Belföld

2012.04.16. 18:30

Ádert javasolja államfőnek Orbán (videó)

Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke Áder János fideszes európai parlamenti képviselőt javasolta köztársasági elnöknek a kormánypárti frakciószövetség hétfői esti ülésén, ahol egyöntetű támogatást kapott a Brüsszelben tartózkodó jelölt. Áder János megtisztelőnek nevezte és elfogadta a felkérést. Az ellenzéki pártok a hivatalos bejelentést megelőzően egybehangzóan a fideszes politikus államfővé választása ellen emeltek szót.

MTI

Az államfő jelöléséről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője számolt be újságíróknak. Mint mondta, Orbán Viktor javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan "horgonyszemélyiségnek" tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: Áder János - akivel több egyeztetést is lefolytatott a miniszterelnök - vállalja a jelölést, a kormánypárti frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta őt. Tájékoztatása szerint a jelölési folyamat kedden kezdődik, a Fidesz-KDNP-frakció pedig azt javasolja a házelnöki jogokat jelenleg gyakorló Lezsák Sándor alelnöknek, hogy a parlament május 2-án válassza meg az új államfőt. Lázár János kérdésre hozzátette, hogy Áder Jánost a frakció is meghallgatja majd. Orbán Viktor az elnökséggel, a kormány tagjaival és végül a frakciószövetséggel is egyeztetett, mielőtt megtette előterjesztését. Az MTI információja szerint a Fidesz elnöksége szintén egyhangúlag támogatta Áder Jánost.

A fideszes európai parlamenti képviselő jelölése után kiadott közleményében azt írta: az elmúlt napokban volt ideje szembenézni a feladat súlyával és személyes felelősségével, mindent alaposan mérlegre tett, és úgy döntött, a jelölést elfogadja, csaknem három év után hazatér Brüsszelből, és lemond párttagságáról. Az 53 éves politikus - aki volt a Fidesz ügyvezető alelnöke, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke, majd egy cikluson át a Fidesz parlamenti frakcióvezetője - hozzátette, rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában állt, bármilyen feladat elé állította a sors. Áder János közleményében arra is kitért, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, 27 éve nős, négy gyermek édesapja. "Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe" - írta.

 

 

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfő délután tartott sajtótájékoztatóján még azon reményének adott hangot, hogy a Fidesz-KDNP-frakció nem pártpolitikust javasol államfőnek. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: azt reméli, hogy a kormánypártok esti frakcióülésük előtt meghallják az emberek többségének véleményét, és nem pártkatonát, hanem az államfői tisztség méltóságát visszaszerezni képes, köztiszteletben álló személyiséget jelölnek köztársasági elnöknek. Kérdésre válaszolva Áder Jánossal kapcsolatban azt emelte ki, hogy házelnöksége alatt csak háromhetente ülésezett a parlament, hogy a 2005-ös köztársaságielnök-választáskor a titkos szavazás ellenére ellenőriztette a fideszes képviselők szavazólapját, illetve hogy korábban a bűnözők pártjának nevezte az MSZP-t, amiért feltételezése szerint az egyik börtönben többen szavaztak a szocialistákra, mint a Fideszre.

A Jobbik ugyancsak a délutáni órákban úgy foglalt állást, hogy Áder János személyében az új államfő egy "ízig-vérig pártember" lesz, aki így feltételezhetően a Fidesz pártérdekeit szolgálja majd. Balczó Zoltán, a párt alelnöke emlékeztetett, a Jobbik álláspontja szerint Schmitt Pál lemondásának körülményeivel olyan mértékben veszítette el az államfői intézmény a hitelét, hogy ennek a helyreállítására az egyetlen lehetőség a nép általi közvetlen választás lett volna. Balczó Zoltán hozzátette: egy "közbülső lehetőség" lehetett volna egy olyan jelölt állítása, akit a kormánypártokon kívül más frakció is támogatni tudna, ez a lehetőség azonban Áder János esetében nem áll fenn.

Az LMP - szintén Áder János hivatalos jelöltté válása előtt - azt közölte, nem vesz részt az államfőválasztásban, mivel az eljárást mondvacsináltnak tartják. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy a köztársasági elnök megválasztása "kizárólag a Fideszen belüli játékokról (...), stratégiázásról, taktikázásról szól". Hozzátette: Áder János nevéhez köthető az elmúlt évek "leggyalázatosabb törvényei közül kettő", a választási törvény és az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály.

Áder János jelölése ellen a Magyar Szolidaritás Mozgalom az MTI-hez eljutatott közleményben tiltakozott. Mint írják, nem gondolják, hogy a jelenleg a Fidesz EP-képviselőjeként dolgozó politikus képes lenne megjeleníteni a nemzet egységét.

Az MTI által megkérdezett politológus emlékeztettek, Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte "egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetően nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik" olyan törvényjavaslatok elfogadása esetén, amikor sokan és élesen támadják a Fidesz-többséget.

A parlament május 2-án választhatja meg Schmitt Pál utódját, aki április 2-án mondott le, azután, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.


Áder megtisztelőnek tartja és elfogadja a jelölést

Megtisztelőnek nevezte államfővé jelölését Áder János az MTI-hez hétfő este eljuttatott közleményében, miután Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke őt javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP frakcióülésén, a képviselőcsoport pedig egyhangúlag támogatta.

A fideszes európai parlamenti képviselő azt írta: "megtisztelő számomra, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség engem jelöl Magyarország új köztársági elnökének". Az elmúlt napokban - folytatta - volt ideje szembenézni a feladat súlyával és személyes felelősségével, mindent alaposan mérlegre tett, és úgy döntött, a jelölést elfogadja, csaknem három év után hazatér Brüsszelből, és lemond párttagságáról. "Ezt diktálja számomra a lelkiismeret parancsa és a hazám iránti hűség" - fogalmazott Áder János.

Az 53 éves politikus - aki volt a Fidesz ügyvezető alelnöke, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke, majd egy cikluson át a Fidesz parlamenti frakcióvezetője - hozzátette, rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában állt, bármilyen feladat elé állította a sors.

Áder János közleményében arra is kitért, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, 27 éve nős, négy gyermek édesapja. "Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe" - írta brüsszeli keltezésű közleményében.

"Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi, magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ebben a munkában Deák Ferencet tartja példaképének. "Nem azért, mintha azt hinném, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatnék, azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom" - közölte.

A parlament május 2-án választhat új köztársasági elnököt a lemondott Schmitt Pál helyett. Addig a kormánypárti frakció is meghallgatja majd Áder Jánost.


Elemzők: húsz év után először ülhet politikus az államfői székbe

Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok, akik az új államfő leendő szerepvállalását és személyét már eltérően értékelték.

Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője hangsúlyozta, Áder János karaktervonásai sok ponton eltérnek elődjei személyiségeitől, a legnagyobb újdonság mégis az, hogy a rendszerváltás óta követett hagyománnyal szemben először kerülhet tisztán politikusi karrierutat maga mögött tudó jelölt az államfői székbe. Mint mondta, eddig élt egy olyan közfelfogás, miszerint az ideális államfőjelöltnek az élet más területén kellett érdemeket szereznie, így kerülhetett szerinte korábban ebbe a székbe művész, tudós vagy sportoló. Kiemelte ugyanakkor, hogy a legtöbb országban teljesen természetes, hogy politikai pályájuk csúcsára érkező politikusokból lesz köztársasági elnök, Magyarországon pedig - a régió néhány más országához hasonlóan - azért alakulhatott ki ezzel ellentétes gyakorlat, mert a rendszerváltozás után közvetlenül nem voltak olyan nagy tekintélyű politikusok, akik nem az állampárti múltban szerezték volna tapasztalataikat. Kumin Ferenc úgy gondolja, 22 évvel később ez az indok már nem érvényes, mert már eltelt elég idő ahhoz, hogy a politika világában többen is komoly tekintélyt szerezzenek maguknak.

Az elemző utóbbi személyek közé sorolta Áder Jánost is, aki szavai alapján "egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetően nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben.

Kumin Ferenc ebből kiindulva a köztársasági elnöki politikai vétó alkalmazása területén sem vár jelentős elmozdulást Schmitt Pál gyakorlatához képest. A Századvég vezető elemzője nem tartja valószínűnek, hogy az új államfő egyet nem értése miatt visszaküldjön az Országgyűlésnek már elfogadott törvényeket. Nem zárható ki azonban szerinte az alkotmányossági vétó, vagyis egy-egy a Ház által elfogadott jogszabály Alkotmánybíróság elé utalása, amit - mint emlékeztetett - az első Orbán-kormány által támogatott Mádl Ferenc is többször megtett, azokban az esetekben, amikor alkotmányossági szempontból nem tartott megfelelőnek egyes rendelkezéseket.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a köztársasági elnöknek gyenge közjogi pozíciója van, így inkább csak szimbolikus tetteivel hívhatja fel magára a figyelmet. Az elemző úgy véli, az államfőket leginkább autonómiájuk mértéke alapján lehet megkülönböztetni, szerinte egy ilyen szempontú skálán Sólyom László jelenti az egyik végpontot, míg a másikon Schmitt Pál található, aki - folytatta - "nem árult zsákbamacskát" és közölte, nem fog alkalmazni rendelkezésére álló eszközöket a parlamenttel szemben. Áder János "valamelyest autonómabb, mint Schmitt Pál", de személyében mégiscsak egy olyan hivatásos politikusról beszélünk, aki a Fidesz "alapító atyái" mellé sorolható - hangsúlyozta Magyar Kornélia, kiemelve, hogy a Fidesz jelöltjének így nem kérdőjelezhető meg a lojalitása, noha korábban személyes konfliktusai is voltak Orbán Viktorral.

Mint mondta, Áder János talán visszaküld majd egy-két elfogadott javaslatot az Országgyűlésnek, de ennek várhatóan csak szimbolikus, a köztársasági elnöki hivatal tekintélyének növelő hatása lesz. Magyar Kornélia úgy gondolja, a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik" olyan törvényjavaslatok elfogadása esetén, amikor sokan és élesen támadják a Fidesz-többséget. Emlékeztetett továbbá arra az eshetőségre is, hogy Áder János egy új, esetleg más összetételű következő parlamenti ciklus alatt akár éppen ezzel ellentétes szerepet is felvehet, így például a költségvetés el nem fogadása esetén akár az Országgyűlés feloszlatásának kimondására is lehetősége lehet.

Magyar Kornélia "szürke, halk szavú" politikusként jellemezte Áder Jánost, aki szerinte ebből következően inkább "visszahúzódó típusú" államfő lehet majd. "Kicsit talán az lehet majd az érzésünk, hogy nincs is köztársasági elnökünk" - fűzte hozzá. Kumin Ferenc ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni Áder János eddig megtapasztalt politikai karakteréből, hiszen ismert képességei, szakmai tudása és politikai tapasztalata alapján akár egy aktív, egyedi, csak rá jellemző államfői szerepfelfogás megvalósítására is meglesz a lehetősége.

 

 

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Áder János életrajza

 

 

 

Életrajz

Áder János fideszes európai parlamenti képviselőt javasolta köztársasági elnöknek Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kormánypárti frakciószövetség hétfői esti ülésén. Ezt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ismertette újságírókkal. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: Áder János vállalta a jelölést, a kormánypárti frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta őt. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának életrajza:

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium tagja volt. Tanulmányai befejezése után egy évig tanácsi jogi előadóként dolgozott, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs.

1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón. 1988 áprilisában belépett a Fideszbe. 1989-ben szervezete képviseletében részt vett a háromoldalú politikai egyeztető megbeszéléseken, tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozó I/3. politikai albizottságban. 1989-ben tagja volt az Országos Választási Bizottságnak. Az 1990-es országgyűlési, illetve az 1994-es országgyűlési és az önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmányának elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt.

1990-től 2009-ig országgyűlési képviselő volt: 1990-ben és 1994-ben országos listán, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban a csornai választókerületben lett országgyűlési képviselő. 1990-1992-ben pártja egyik frakcióvezető-helyettese volt. 1997. szeptember 9-én az Országgyűlés alelnökévé választották. Az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót.

2006 májusa és 2009 júliusa között Áder János ismét az Országgyűlés alelnökeként dolgozott. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak, 2010 októberéig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23. óta alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának.

Nős, felesége bíróként dolgozik, négy gyermekük született.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!