A harmadik rezsicsökkentésről tárgyal kedden a parlament

Kapcsolódó cikk:

Orbán Viktor felszólalásával kezdődött meg a tavaszi ülésszak hétfőn

Rubovszky: vagyonvizsgálati eljárás indul Simon Gábor ellen

A Magyar Nemzet főszerkesztőjének, Liszkay Gábornak a kezdeményezésére vagyonvizsgálati eljárás indul Simon Gábor szocialista képviselő ügyében - közölte az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke kedden az MTI érdeklődésére.

Az MSZP elnökhelyetteséről a Magyar Nemzet kedden azt írta, 240 millió forintos be nem vallott vagyont tart ausztriai bankszámlákon.   
Rubovszky György az MTI-nek elmondta: kedden reggel hat órakor először email-ben, majd délelőtt tíz órakor papír alapon is megérkezett az eljárásra vonatkozó kezdeményezés. Az általa fellelhető két címre elküldte a megkeresést Simon Gábornak, hogy a törvény szerinti öt napon belül nyilatkozzon, elismeri-e a hibát a vagyonnyilatkozatában, vagy kijavítja a dokumentumot.    A levelet a mentelmi bizottság elnöke az Országgyűlés futárszolgálatával próbálta meg kézbesíttetni, ám nem járt sikerrel: az MSZP kerületi irodáján megtagadták az átvételt, a képviselő lakcímén pedig nem vette át senki. A kézbesítést szerdán újra megkísérli a futásszolgálat - jelezte Rubovszky György, aki arra kérte a munkatársait, hogy adják fel még kedden postai úton is megkeresést expressz ajánlva.     A bizottsági elnök jövő keddre hívja össze a mentelmi bizottságot az ügyben, amely az akkori helyzet alapján hozza meg határozatát. Rubovszky György azt mondta, sürget az idő, és azt szeretné elkerülni, hogy emiatt rendkívüli országgyűlési ülést kelljen összehívni. Hozzátette: ezt az ügyet nem tudja nem lezárni, itt összeférhetetlenségről van szó.    

Az Országgyűlés házszabálya alapján, ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, amelyről tájékoztatja a házelnököt és a kezdeményezőt. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását.    A Magyar Nemzet kedden forrásmegjelölés nélkül azt írta: a szocialista politikus 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 163 ezer dollárt helyezett el Ausztriában nyitott értékpapírszámláira, 2013. október 16-án betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót tett ki, több mint 240 millió forintot.    A napilap szerint korábbi bevallásai alapján sem mutatható ki, hogy honnan származik a pénz, és a képviselő jelenlegi vagyonbevallásában sem szerepelteti azt. A szocialista képviselő a banknak úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég és egy budapesti ingatlan eladásából származott - írta a Magyar Nemzet.   

Az MTI kedden többször kereste Simon Gábort, de nem sikerült elérnie. A szocialista párt későbbre ígért tájékoztatást.    A hvg.hu kedden azt írta: távoznia kell a közéletből Simon Gábornak. A lap információi szerint erről egy a baloldali ellenzéki pártok tagjaiból álló válságstáb döntött. Úgy tudják, Mesterházy Attila MSZP-elnök - aki jelenleg az Egyesült Államokban van - telefonon beszélt Simonnal, és azt mondta: minden posztjáról le kell mondania.    A hvg.hu azt is írta, több politikustársa szerint volt felesége szivárogtathatta ki az adatokat Simon Gábor ausztriai megtakarításairól.   

Simon Gábor egy évtizede a szocialisták egyik vezető politikusa. 2002 óta országgyűlési képviselő, 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkár volt. 2004-től elnökhelyettessé választásáig az MSZP-választmányt vezette, 2012 márciusa óta a szocialista párt második embere. Jelenleg a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke, az összefogás XVIII. kerületi képviselőjelöltje, és a 12. hely várományosa a baloldali pártok közös listáján.    Vagyonnyilatkozatában egy XVIII. kerületi, 97 négyzetméteres és egy XII. kerületi, 120 négyzetméteres társasházi lakást, valamint egy balatonszemesi üdülőt tüntet fel, ezen kívül felerészben tulajdonosa egy soproni kiskertnek. Bevallása szerint 8 millió forint megtakarítása és befektetése van, 9 millió forintja pénzintézeti számlán, valamint 5 millió forint más szerződés alapján fennálló pénzkövetelése. Magánszemélyeknek 12 millióval tartozik. Külföldi megtakarításról nem számolt be.


Németh Szilárd: az európai átlagra csökken a gáz, a villany, a távhő ára


A harmadik rezsicsökkentéssel az európai átlagra csökken a gáz, a villany és a távhő ára a magyar családok számára - mondta a fideszes Németh Szilárd a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kedden a parlamentben. 

A politikus előterjesztői expozéjában emlékeztetett arra, hogy április 1-jétől 6,5 százalékkal a gáz ára, szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal a villamos energia ára, október 1-jétől 3,3 százalékkal pedig a távhőszolgáltatás ára csökken.    Hozzátette: kiterjesztik a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre, de emellett számos fogyasztóvédelmi problémát is megpróbálnak orvosolni a törvényjavaslatban. Közölte, az előterjesztésben meghatározzák a jegyzők társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletére vonatkozó feladatköreit is.

Paksi erőmű - Nem támogatta a fenntartható fejlődés bizottsága az ellenzéki módosítókat

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága keddi budapesti ülésén kormánypárti többséggel elvetette a paksi atomerőmű bővítési egyezményét tartalmazó törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosító javaslatokat.

Szél Bernadett (LMP), a bizottság alelnöke az ülésen kijelentette, hogy a kormány az utóbbi években "agymosást végzett", csak az atomenergia előnyeit kommunikálta, míg a hátrányairól és az alternatív energiaforrásokról egyáltalán nem esett szó.

A törvényjavaslathoz Jávor Benedek (független) öt, Szél Bernadett, továbbá Józsa István és Veres János MSZP-s képviselők egy-egy módosító javaslatot nyújtottak be.

Jávor Benedek szorgalmazta a 10 évre titkosított háttéranyagok nyilvánosságra hozatalát, és, hogy tartsanak népszavazást az erőmű ügyében. Az ellenzéki képviselő azt is kezdeményezte, hogy készüljön egy nyilatkozat a megállapodáshoz arról, hogy semmilyen kötelezettségvállalás nem lehet ellentétes Magyarország uniós kötelezettségeivel. Végül azt kezdeményezte, hogy az egyezmény csak az új parlament megalakulását követő hatodik hónap első napján lépjen hatályba, hogy az új parlament is megerősítse azt.

Szél Bernadett azt javasolta, hogy az egyezmény csak azt követően lépjen hatályba, hogy a parlament illetékes szakbizottságai - a részletes hatásvizsgálatok után - megállapították, hogy az energiapolitikai, gazdasági, fenntarthatósági és külpolitikai kockázattal nem jár Magyarországra.

A két szocialista képviselő pedig az egyezmény hatálybalépését külön törvénytől tette függővé, amelyet népszavazás erősítene meg.

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára megígérte, hogy a képviselők kapnak háttér anyagot, azt most állítják össze a tárcánál. Bejelentette, hogy az egyezményt megküldték az EU illetékes szervezetének, az Euratomnak, amely visszajelzett, hogy nincs kifogása ellene.

Aradszki András (KDNP) azzal érvelt, hogy a mostani megállapodás keret jellegű, és annak megítéléséhez elegendő információ áll a képviselők rendelkezésére. Szél Bernadett erre reagálva mondta, hogy biankó csekket kap a kormány, anélkül, hogy a képviselők az alapvető számításokat ismernék.

Kővári János (Fidesz) is hiányolta az információkat, de úgy vélte, hogy azok birtokában nem az állampolgároknak kell dönteniük népszavazáson, hanem a parlamentnek.

Kepli Lajos (Jobbik) is egyetértett azzal, hogy az új erőmű építéséről népszavazás döntsön. Javasolta egy olyan parlamenti bizottság létrehozását, amely - minden titok ismeretével - végigkíséri az erőmű új blokkjainak építését.

Szili Katalin (független) bizottsági elnök felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét arra, hogy a kétharmados döntésük felelősségét a nép előtt is vállalniuk kell.

Hosszú tárgyalási szünet a plenáris ülésen

Többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

A parlamenti ülés reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd határozathozatalok következtek, ezután kezdték volna el az említett előterjesztés részletes vitáját. (Általános vitája hétfőn kezdődött.)

A vita megkezdéséhez szükséges bizottsági ajánlás azonban nem készült el időre, ezért az elnöklő Balczó Zoltán közel másfél órás szünetet rendelt el; a plenáris ülés negyed 12 körül folytatódott.

A vitában elsőként felszólaló Nyikos László (Jobbik) rögtön kezdeményezte, hogy napolják el a részletes vitát, mivel most kapták kézhez a terjedelmes módosítócsomagot és még nem tudták azt tanulmányozni.

Balczó Zoltán felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a napirendet elfogadta a parlament, az elnöknek pedig nincs lehetősége a vita elnapolására.

A szocialista Göndör István és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak nehezményezte, hogy nem volt ideje áttanulmányozni a javaslatokat. Gaudi-Nagy Tamás felvetette, hogy tárgyalási szüntetet kellene elrendelni.

A fideszes Németh Szilárd viszont azt kérte, a házszabálynak megfelelően folytassák a tárgyalást, míg Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára jelezte, a kormánynak a későbbi vitaszakaszban kell kifejtenie álláspontját.

Balczó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a házszabály értelmében a kormány képviselője, vagy valamelyik frakcióvezető, illetve frakcióvezető-helyettes kérésére rendelhet el szünetet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ezt követően a behozott témák összetettségére hivatkozva tárgyalási szünet elrendelését kérte, aminek Balczó Zoltán eleget is tett, és 12.35-ig szüntetet rendelt el.

Változásokkal újra elfogadták a zsebszerződések elleni törvényt, kiegészül a Btk.

A parlament kedden változtatásokkal ismét elfogadta a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében hozott törvényt, amelynek aláírását korábban megtagadta Áder János köztársasági elnök. A döntés nyomán azokat is büntetni fogják, akik - földhasználat vagy haszonszerzés - érdekében leplezik az általuk kötött zsebszerződést.

Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el az ügyészség jogosítványait jelentősen szélesítő jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Az államfő azonban nem értett egyet a törvénnyel, ezért kihirdetés helyett visszaküldte. Kifogásolta, hogy a jogszabály szerint a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. Mivel az alaptörvény értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet, Áder János szükségesnek tartotta annak vizsgálatát, hogy a jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal.

Kitért arra is, hogy az ügyészek új jogköreit sarkalatos törvényben kellene rögzíteni, valamint a tisztességes eljárást garantáló szabályok megalkotását is szorgalmazta.

A Ház az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával kiiktatta az előterjesztésből azokat a többletjogosítványokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítő bírságolást.

A 257 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás a most termőföld jogellenes megszerzésének hívott büntető törvénykönyvi tényállást mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének nevezi át. A zsebszerződéskötés büntetési tétele továbbra is egytől öt évig terjed.

Ugyanakkor a változtatással azokat is büntetni fogják - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel -, akik a tavaly július óta hatályos új Btk. érvénybe lépése előtt kötött zsebszerződések leplezésére kötnek megállapodást, és ennek alapján földet használnak vagy hasznot szednek.

Ebben az esetben is korlátlanul enyhíthető a büntetése annak az elkövetőnek, aki bejelenti a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jut, és feltárja az elkövetés körülményeit is.

A módosítás azt is kimondja, hogy a büntetőeljárásban keletkezett bizonyítékok a szerződések semmisségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.

A köztársasági elnök kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. A visszamenőleges hatályra vonatkozó kitételt most törölték, így a korábban jogszerűen és jóhiszeműen hozott választóbírósági kikötések érvényben maradnak.

A Btk.-módosítás május 2-án lép hatályba, a törvény többi része a kihirdetés után 30 nappal.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára (b) és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 4-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban, akit korábban elítéltek

A köztársasági elnök kifogását figyelembe véve fogadta el ismét az Országgyűlés kedden a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvény módosítását, így nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.

Áder János államfő december 19-én küldte vissza megfontolásra a Házban tíz nappal korábban megszavazott törvényt, amely a legkiemelkedőbb - Kossuth-díjjal már kitüntetett - művészek elismerésére létrehozza a Nemzet Művésze díjat. Az elismerés feltétele, hogy a díjazott elmúlt 65 éves (ha tánc- vagy cirkuszművész, akkor 50 éves).

A köztársasági elnök sérelmezte, hogy a módosítás kivételes méltánylást érdemlő esetben lehetőséget adott volna arra, hogy a díjban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művészek is részesülhessenek. Áder János közölte: ez nem felel meg annak a társadalmi elvárásnak, hogy ilyen rangos elismerést kizárólag olyanok kapjanak meg, akik a maguk művészeti területén elért kimagasló teljesítményen túl törvénytisztelő állampolgárként is méltók rá.

Az előterjesztő, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy zárószavazás előtti módosító javaslatban a kifogásolt rész elhagyását javasolta, a Ház pedig ennek megfelelően fogadta el újra a törvényt 262 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett.

A mindenkori minimumnyugdíj huszonháromszorosának megfelelő havi életjáradékkal jár címet egyidejűleg legfeljebb hetven, az irodalom, a színház-, a zene-, a képző-, a film-, az építő-, a tánc-, az ipar-, a fotó-, a nép- vagy a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó viselheti. A díj posztumusz nem adományozható, érdemtelenség miatt visszavonható.

A díjat a jogszabály értelmében az MMA elnöke adományozza, odaítéléséről tizenegy Kossuth-díjas művészből álló bizottság dönt. A bizottság tagjait az MMA elnöke és a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb három évre. A bizottság elnöke az MMA elnöke, feltéve, hogy Kossuth-díjas.

Tarnai Richárd KDNP-s képviselő napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 4-én.MTI Fotó: Bruzák Noémi

A jászkun önmegváltás emléknapja lett május 6-a

Az Országgyűlés kedden elfogadta a jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló határozatot, amely annak állít emléket, hogy Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.

A 277 szavazattal, egyhangúlag elfogadott határozat május 6-át, a jászkun hármas kerület önmegváltását, a redemptiót lehetővé tevő diploma aláírásának napját emléknappá nyilvánítja.

A határozat "tisztelettel adózik azon jászkun polgárok előtt, akik - a magyar történelemben példátlan módon - szabadságukat 580 ezer rhénes aranyforintért vásárolták vissza". A parlament azt is kinyilvánította, hogy támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak.

Az előterjesztést huszonöt fideszes képviselő nyújtotta be.

Szilágyi György jobbikos képviselő napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 4-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Könnyítenének a feltételeken a megbízható szerencsejáték szervezőknél

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága kedden kormánypárti többséggel elfogadta a szerencsejáték törvényhez benyújtott bizottsági módosító javaslatokat, amelyek könnyíthetnek a megbízható szerencsejáték szervezőkre vonatkozó feltételeken.

A módosító javaslat szerint az nevezhető megbízható szerencsejáték szervezőnek, aki soha nem tartozott 90 napnál hosszabb ideig közteherrel. Ez a jelenlegi törvény szerint 30 nap.

A másik - szintén elfogadott - módosítás szerint az is megbízható szerencsejáték szervező, akinek egyik bankszámláján sem volt az adóhatóság által kezdeményezett, 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás. A jelenlegi szabályok szerint egyáltalán nem indulhatott inkasszó a megbízható szerencsejáték szervező ellen.

A szerencsejáték törvény szerint a miniszter a megbízható szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést.

A módosítást a bizottsági ülés előtt kapták meg a képviselők és a meghívottak. Gordos József, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese a tárca nevében közölte: még nincs kialakult álláspontjuk a bizottsági módosító javaslatról.

A kollektív befektetési formákat szabályozó törvényjavaslathoz Nyikos László (Jobbik), bizottsági elnök több módosító javaslatot tett. Ezek egyike az, hogy a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelő ügyfelétől - illetve az ügyfél által kezelt egy befektetési alaptól - sem juthat több bevételhez, mint az éves nettó árbevételének a 30 százaléka. Az eredeti törvényjavaslatban az arány 10 százalék.

Nyikos László azzal indokolta a módosítást, hogy az a kicsi, egyéni vállalkozó könyvvizsgálóknak lenne előnyös.

Gordos József közölte, hogy a tárca addig nem foglal állást, amíg nem kapja meg a javasolt módosításról a Magyar Könyvvizsgálói Kamara véleményét.

A bizottság tárgyalta a házszabály-módosítás hatáskörébe tartozó pontjait. Ezek a központi költségvetés parlamenti megalkotásával voltak kapcsolatosak, és a bizottság - kormánypárti többséggel - valamennyit támogatta.

Az Országgyűlésről szóló törvényt módosító törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül is csak a saját hatáskörét érintőket tárgyalta a költségvetési bizottság. Ezek körébe tartozott az alkotmányügyi bizottság javaslata: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja a központi költségvetésben, állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok célszerűségét is. Nyikos László ezzel nem értett egyet, mivel véleménye szerint az ÁSZ célszerűséget nem vizsgálhat. Kormánypárti többséggel a bizottság támogatta a módosítást.

Nyakó István MSZP-s képviselő napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 4-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A harmadik rezsicsökkentésről tárgyal kedden a parlament

Az Országgyűlés keddi ülésnapján a köztársasági elnök által korábban visszaküldött törvényjavaslatokon változtathat, majd a harmadik rezsicsökkentéssel összefüggő intézkedések tárgyalásába kezd.

A Ház ülése reggel 8 óra 30 perckor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, a képviselők ezt követően az Áder János államfő által még tavaly év végén visszaküldött két törvényjavaslaton módosíthatnak.

Az egyik a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célozza. Ezzel kapcsolatban az államfő több kifogást is megfogalmazott november elején, de az őszi ülésszakban már nem módosították. A másik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló jogszabály, amelynél a köztársasági elnök azt ellenezte, hogy a Nemzet Művésze-díjat jogerősen elítélt alkotók is megkaphatnák.

A parlament emellett kormánypárti kezdeményezésre a jászkun önmegváltás emléknapjává minősítheti május 6-át.

A szavazást követően kezdődhet vita a rezsicsökkentés folytatásáról. Az erről szóló előterjesztést Németh Szilárd, a Fidesz témáért felelős politikusa és Rogán Antal kormánypárti frakcióvezető terjesztette be. Javaslatuk alapján az Országgyűlés kivételes sürgősségi eljárásban tárgyalja azt az indítványt, hogy a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkenjen.

A Ház az ülésnap további részében nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyal, de a fideszes Kovács József kezdeményezésére terítékre kerül a magyar ápolók napjának kijelölése is, amelyet javaslata alapján február 19-én tartanának.