette azt a gazdaságpolitikát, amelyben "a kitörési pontok az erős és kreatív munkavállalókon alapulnak, ahol az emberek és a társadalom összefogása az alap".
   
Kérdésre válaszolva közölte, a megbeszélésen megvizsgálták, hogy melyek lehetnek "azok a prioritások, amelyek mentén rádöbbenhet a magyar társadalom, hogy ez a kiszolgáltatottság nem vezet sehova".
   
Szabó Zsolt, az LMP fejlesztéspolitikai szakszóvivője azt mondta, egyetértettek abban, hogy a tervezet nem szolgálja a munkavállalók érdekeit és ha csorbítják a dolgozók jogait, azzal még nem teremtenek munkahelyeket. Visszásnak nevezte, hogy a munkavállaló vagyonával felel a rábízott eszközökért illetve hogy könnyebbé válik a védett korú dolgozók elbocsátása is.
   
A sajtótájékoztató után a LIGA Szakszervezeteket vezető Gaskó István azt mondta az újságíróknak, az LMP biztosította őket, hogy a parlamentben - lehetőségeik szerint - mindent elkövetnek azért, hogy a törvény ne lépjen hatályba. Hozzátette, a párt képviselői a LIGA Szakszervezetekhez hasonlóan aggódtak a munkavállalók sorsáért.
   
A megbeszélésen abban is egyetértettek, hogy a tervezet "eredeti funkcióját eltévesztve", a munkavállalók hátrányos helyzetének kiegyensúlyozása helyett a munkaadók oldalára áll - mondta Gaskó István.
   
Kérdésre azt felelte, hogy a LIGA Szakszervezeteket senki nem kereste meg a döntéshozók részéről a munkaanyag kidolgozása kapcsán. Hozzátette: egyelőre nem terveznek sztrájkot, mert jelenleg éppen sztrájktárgyalásokat folytatnak a kormánnyal. "Természetesen ezek a szabályok nem az idők végezetéig tartják vissza a LIGÁ-t mindenféle lépésektől, sőt már nyugodtan gondolkodhatunk abban, hogy milyen nyomásgyakorló eszközöket fogunk alkalmazni" - közölte Gaskó István. Hangsúlyozta, hogy minden törvényes eszközt igénybe vesznek, hogy a törvény ne lépjen hatályba.

Magyar Nemzet - Új intézményt hozna létre a munka törvénykönyve

Új intézményként szerepel a munka törvénykönyve (Mt.) nemrégiben nyilvánosságra hozott tervezetében a független munkaügyi vizsgálat és a munkaügyi tanácsadók intézménye - ismerteti a hétfői Magyar Nemzet.
   
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a kormány által még nem tárgyalt javaslata szerint a munkáltatók megbízási szerződést köthetnének magánszemélyekkel és gazdasági társaságokkal a munkaügyi feltételek vizsgálatára. Az úgynevezett független munkaügyi tanácsadó az adott munkahelyen megvizsgálhatná a belső szabályzatokat, a munkaszerződéseket, a munkarendet, a bérrendszert, illetve az egyenlő bánásmód szabályainak megtartását. A munkavállalók kifogást emelhetnének az ellenőrnél a munkáltatóval szemben. Ha a vizsgálat után a munkáltató teljesítené a független ellenőr javaslatait, az állami munkaügyi hatóság nem bírságolhatná meg a társaságot.
   
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a jogszabálytervezet aggályos, mert képlékennyé teszi a jogi képviselet és a tanácsadás intézményrendszerét azzal, hogy egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok számára is lehetőséget ad az ügyvédi munkára. Réti László a lapnak kijelentette: jogi tanácsadást üzletszerűen - törvényi kivételektől eltekintve - kizárólag ügyvédek végezhetnek.
   
Réti László úgy látja, a tervezetnek van olyan olvasata, hogy az új feladatkört főként olyan munkajogászok kívánják ellátni, akik jelenleg is elismert szakemberek, de nem tagjai a kamarának, hanem oktatásszervező cégek mögé bújva adnak jogi tanácsokat, szerkesztenek okiratokat. A tervezet megteremthetné a lehetőséget arra, hogy munkajogi szolgáltatásaikat önállóan lássák el, megspórolva mindazon anyagi és felelősségi ráfordításokat, amelyek az ügyvédeket terhelik. Réti szerint ez monopolista törekvéseket takar, s "kannibalizálja" a versenyszférában szabályosan küzdő ügyvédséget - olvasható a Magyar Nemzetben.