Bordélyházak, drogok és a GDP

 A két tétel elszámolását az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minden tagállamtól megköveteli, az uniós szerv még módszertani ajánlásokat is megfogalmazott a statisztikai számbavétel tökéletesítésére.

- Törvényi előírások alapján, szigorúan gazdasági szempontból számítjuk a bruttó hazai összterméket, erkölcsi szempontokat nincs módunkban mérlegelni - válaszolta Szabó Péter, a KSH Nemzeti Számlák Főosztályának vezetője az MTI-Pressnek az azt firtató kérdésre, hogy a drogfogyasztás emelkedése vagy épp az illegális prostitúció térnyerése mennyiben növeli a jólétet, amelynek napjainkban legelterjedtebb mérőszáma éppen a GDP.
   
Gazdasági szempontból kétségtelenül nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni a drogfogyasztást és a prostitúciót: a két tétel 2005-ben együttesen 344 milliárd forintos forgalmat mutatott, ami "szép" növekedést jelent a 2000-es 165 milliárd forinthoz képest (a 2005 utáni adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre éves bontásban). A két kategória összevontan a GDP 1 százalék körüli részarányát képviseli.
   
- Mivel a drogok esetében teljesen, a prostitúció esetében részben illegális tevékenységről van szó, többnyire csak becsülni tudjuk a forgalmat - magyarázta Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH osztályvezetője. 
   
Mint mondta, a drogfogyasztás becslése szempontjából értékes forrást jelent az Országgyűlés számára évente elkészített, hazai droghelyzetről szóló beszámoló, a rendőrségi akták, az igazságügyi orvosszakértői jelentések, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által havonta kiadott jelentés a lefoglalt kábítószerekről.
   
A prostitúció becslésénél is csak látszólagos könnyebbséget jelentenek a legálisan működő nyilvánosházak, hiszen ezek számviteli, adózási dokumentációjában jellemzően olyan "fedőneveket" használnak, mint például a szépségápolás. Nagyon értékes segítséget kap ugyanakkor a KSH a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületétől - emelte ki az osztályvezető, hozzátéve, hogy mind a drogok, mind a prostitúció esetében szociológiai tanulmányokat, oknyomozó riportokat is feldolgoznak.
   
Az Európai Unió 27 tagállamának legtöbbje már beleszámolja bruttó hazai termékébe a drogfogyasztás és a prostitúció becsült forgalmát. Amelyek nem teszik, azok sorozatos feddésben részesülnek az Eurostattól - közölte Szabó Péter.
   
A Bloomberg gazdasági hírügynökség úgy tudja, hogy az Eurostat jövőre tervezi a két tétel számításának európai szintű harmonizálását. Ahol a prostitúció legális, ott a szolgáltatások között számolandó el, ha külföldi turisták veszik igénybe, az exportnak számít. A KSH jelenleg az illegális tevékenységek közé sorolja a szexuális szolgáltatásokat, hiszen azok legtöbbjét nem jelentik az adóhatóságnál.
   

A jólét legelterjedtebb indikátorának számító bruttó hazai termék korlátaira az utóbbi időben egyre többen hívják fel a figyelmet. Nicolas Sarkozy francia elnök például tavaly bízott meg egy kutatócsoportot, hogy dolgozzon ki alternatív mérőszámot a jólét mérésére. A szeptemberben nyilvánosságra hozott, többek között a közgazdasági Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Amartya Sen kézjegyét viselő jelentés olyan mérőszámot ajánl, amely a gazdasági kibocsátás mellett a környezet állapotát, valamint társadalmi tényezőket - például a munkaidő és a szabadidő arányát - is figyelembe veszi.