Belföld

2011.11.22. 14:38

37 százalékos lesz az eva

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

MTI

A parlament 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. A javaslatra az ellenzéki és független képviselők mellett nemet mondott két fideszes képviselő is, Földesi Gyula és Vigh László, míg az LMP frakciója - a záróvitához hasonlóan - a zárószavazáson sem vett részt.

Az új adótörvények értelmében jövőre lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.

Az eva kulcsának megemelése mellett az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

 A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan új adónem a kulturális adó, amelyet a pornográf termékekből nyert árbevétel után kell megfizetni. A kulcsa 25 százalék, de filmvetítésből származott árbevételnél csak 3 százalék.

A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.
   
A legfontosabb változás viszont a baleseti adó, amely ennek a törvénynek a része lett. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amely a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak kedvez.
   
A tb-törvény módosításával a Ház kimondta, hogy a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege arányban áll a biztosított - járulékalapul szolgáló - jövedelmével. Ez alól csak törvény tehet kivételt. A munkavállaló 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási- és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet.
   
A munkabérek elvárt emeléséért cserébe járó adókedvezmény, amibe minden, a munkaviszony után fizetendő adó beletartozik, a bruttó bér 21,5 százaléka lesz jövőre, de legfeljebb havi 16.125 forint, míg 2013-ban 16 százalékra, illetve 12 ezer forintra változok ez a kedvezmény.
   
Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.
   
A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.
   
A bizonytalan adójogi helyzet - mint új szabály-csoport -  lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor - ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít - nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek.
   
A magán-nyugdíjpénztárak december 12-ig kötelesek átadni az állami adóhatóságnak azoknak az adatait, akik átléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de a magán pénztárnál tartozásuk volt. A végrehajtást az adóhatóság végzi.

Jövőre lesz közérdeklődésre számot tartó biztosító, továbbá ilyen bank és  kibocsátó is. A biztosítónál feltétel a 1 milliárd 500 millió forintos díjbevétel, banknál pedig az 500 milliárd forintos mérlegfőösszeg. Közérdeklődésre számot tartó kibocsátó az, akinek az értékpapírját bevezették a szabályozott piacra. Mindhárom intézménynél audit bizottságot kell létrehozni.

A helyi adó törvény kimondja, hogy az önkormányzat nem állapíthat meg magasabb adómértéket, a törvény általi maximumnál, továbbá a helyi iparűzési adóra csak egy adókulcs alkalmazható.

Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.
   
Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1.600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó.
   
A regisztrációs adó csökkenését mutatja, hogy a 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1.100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre esik. Az autók átírási illetékének drágulását példázza azonban, hogy egy 1.600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt 5 éves kocsi átírása a mai 28.800 forintról jövőre 44 ezer forintra emelkedik. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra, illetve kimondják, hogy a motorkerékpárok illetéke nem lesz több az autókénál. A 3 ezer köbcenti feletti ugyanilyen környezetvédelmi besorolású kocsi adója pedig 3 millió 207 ezer forint helyett 400 ezer forint lesz jövőre.
   
A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik. A parlamenti vitában elhangzott, hogy ekkora adóval nem éri meg bioetanolt előállítani. Az ellenérv: minden üzemanyag a hatásfokának megfelelő mértékben, de egységes mértékkel adózzon.
   
A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy gépjármű csak magyar hatósági jelzéssel vehet részt a forgalomban, kivéve, ha külföldi vagy belföldi flottaüzemeltető a tulajdonosa, és az a regisztrációs adót a jármű után megfizette. A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az Európai Gazdasági Térségben kell székhellyel bírnia, és az év első napján legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsinak kell a tulajdonában lennie. További feltétel, hogy az árbevétele 75 százalékának gépjármű bérbe- vagy lízingbe adásából kell származnia.
A parlament megszabta továbbá, hogy aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, az külföldi rendszámújárművet az eddigi 30 nap helyett legfeljebb csak egy napig használhat az országban, de a külföldi üzembentartónak ehhez is írásban hozzá kell járulnia.
A kgfb törvény módosítása nyomán az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett gépjárművek körét a kormány határozza meg. Szakértői számítások szerint az állami gépjárműpark túl kicsi ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működtetni a biztosításukat házon belül. Néhány ország korábban tett rá kísérletet, de visszatértek az üzleti biztosítókhoz, mert azok olcsóbban voltak.
   
A parlament a termőföld átminősítési spekuláció csökkentését célzó lépést is tett. Ennek indoklása szerint a megvásárolt termőfölt belterületté nyilvánításával a terület akár a többszörösét is érheti, ezért a törvény bevezeti a szokásos hozam fogalmát. Ha az eladási ár ezt meghaladja, akkor a különbség háromszorosa kerül be az adóalapba. Ugyan ez a többlet jövedelem a társasági adóban is adóköteles. Aki örökölte az átminősített termőföldet, arra nem vonatkozik a többlet adó.
   
A képviselők lehetővé tették, hogy a jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el.
Újdonság továbbá, hogy a cégbejegyzést követően 5 napon belül be kell jelentkeznie a társaságnak a területileg illetékes gazdasági kamaránál. A kamarai hozzájárulás évi 5 ezer forint lesz.


Az adótörvényekről szóló szavazás elhalasztását kérte az ellenzék

A jövő évi adótörvényekről szóló, hétfői esti parlamenti zárószavazás elhalasztását kérte az ellenzék a több mint száz, a szavazás napján benyújtott módosító javaslat miatt. A Ház kormánypárti többsége azonban leszavazta az erre vonatkozó jobbikos ügyrendi kérést, amiért az LMP kivonult az előterjesztés záróvitájáról.

Volner János (Jobbik), a záróvita előtti ügyrendi felszólalásában azt kezdeményezte, hogy csak jövő héten szavazzanak az adótörvényekről, mivel szerinte több módosító javaslat még az előterjesztés tárgyalásának kezdetén, este fél kilenckor sem volt megtalálható a parlament honlapján. A jobbikos politikus arra kérte a többi ellenzéki párt képviselőit, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg a kormány "újabb népnyúzó, sanyargató, megszorító intézkedésének" megakadályozására a parlamenterizmus keretében.
Az ülést levezető Ujhelyi István tájékoztatásában úgy pontosította Volner Jánost, hogy az általa említett módosító javaslatok este hét órakor felkerültek a Ház honlapjára.
   
A Jobbik felvetését ezt követően az MSZP nevében felszólaló Kovács Tibor, az LMP részéről pedig Schiffer András frakcióvezető is támogatta, az Országgyűlés azonban 239 kormánypárti igen szavazattal, 93 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett lehetővé tette a jövő évi adótörvényekről szóló záróvitát és a zárószavazást.
A LMP képviselői az ügyrendi szavazást követően kivonultak a teremből, ahova Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes elmondása alapján csak a zárószavazást követően térnek vissza.
A Fidesz részéről Rogán Antal, immár a vitában felszólalva azt mondta, az internetes orgánumokat látva, az újságírók már fel tudták dolgozni a zárószavázás előtti módosító javaslatokat, így szerinte erre az ellenzéknek is képesnek kellett volna lennie. "Dolgozni kéne képviselőtársaim és nem panaszkodni" - hangsúlyozta.

Lapozzon!








OLDALTÖRÉS: A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben








A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől.
Aképviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.
A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel.
A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. A strukturális támogatás fenntartása az indoklás szerint azért felesleges, mert gyakorlatban nem alkalmazták, a normatív támogatás hatékonyságát pedig vitathatónak tartották.













A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől.
Aképviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.
A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel.
A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. A strukturális támogatás fenntartása az indoklás szerint azért felesleges, mert gyakorlatban nem alkalmazták, a normatív támogatás hatékonyságát pedig vitathatónak tartották.













A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást a jövőben

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől.
Aképviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében fogadták el a mozgóképről szóló törvény ezt tartalmazó módosítását.
A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a költségvetés eddigi filmtámogatási forrásai más kulturális célokra szabadulnak fel.
A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. A strukturális támogatás fenntartása az indoklás szerint azért felesleges, mert gyakorlatban nem alkalmazták, a normatív támogatás hatékonyságát pedig vitathatónak tartották.






OLDALTÖRÉS: Hatvanmilliárdos MÁV-adósságot vállal át, és tőkét emel az MFB-ben az állam






 






 






 

Hatvanmilliárdos MÁV-adósságot vállal át, és tőkét emel az MFB-ben az állam

 Az Országgyűlés hétfőn a költségvetési törvény módosításával hozzájárult ahhoz, hogy az állam még idén átvállaljon a MÁV Zrt. adósságából legfeljebb 64 milliárd forintot.

A parlament erről a megyei önkormányzatok intézményeinek és vagyonának állami átvételéről szóló törvény részeként döntött hétfőn, jóváhagyva, hogy az állam legkésőbb december 30-i hatállyal ellenérték nélkül átvállaljon a MÁV Zrt. hitelviszonyon alapuló tartozásaiból legfeljebb 64 milliárd forint tőkeösszegű adósságot és annak járulékait. Az átvállalandó adósság részleteiről a kormány dönt majd.
A tartozásátvállalás miatt a vasúttársaságot nem terheli illetékkötelezettség.
A Ház alkotmányügyi bizottságának zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával arról is határoztak a képviselők, hogy az állam 60 milliárd forint értékben tőkét emel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben.
A kormány pénteken közzétett határozata szerint a tőkeemelés célja a külső forrásbevonáshoz, valamint az aktivitásbővítéséhez szükséges tőkehelyzet biztosítása. A döntés szerint a 60 milliárd forintot egy összegben kell utalni az MFB Zrt. számlájára: a tőkejuttatásból 6 milliárd forint a jegyzett tőkét növeli, 54 milliárd forint pedig a tőketartalékba kerül.
Az idei költségvetés hiánya így 1.517,0996 milliárd forintra nő.

Az elfogadott javaslat arról is rendelkezik, hogy az Országgyűlés december 1-jei hatállyal lemond az államnak a Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulásban részt vevő Balatonalmádi, Berhida, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés és Várpalota települések önkormányzataival szemben fennálló kölcsönkövetelés tőke- és kamatösszegéről.
Talabér Márta (Fidesz-KDNP), Várpalota polgármestere november elején jelentette be, hogy teljes egészében átvállalja az állam a hét Veszprém megyei település alkotta céltársulás 2019-ig esedékes devizakölcsön-tartozásának - jenhitelének -, azaz összesen több mint hárommilliárd forintnak a megfizetését. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes akkor azt mondta: a kormány Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően hagyta jóvá a devizakölcsön elengedéséről szóló javaslatot.

 

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Állami tulajdonba kerülnek a megyei önkormányzati intézmények

 

 

 

 

 

 

Állami tulajdonba kerülnek a megyei önkormányzati intézmények

Január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, állami tulajdonba kerülnek a ma megyei önkormányzati fenntartású intézmények, azok vagyona, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények vagyona is, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Az állam ugyanakkor átvállalja a megyei önkormányzatok mintegy 180 milliárd forintos adósságát.

Az Országgyűlés hétfőn 251 igen szavazattal, 102 nem ellenében fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.
A döntés értelmében az állam átveszi a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, azok adósságállományával együtt, ahogyan a Fővárosi Önkormányzat adósságállományának azt a részét is, amelyet az államhoz kerülő budapesti egészségügyi intézményekkel kapcsolatosan vett fel. Az eredetileg tervezett megyei intézményfenntartó központ helyett a parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatát elfogadva - úgy döntött, hogy az egészségügyi intézmények kivételével az átvett intézmények fenntartását a kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el. Ennek előkészítésére a kormánymegbízott intézményi biztost nevezhet ki.
A záróvitában felszólaló ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a kormány a 180 milliárdos adósságállomány átvállalásával egyidejűleg a megyei önkormányzatok ezermilliárdos vagyonát is államosítja. Jobbikos és LMP-s politikusok egyaránt azt szorgalmazták, hogy a törvényben rögzítsék: az átadott vagyon kizárólag törvényi engedéllyel idegeníthető el. A kormánypártok ezt nem támogatták, a fideszes Kósa Lajos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarják privatizálni az állami tulajdonba kerülő vagyont és intézményeket.
Orbán Viktor miniszterelnök még október 3-án írt alá megállapodást 19 megyei közgyűlési elnökkel arról, hogy 2012. január 1-jével az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adóssággal együtt, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel. A kormányfő szerint a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló döntéssel a rendszerváltáskor elkövetett hibát javítottak ki, és minden remény megvan arra, hogy a központi gazdálkodással a kincstár az adósság újratermelődését megakadályozza.
Az intézményátvétel érdekében az Országgyűlés november 7-én módosította az alkotmányt is, rögzítve: törvény rendelkezhet arról, hogy a helyi önkormányzat tulajdona az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható. Navracsics Tibor javaslata indoklásában azt írta: a kormány kész konszolidálni a feladataik ellátásához az elmúlt években jelentős mértékű hitelfelvételre kényszerülő megyei önkormányzatok helyzetét, adósságállományuk ugyanis a gazdasági növekedés egyik korlátja.

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Parlamenti szópárbaj a gazdaságpolitikáról

 

 

 

 




Parlamenti szópárbaj a gazdaságpolitikáról


A kormány gazdaságpolitikájának kudarcaként értékelték a parlament hétfői ülésén napirend előtt felszólaló ellenzéki képviselők azt, hogy a kabinet ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult. A nemzetgazdasági miniszter válaszaiban sikeresnek nevezte a kormányzati politikát, amely, mint mondta, a gazdasági növekedés mellett képes csökkenteni az államadósságot.

Schiffer András (LMP), Józsa István (MSZP), valamint Vona Gábor (Jobbik) egyaránt éles kritikával illette a kabinetet azért, amiért ismét az IMF segítségére kényszerült. Rogán Antal (Fidesz) azonban úgy vélte: ha a kabinet nem változtat a korábbi kormányok által követett politikán, akkor jelenleg 7 százalékos lenne a költségvetési hiány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a problémák kapcsán az euróválság mellett a korábbi szocialista kormányok felelősségét emlegette és azt hangsúlyozta, hogy az ország 2004 óta először képes 3 százalék alá csökkenteni az államháztartás hiányát és a 27 uniós tagállam közül szeptemberben a leggyorsabban tudta csökkenteni munkanélküliségi rátáját, amely szavai szerint még mindig magas, de már 10 százalék alatt van.


A parlament napirendje szerint kedd este szavazhattak a képviselők a jövő évi adótörvényekről, az igazságszolgáltatási reformról, valamint a megyei önkormányzati vagyon és a megyei fenntartású intézmények államosításáról.











OLDALTÖRÉS: Lázár: százszázalékos Matolcsy támogatottsága











































Lázár: százszázalékos Matolcsy támogatottsága

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter támogatottsága százszázalékos a Fidesz képviselőcsoportján belül - jelentette ki a vezető kormánypárt frakcióvezetője hétfőn újságírói kérdésre válaszolva.    

Lázár János budapesti sajtótájékoztatóján Matolcsy György támogatottságával kapcsolatban úgy fogalmazott: ez ahogyan eddig sem, úgy a jövőben sem fog érdemi kérdésként felmerülni, mégpedig azért, mert az, hogy Magyarország másfél évig a piacról finanszírozta magát, sikertörténetnek számít ahhoz képest, hogy mások hogyan "csuklottak össze". Ezen a szándékon pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kapcsolatos kormányzati kezdeményezés sem fog változtatni, az ország továbbra is a piacról finanszírozza majd magát - jelentette ki a kormánypárti frakcióvezető, hozzátéve: az egy más kérdés, hogy "lesz egy biztosításunk, egy baleseti biztosításunk".
   
Kifejtette: a hétfői frakcióülésen is téma volt az új típusú IMF-együttműködés, de csak érintőlegesen, jelenleg ugyanis még nincs miről tárgyalnia a képviselőcsoportnak. A kormánypárti politikusok álláspontja azonban egyértelmű: ha Magyarország 2010-ben elfogadja az IMF akkori ajánlatát, akkor nincs végtörlesztés, nincs bankadó, nincsenek különadók, hanem a gyermeket vállalóknak és a nyugdíjasoknak kellett volna több adót fizetniük - mondta, hozzátéve, hogy a tavaly nyári IMF-feltételek elfogadhatatlanok voltak.
   
A világ olyan helyzetben van - folytatta -, hogy Magyarország nem teheti meg, hogy ne hallgasson meg egy olyan ajánlatot, amely a 2012-es, egyelőre beláthatatlan kockázatokkal járó európai gazdasági helyzetben többletgaranciát jelent az ország számára. "Erre pedig azért van szükség, mert az a jól felfogott gazdasági érdekünk, hogy Magyarországon legyen gazdasági növekedés" - tette hozzá Lázár János, majd a jelenlegi gazdasági mutatókra utalva úgy fogalmazott: "kár lenne most megtorpanni". Véleménye szerint egy 1 százalék körüli növekedés nagyobb biztonsággal tartható, ha "az embernek van egy baleseti biztosítása".
   
Úgy látja, "az ország vezetői akkor tesznek tanúbizonyságot felelősségről, ha nem csinálnak egy-egy döntésből presztízskérdést", a kabinetnek pedig nincs miért magyarázkodnia. A frakcióvezető szerint a választókat egy dolog érdekli, mennyi a forint-euró árfolyama. "A politikai elitet és az újságírókat jobban érdekli az IMF, mint az én hódmezővásárhelyi választóimat" - fűzte hozzá.
   
Az államadósság újratárgyalására, átrendezésére vonatkozó jobbikos javaslatot Lázár János - kérdésre válaszolva - az utóbbi időszak egyik legnagyobb hülyeségének nevezte.
   
A hétfői frakcióülésen történtekről elmondta, véglegesítették, hogy 2012-ben az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva kulcsa - a jelenlegi 30 helyett - 37 százalék lesz, emellett döntöttek arról is, hogy egyes termékek - például a kakaó és a túró rudi - felmentést kapnak az esetleges népegészségügyi termékadóztatás alól. Megjegyezte, a folytatásban a képviselőcsoport "ráfordul" a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok megtárgyalására.
   
Az evából várható bevételeket firtató kérdésre reagálva a frakcióvezető közölte: növekedhet a költségvetés bevétele. Ha meg tudná mondani, mennyi adóbevétele lesz jövő ilyenkor a magyar államnak, akkor a közgazdasági Nobel-díjra jelentős eséllyel pályázhatna - tette hozzá.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!