Orbán: nem szabad üzleti konfliktussal rombolni a két ország barátságát

A miniszterelnök a Mol-INA-ügyről a Kossuth Rádiónak pénteken elmondta: Polt Péter legfőbb ügyész a legutóbbi kormányülésen beszámolt a jogi helyzetről. Ez alapján a kormány úgy látja: Horvátországban olyan, gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak, amelyek nem teszik indokolttá, hogy a 25 százalékban állami tulajdonú Mol ott maradjon a horvát energiapiacon - közölte.   

Ezért - folytatta - a magyar kormány azt ajánlja a horvátoknak: fontolják meg, hogy - amint Magyarország is megtette - állami kézbe veszik az olajtársaság részvényeit. "Számoljunk el egymással korrekt módon. Ha úgy gondolják, hogy bizonyos tevékenységet állami tevékenységként akarnak folytatni (...), elfogadjuk, de ennek van egy civilizált módja, ehhez nem kell senkit letartóztatni, kétséges vádakkal megrágalmazni" - jelentette ki Orbán Viktor, utalva a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen kiadott európai elfogatóparancsra, és arra, hogy emellett "négy-öt másik ügy is fut, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve".   

A miniszterelnök hozzátette: arra törekszik, hogy a magyar állam ne szenvedjen el veszteséget, egy magyar állampolgárt se érjen méltatlan elbánás Horvátországban, de a horvát állam is jól járjon, és a két ország barátsága is fennmaradjon, mert az fontosabb egy konkrét üzletnél.    Magyarországnak nincs olyan érdeke, ami miatt ragaszkodna az INA-részvényekhez - hangsúlyozta.    Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak kevés olyan szomszédja van, mint Horvátország, amellyel az elmúlt 800 év nagy részében jó viszonyt ápolt.   

Magyarország az elmúlt húsz évben akkor is barátja volt Horvátországnak, amikor ez nem volt népszerű dolog - jegyezte meg, kiemelve, hogy jó kapcsolata volt Franjo Tudjman horvát államfővel is, és "minden politikai, időnként katonai gesztust megtettünk, ami a sok száz éves fegyverbarátságból következett".

Orbán: segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságra van szükség 

A miniszterelnök szerint segélyalapú helyett munkaalapú gazdaságra és társadalomra van szükség, és Magyarország jó úton halad, hogy ezt megvalósítsa.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában megerősítette: az átlagjövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel tranzakcióilleték-mentes lesz.

A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a munkahelyek száma nő, a munkanélküliség csökken, a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most. "Közelítünk a négymillió, munkából élő emberhez, de ez az ország akkor lesz boldog és elégedett, ha legalább ötmillióan tudnak dolgozni" - jelentette ki. 

Arról is beszélt, több mint húsz éve dolgozik azon, hogy lelassuljon az áremelkedések üteme és csökkenjenek a megélhetési költségek. Hozzátette: mostanra közel kerültek ezekhez "a történelmi célokhoz", az infláció mélyponton van, a rezsicsökkentés pedig jelentősen mérsékli a háztartások kiadásait. 

A jövő évi adótervekről elmondta: eldőlt, hogy az átlagjövedelem mértékéig havi két készpénzfelvétel után nem kell tranzakciós illetéket fizetni.

A kormány továbbra is szeretne luxusadót, ezt a parlamenti frakció még vitatja. A hús áfájának csökkentéséről sincs még végleges döntés - közölte a kormányfő, hozzátéve, csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely garantálja, hogy a forgalmi adó mérséklése együtt jár az árak csökkenésével. Emlékeztetett arra, hogy ez nem mindig volt így, a szocialista kormányzás alatt árkommandókat hoztak létre, mert az áfacsökkentés nem hozott megtakarítást a vásárlóknak.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió stúdiójában, ahol interjút adott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának 2013. október 4-én. (MTI Fotó: Kovács Attila)

A miniszterelnök elmondta, a Fidesz-frakcióban egyre többen támogatják a rezsicsökkentés alkotmányba foglalását. Jelezte azonban, nem az árakat akarják alaptörvénybe iktatni, ez "primitív és ésszerűtlen" megoldás lenne, hanem arról folyik a vita, hogy az árak meghatározásának módjáról döntő - hamarosan a parlament elé kerülő - közmű-szolgáltatási törvény megváltoztatásához mekkora többségre legyen szükség.

Orbán Viktor mindazonáltal hangsúlyozta: nem vereségre készül, a rezsicsökkentést pedig elsősorban a jövő évi választáson kell megvédeni.

Azt is mondta, nem mert volna belevágni a gáz árának csökkentésébe, ha nem tudja elindítani az árszabályozáshoz szükséges eszközök állami kézbe vételét, köztük az E.ON gázüzletágának megvásárlását. A kormány célja, hogy az összes magyarországi gáztározó állami kézben legyen - ismertette.

A kormányfő arról is szólt, úgy látja, a pedagógusok béremelése jó irányban halad. Megjegyezte azonban, hogy a rendőrök és a közigazgatási dolgozók fizetését is növelni szeretnék, ám ezt nem lehet külföldről felvett hitelekből megtenni. A szocialisták kétszer követték el ezt a hibát, mindkétszer majdnem belepusztultunk, csak megalapozott béremelést szabad végrehajtani - jelentette ki, hozzáfűzve, amíg a gazdasági növekedés lehetővé nem teszi a béremelést, lakástámogatást adnak a közszolgáknak.

Orbán Viktor szerint az európai országok nagy része továbbra is válságban van, nő az államadósságuk és Magyarországgal ellentétben - ahol a családi adókedvezmény kiterjesztésével lényegében véget ér az átalakítás - nem tudták megreformálni az adórendszerüket. "Baj van ma körülöttünk, Európa ma bennünket lefele húz" - jelentette ki.