A negyedik alkotmánymódosítást tárgyalja a Ház

KDNP: tudomásul vesszük, de nem értünk egyet az Ab döntésével

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt egyik vezérszónoka azt mondta, az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos határozatát "kénytelenek" tudomásul venni, de azzal egyetérteni nem kötelesek, és nem is értenek vele egyet.

Hangsúlyozta: a kereszténydemokraták kifejezett jogi álláspontja, hogy az Ab határozata az alaptörvény egyes rendelkezései közötti szelektálásnak minősül, amelyre a testületnek nem volt felhatalmazása.

Közölte, a KDNP szerint az Ab törvényi felhatalmazás nélkül saját maga terjesztette ki magára nézve hatáskörét az alaptörvény, illetve az alaptörvényt módosító törvények alkotmányos felülvizsgálatát illetően. Ezt úgy értékeljük, hogy az Ab "egyoldalúan felborította a kialakult hatalmi autonómiák demokratikus rendszerét" - tette hozzá.

Ezért - folytatta -, az Ab döntésével egyet nem értve, de kényszerűen tudomásul véve az átmeneti rendelkezések teljes tartalmát beépítették az alaptörvénybe, valamint az alkotmány védelme értelmében szélesítették az utólagos normakontrollt kérők körét, növelték az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát és bizonyos esetekben gyorsították az eljárást.

Rubovszky György, a KDNP másik vezérszónoka a család fogalmával kapcsolatban visszautasította azt a vádat, miszerint a KDNP a házasságot magasabb rendű, az élettársi kapcsolatot pedig alacsonyabb rendű együttélési formának tartaná. Ezek nem alá-fölé rendelt kérdések - fogalmazott. Mint mondta, az élettársi kapcsolat szabad szerződés alapján létrejött együttélési forma, ami külső korlátokat nem kíván elfogadni, ezért furcsa lenne, ha erre az állam plusz szabályokat szabna ki. Szerinte a mostani alkotmánymódosítás ebben a kérdésben pontot tesz a vita végére azzal, hogy kimondja: a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti, a család alapja pedig a házasság, illetve a szülő-gyermek kapcsolat. Kijelentette: ennek alapján gyermek családon kívül nem létezik, az viszont kétségtelen, hogy élettársi kapcsolatban az anya és gyermek, illetve az apa és gyermek alkot családot, az anya és az apa polgárjogi viszonyban vannak egymással.

Jobbik: csak részben támogatható az alaptörvény módosítása

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából több felől is támadható.

Kifogásolta, hogy a mostani módosítás nem tér vissza a történeti alkotmányosság értékeihez teljes körűen, és - mondta - bár vannak olyan rendelkezései, amelyek részben elfogadhatók, vannak olyan elfogadhatatlan elemei is, amelyekre a Jobbik nem tudja áldását adni. Jelezte, hogy ezért számos módosító javaslatot nyújtanak majd be, az elszámoltatás, a rendszerváltozás végigvitele, az Alkotmánybíróság garanciákkal övezett működésének biztosítása és az alapvető szabadságjogok ügyében.

Gaudi-Nagy Tamás közölte: nem tartják elfogadhatónak például, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot egy 2008-as, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet előíró, uniós kerethatározatra tekintettel kívánják korlátozni. Úgy fogalmazott: nem csoda, hogy ezt a javaslatot már több zsidó szervezet is üdvözölte, mivel "ők most úgy gondolják, hogy számukra eljött a védelem ideje". Ugyanakkor úgy vélte: nem a jogkorlátozás ideje jön el, a véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet olyan megkötés alá vonni, mint amit az alaptörvény-módosítás megcéloz. A képviselő nem tartotta elfogadhatónak azt sem, hogy az Ab-t ne kössék korábbi határozatai.

Dúró Dóra, a Jobbik másik vezérszónoka károsnak minősítette, hogy az Országgyűlés dönthet az egyházak elismeréséről. Mint mondta, a Jobbik szerint egy szakértői testületnek kellene döntenie ezekben a kérdésekben. Az oktatásról szólva kijelentette: a javaslatban a felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének megállapítása sérti az egyetemi autonómiát, arra pedig nincs szükség, hogy a hallgatói szerződések ügyét az alaptörvénybe emeljék.

A kampányszabályozásról szólva úgy vélte: aggályos lehet, ha a rendelkezés célja az interneten közzétehető hirdetések korlátozása.

Frakciótársa, Gyüre Csaba azt mondta: örülnek annak, hogy a javaslatban szerepel, hogy az "MSZMP egy bűnöző szervezet", és az is, hogy a párturalmi rendszer vezetőinek elévülhetetlen bűnei vannak. Szerinte ugyanakkor jó lenne, ha az Alkotmánybíróságnak anyagi jogi felülvizsgálatra is lenne joga az alaptörvényt illetően.

Arra is kitért, hogy szerinte az Országgyűlés elnökének rendészeti jogköre és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szabályozás nem való az alaptörvénybe, ezt a házszabályban kellene rendezni.

Az általános vita délután folytatódik.

Gulyás Gergely: a kormánypártok alkotmányos elképzelései nem változtak

Az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének, valamint társadalmilag fontos kérdésekre ad az "évek óta ismert kormányzati szándékkal összhangban lévő és a társadalom többségének támogatását élvező válaszokat" - mondta expozéjában a fideszes Gulyás Gergely, a javaslat egyik előterjesztője.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány egyetért a javaslattal, ezért azon tagjai, akik képviselők is, maguk is csatlakoztak ahhoz előterjesztőként.

Fidesz: az alaptörvény változtatásának egyik célja a fontos szabályok megőrzése

Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Ab, technikai okokból megsemmisítette azokat - ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka.

Papcsák Ferenc ezen fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész jogosítványait, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a családi kapcsolatok meghatározását vagy a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását.

Megjegyezte: a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, valamint a szülő-gyermek viszonyt jelenti.

Papcsák Ferenc az Ab-vel kapcsolatos változtatások között szólt arról, hogy bővül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak. Mint mondta, a testület döntéseinek az alaptörvényen kell alapulniuk, ezért indokoltnak tartotta, hogy az annak hatályba lépése előtt keletkezett határozataikat ne vehessék figyelembe.

A képviselő fontosnak tartotta az egyházaknak és a kisebbségeknek biztosítandó jogokat is, és azt is, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül hatékony gazdálkodás valósuljon meg a felsőoktatásban, a kormány felügyelete által. Úgy vélte, azzal is egyet lehet érteni, hogy azok a hallgatók legyenek támogatott felsőfokú tanulmányokra jogosultak, akik vállalják, hogy egy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.

A hajléktalankérdéssel kapcsolatban kijelentette: a többséget is megilletik emberi jogok. Az állam és az önkormányzatok kötelezettségének nevezte, hogy szállást biztosítsanak a fedél nélkülieknek, ugyanakkor a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatónak nevezte a közterületek életvitelszerű használatát.

MSZP: az alaptörvény nem lehet valamennyi magyaré

A szocialisták képviselői a vita elején még felszólaltak, de a továbbiakban távol maradnak az alaptörvény-módosítás tárgyalásától.

Az alaptörvény nem bírja a társadalom egészének támogatását, így nem lehet valamennyi magyaré - mondta az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi hatalom "torzszülötté nőtt", felrúgta a hatalommegosztás elvét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az Ab által már többször megsemmisített javaslatokat emel az alaptörvénybe.

Azt mondta: a javaslat a gyűlölködésről szól, és kérlelhetetlen bosszúra építkezik. Kijelentette, az igazi pánikot az Ab azon megjegyzése kelthette a kormánypártokban, hogy akár tartalmilag is vizsgálhatja az alaptörvényt, ha abba olyan rendelkezések kerülnek be, amelyeket korábban már alkotmányellenesnek nyilvánított a testület.

A képviselő kifogásolta a hallgatói "röghöz kötést", az Ab hatáskörének korlátozását, a felsőoktatási autonómia korlátozását. Ironikus mese formájában mutatta be a javaslat megszületését, és azt mondta: az egyetemisták, a gyökér nélküli, házasodni nem akaró fiatalok, az egyetemek és a szocialisták a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb ellenségei.

Frakciótársa, Bárándy Gergely ezt azzal egészítette ki: mivel úgy véli, nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az "antidemokratikus selejt" visszavonásának szükségességéről, ezért a további vitának nem látják értelmét, így az MSZP nem is vesz részt abban.

Szerinte sok más intézmény után a kormány most az egyetemeket kívánja maga alá gyűrni. A "röghöz kötésről" szólva feltette a kérdést: gondolkodtak-e azon, hogy huszonhárom éve nem volt szükség ilyen intézkedésre?     Kifogásolta, hogy a kormány ahelyett, hogy kulturált szállókat építene a hajléktalanoknak, büntetni akarja őket.

Az Ab-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a testület régóta szálka a Fidesz szemében. Szerinte ma már a házelnök mondata szolgál alapul, amely szerint az Ab tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Emiatt leckéztetik a testületet, megvonják hatásköreit és feldúsítják lojális pártkatonákkal - értékelte.

Kifogásolta azt is, hogy az alkotmányellenes döntések után sarcot vethet ki a kormány a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Sok ilyen döntés lesz - borítékolta -, elsőként a bírák kényszernyugdíjazása miatt.

A képviselő aránytalannak nevezte a politikai reklámok közzétételének széles körű tiltását, amelyet a javaslat alkotmányos szintre emel.

Fidesz: összeül a rezsimunkacsoport

Németh Szilárd fideszes képviselő arról beszélt, hogy történelmi léptékű a kormány 10 százalékos rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntése, eközben azonban a szocialisták továbbra is a külföldi szolgáltatók érdekeit szolgálják, és "ott fúrják-faragják a rezsicsökkentést, ahol érik". Utalt arra, hogy a Fidesz-frakció döntése szerint további rezsicsökkentés várható, az ivóvíz, a csatorna, a kommunális szemétszállítás és a kényseprés díját érintően.

Jelezte: az ügyben alakult munkacsoport - amelynek ő maga, valamint Fónagy János államtitkár és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a tagja - kedden is szakértői megbeszélést tart. Hangsúlyozta: minden érintettel, a szolgáltatókkal, tulajdonosokkal, a szakmai érdekképviseletekkel és a szakszervezettekkel is megegyezésre törekednek, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatókra pedig külön figyelmet fordítanak.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: 4 millió háztartást, összesen 8 millió magyar embert érint közvetlenül a január 1-jén életbe lépett rezsicsökkentés, amihez három törvényt és több mint tíz miniszteri rendeletet kellett módosítani, valamint több energiahivatali határozatot kellett kiadni. Utalt arra is, hogy miniszteri rendelet született a számlák egyszerűsítéséről is.

KDNP: üljön össze a sportbizottság a birkózás ügyében!

A KDNP-s Földi László azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés sportbizottsága következő ülésén vegye napirendre azt a kérdést: hogyan tudná Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaszi javaslattétele előtt legegységesebben kifejezésre juttatni álláspontját, mely szerint a birkózást mint sportágat 2020 után is az olimpia programjában szeretné látni.

Szerinte a NOB múlt kedden elhamarkodott döntést hozott, amikor állásfoglalásában a birkózás elhagyását javasolta a Nyári Olimpiai Játékok programjából. Világbotrányt idézett elő a döntés, külföldi sportegyesültek tiltakoznak és nemzetközi szervezetek emelték fel hangjukat a döntés ellen, amely ókori olimpiai sportág - hangoztatta.

Földi László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt olimpiák során összesen 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet szereztek a magyar birkózók. Úgy fogalmazott: "fel kell emelnünk a szavunkat nekünk, magyaroknak is és akaratunknak jól hallhatónak kell lennie a nemzetközi kánonban, amely a birkózás visszaszavazását követeli".

A felszólalásra reagáló Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár kiállt amellett, hogy küzdeni kell a sportág érdekeiért. Az államtitkár szerint sok sportágban az tapasztalható, hogy a pénz és a látványosság sokkal fontosabbnak tűnik. Jelezte: ezért ő válaszolt a felszólalásra, mert Simicskó István sportért felelős államtitkár éppen a miniszterelnökkel tárgyal a sport finanszírozásáról.

MSZP: félrevezetett munkavállalók

Az MSZP-s Gúr Nándor arról beszélt, hogy a kormány erős gazdasági növekedést és egymillió új munkahelyet ígért 2010-ben, ehhez képest azonban recesszió van, nagy a munkanélküliség és nem nőtt a foglalkoztatás. Szerinte a kormány által ígért radikális adócsökkentést csak a munkavállalók 10-15 százaléka élvezi, köztük az országgyűlési képviselők is, miközben a többség nettóban veszített a keresetéből. Kifogásolta azt is, hogy a családtámogatási rendszerben a jól keresők, például a miniszterelnök három gyermeket nevelve havonta 99 ezer forint adókedvezményt kap, míg egy minimálbéres csak 15-16 ezer forintot.

Szerinte az új típusú rezsiszámlákon nem a rezsiköltségek csökkentését kellett volna feltüntetni, hanem azt, hogy mennyivel kevesebbet kerestek az emberek az elmúlt három évben.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ugyanakkor a szocialista kormányokat hibáztatta, amiért megduplázták a munkanélküliek arányát, illetve 2007 és 2010 között nem emeltek a minimálbéren. Hangsúlyozta: egész Európában stagnál a foglalkoztatás és a nő a munkanélküliség, Magyarországon viszont stagnál a munkanélküliség és közben 160 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Szerinte az sem igaz, hogy kizárólag a közfoglalkoztatás növeli a foglalkoztatást.

Jobbik: büntessék meg a 2002-2010 közötti politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002-2010 közötti "nemzetpusztító időszak" politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009 júliusi gárdista tüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét.

Szerinte a kormánypártokban nincs kellő akarat, hogy a magyar nép érdekében megtegyék az elszámoltatást, azonban ennek hiányában hiteles kormányzásról sem lehet szó, ezt pedig a választók nem fogják megbocsátani.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 nyarán az Országgyűlés határozatot fogadott el a 2006-os őszi események  kapcsán, és megkövetett minden ártatlan áldozatot. Azóta 149 károsult részére összesen 270 millió forint kártérítést fizettek ki - tette hozzá az államtitkár, aki közölte azt is, hogy a 2006-os őszi jogellenes intézkedések miatt 85 rendőr ellen indult büntetőeljárás, ezek egyharmadát megszüntették, egyharmadban felmentő ítélet, egyharmadban marasztaló ítélet született és jelenleg is 9 fővel szemben van folyamatban eljárás.

A negyedik alkotmánymódosítás tárgyalásába kezd a Ház

A tavaly hatályba lépett új alaptörvény negyedik módosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés mai ülésén.

A parlament ülése a megszokottnál korábban, reggel 8 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Ezt követően nyílhat meg az alkotmánymódosítás általános vitája.

A kormánypárti javaslat döntően az alaptörvény Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezéseit igyekszik alkotmányba foglalni, de emellett alkotmányos szinten rögzítenék a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az alaptörvény értelmezése során ne vehesse figyelembe az alaptörvény hatályba lépése előtt hozott határozatait és indoklásait.

A reggeli órákban az előterjesztői expozé, a kormány képviselőjének felszólalása, valamint a képviselőcsoportok vezérszónokainak hozzászólása hangozhat el, míg a képviselők a vita folytatásában, várhatóan a délutáni, esti órákban fejthetik ki véleményüket.

A közbeeső időben sor kerülhet a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájára, továbbá a képviselők megkezdhetik az építésügyi lánctartozások megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közúti közlekedést érintő törvényegyszerűsítések tárgyalását is.