Nagykövetek - Orbán: a magyar külpolitika alkalmazkodjon az új világrendhez!

Továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez és értse meg azt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a rendkívüli nagyköveti értekezleten, Budapesten. 

A kormányfő Magyarország külképviselet-vezetői előtt arról is beszélt, hogy önálló külpolitikát folytatni sokszor kényelmetlen lehet, de ezzel szerinte meg kell barátkozni. Megjegyezte, találkozott olyan nagykövetekkel, akiknek probléma, hogy most nem kedvelik az állomáshelyéül szolgáló országban, mert egyértelművé kellett tennie, hogy Magyarország bizonyos ügyekben nem ért egyet az adott állammal.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet első napján, 2015. március 9-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szijjártó: nagy szerepük van a misszióvezetőknek Magyarország sikerében

Nagy szerepük van a misszióvezetőknek abban, hogy Magyarország az elkövetkező időben még sikeresebb legyen - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet megnyitóján, hétfőn Budapesten.

A tárcavezető rövid köszöntőjében kiemelte: azért tartanak a korábbi évenkénti egy helyett két külképviselet-vezetői értekezletet, mert a világban történő változások egyre inkább felgyorsulnak. Olyan folyamatok figyelhetők meg, amelyekre talán kevesen számítottak, és arra pedig még kevésbé, hogy ezek ilyen sebességgel mennek majd végbe - vélekedett. Hozzátette: ezért van szükség arra, hogy évente kétszer beszéljék meg, melyek a közös feladatok.    Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország a változásokra új, a külgazdaság által orientált külpolitikával válaszolt, és most érdemes áttekinteni, hogy mit valósítottak meg ebből, és mit kell tenni, hogy még sikeresebb legyen az ország az elkövetkező időben. Ebben pedig nagy szerepük van a misszióvezetőknek - mutatott rá.    

A miniszter megjegyezte: a kétnapos értekezleten a külképviselet-vezetők teendőit és a velük szemben támasztott elvárásokat vitatják meg. 


Orbán: nyugati nyitás nincs, mert Magyarország a Nyugat része 

Orbán Viktor miniszterelnök értelmetlennek tartja a nyugati integráció szembeállítását a keleti vagy a déli nyitással, mert "Magyarország a Nyugat része".

A kormányfő hétfőn a rendkívüli nagyköveti értekezleten azt mondta: nincs olyan, hogy "nyugati nyitás", Magyarország ugyanis a Nyugat része, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy például a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz. Szerinte ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért be is fogják terjeszteni a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben.    Orbán Viktor kitért a közép-európai együttműködésre is, amelyről kijelentette: a közép-európai sorsközösség majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját nemzeti érdekei.    Leszögezte egyúttal, hogy a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek. A nagyköveteknek azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó országokat érdekeltté tudják tenni Magyarország sikerében. 


Orbán: nem értelmiségi, hanem kereskedői "dörzsöltségre" van szükség 

Közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői "dörzsöltségre" van szükség - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet hétfői nyitó napján.

A kormányfő beszédében kifejtette: egy elvileg tartható álláspontot kell képviselni, de egyúttal szolgálni kell a gazdasági, kereskedelmi érdekeket is. Ebben a Nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük - vélekedett.    Orbán Viktor szerint "nem a professzoros, folyamatok átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből", hanem amikor a gazdasági következtetéseket kell levonni, ott van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre.     A magyar külpolitikának mindig volt egy elitista vonulata, ami nagy erénye volt, hiszen a legfelkészültebb emberek jöttek Külügyminisztériumba dolgozni, de ma nem az a fajta minőségi tudás értékes, amely korábban, hanem egy más természetű minőségi tudás - mondta.

Orbán: nem esnek egybe teljesen a magyar és az amerikai érdekek

A miniszterelnök szerint hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy nem teljesen esnek egybe Magyarország és az Egyesült Államok érdekei.

Orbán Viktor a rendkívüli külképviselet-vezetői értekezleten mondott beszéde után kérdésre válaszolva, a magyar-amerikai viszonyt jellemezve kijelentette: ma vannak viták a két ország között.
A magyar és az amerikai érdekek nem teljesen esnek egybe, de ebből nem kell szükségszerűen konfliktusnak származnia. "Az ideológiai kérdéseket nem kell feszegetni", ezeket hátrébb kell tolni, és az együttműködés területeire kell koncentrálni - magyarázta a kormányfő.

Orbán: a tavaszi ülésszak végéig elkészülhet a 2016-os költségvetés

A tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakának végéig elkészül a jövő évi költségvetés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten.

A kormányfő kijelentette: bár a költségvetésben hagynak tól-ig határokat, ezt a határidőt tartják szem előtt a 2016-os büdzsé tekintetében.

Orbán Viktor miniszterelnök (b3) résztvevőkkel beszélget a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) rendezett kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet első napján, 2015. március 9-én. A kormányfő mellett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b2) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b4), jobbról Paczolay Péter római nagykövet. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd