A zsebszerződések felszámolása érdekében alkotott törvényt a Ház

A jogszabály alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, 260 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is támogatta a jogszabály elfogadását, az MSZP tartózkodott. 

A zsebszerződések - azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek - elleni fellépés részben már megtörtént az új büntető törvénykönyv elfogadásával, azonban az ilyen megállapodások feltárását és semmisségük megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések eddig hiányoztak - indokolta javaslatát a kormánypárti politikus.

A termőföldről szóló törvény kimondja, hogy az ügyész jogosult pert indítani a zsebszerződések semmisségének megállapítására, a most elfogadott szabályokkal pedig biztosították azt a jogot is, hogy kezdeményezze: a bíróság a termőföld tulajdonjogát az államnak ítélje meg.
A jogszabály rögzíti, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők.

A törvény értelmében az ügyész bejelentésre vizsgálatot indít, ha joggal feltételezhető, hogy ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezéseket. 

Az ügyész az eljárásban felvilágosítást kérhet mindenkitől, akinek a jogszerűség megítéléséhez szükséges információja van. A jogszabály az iratok másolására és a helyszínek ügyészi átkutatására is tartalmaz előírásokat, így például az ügyész elrendelheti bármely helyszín átkutatását, oda önhatalmúlag beléphet, lezárt ingatlant kinyithat, ha alapos okból feltételezhető, hogy ott lényeges bizonyíték található. Az ügyész mindehhez kérheti a rendőrség közreműködését is. Az átkutatást elrendelő határozat ellen a felettes ügyésznél lehet panaszt tenni.
Az ügyész bírsággal sújthatja azt, aki kérésre nem, vagy csak késve ad neki információt, vagy valótlan választ ad. A bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig ötszázezer forint, ám jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál az ötmillió forintot is elérheti. A bírságkiszabás ellen a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet keresetet benyújtani.
A törvény biztosítja az ügyésznek az állami adatbázisokból való adatigénylés lehetőségét is. 

Polt Péter legfőbb ügyész korábban levélben fogalmazta meg aggályait a törvényjavaslattal kapcsolatban. A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese foglalta össze a mezőgazdasági bizottság szeptember végi ülésén. Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozott, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az államnak ítélje meg a termőföld tulajdonjogát. A legfőbb ügyész szerint kétséges, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel. Aggályainak másik része a javasolt jogkövetkezmények visszamenőleges hatályú alkalmazásával foglalkozott. A VM mindennek tudatában is támogatásáról biztosította Nagy István javaslatát. 

A visszamenőleges hatályú jogalkalmazással kapcsolatosan egyébként még szeptember elején benyújtott a törvényjavaslathoz egy módosító indítványt a fideszes Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára. A jogszabály ugyanis eredetileg azt mondta volna ki, hogy a törvényt a hatályba lépését megelőzően létrejött zsebszerződésekre is alkalmazni kell. Budai Gyula javaslatára azonban lehetőséget adtak arra, hogy a felek a törvény hatályba lépését követően, egy hónapon belül helyreállítsák a jogszerű állapotot, és csak ennek elmaradása esetén kell alkalmazni a törvény szabályait. 

A hétfőn jóváhagyott törvény a kihirdetés után egy hónappal lép hatályba.

Elfogadta az NMHH és a közmédia jövő évi költségvetését a parlament

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, míg Médiatanácsa mintegy 174 millió forintos költségvetési, és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli kerettel.

Az erről szóló jogszabályt hétfőn 218 támogató szavazattal, 69 ellenvoks és egy tartózkodás mellett fogadta el a Ház. 

Az NMHH önálló szabályozó szervként az általa beszedett frekvenciadíjakból, az azonosítók használati díjából, a felügyeleti díjból és a bírságokból származó bevételekből tartja fent magát.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel - derül ki az Országgyűlésben hétfőn elfogadott jogszabályból.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott büdzsé szerint a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint.

A dokumentumból kiderül, hogy az MTVA költségvetéséből 2,7 milliárd forintot fordít támogatásokra, több mint 230 millió forint pedig a Közszolgálati Közalapítványhoz kerül.

Az MTVA médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira 59,2 milliárd forint szerepel az előterjesztésben, a Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft.-re több mint 900 millió, a Digitalizációs Műhelyre mintegy 300 millió forint. A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintból gazdálkodhat, az MTVA kamatfizetési kötelezettsége pedig 4,9 milliárd forintot tesz ki. Szerzői jogdíjra várhatóan 238 millió forintot fordít az MTVA.

Az NMHH személyi juttatásokra és járulékokra 8 milliárd forintot fordít, dologi kiadásokra 4,8 milliárdot. A hatóság a következő évekre 5,7 milliárd forintos tartalékot különít el, míg 2014-re csaknem 5 milliárdos működési tartalékot. Ahogy a dokumentum bizottsági tárgyalásán Baross Gyula, az NMHH főosztályvezetője elmondta: 500 millió forintot a Bűvösvölgy nevet viselő médiaértés-központra és felsőoktatási intézmények médialaborjainak kialakítására ad át az intézmény.

A hatóság 32,4 milliárd forintos bevételeiből csaknem 12 milliárd különböző frekvenciadíjakból, 6,1 milliárd forint pedig pályáztatandó új frekvenciákból származik. Azonosítók használati díjából 2,4 milliárdos, felügyelet díjból 2,3 milliárdos bevétellel számol az NMHH. 150 millió forintos bírságbevétellel is kalkulálnak, az MTVA-tól pedig 2,2 milliárd forintot vesznek át. 

A médiatanács személyi juttatásai a járulékokkal több, mint 100 millió forintos kerettel szerepelnek a dokumentumban.

Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadott el a parlament

A jövő március 15-től hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó, a gondnokoltakról, a szomszédjogról és a jogi személyek átalakulásáról szóló jogszabályokat fogadott el az igazságügyi tárca javaslatára hétfőn az Országgyűlés.

A parlament 220 igen, 2 nem szavazattal, 72 tartózkodással elsőként jóváhagyta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló jogszabályt. Az új kódex normái - hívta fel a figyelmet a javaslat indoklásában a szaktárca - hosszú évtizedekig felvetnek még a Ptk. és a korábbi magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. 

Így a most elfogadott törvény célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó.

A jogszabály a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást - írták -, vagyis rendezi, hogy a kódex rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyokra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető, módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni.

Az új Ptk.-hoz igazítva - 254 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett - változtatott a Ház a jogi személyek átalakulásának szabályain is. Az előírásokat - amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem vonatkoznak - az új Ptk. hatálybalépése után kell majd alkalmazni.

A törvény meghatározza a társaságok egyesülésének, szétválásának, átalakulásának általános, valamint társasági típusonkénti részletszabályait.

Az előbbibe tartozik, hogy az átalakulásról továbbra is két ülésen kell határoznia a társaság döntéshozó szervének, amely az elsőn az átalakulás tényét, a másodikon a vonatkozó dokumentumokat fogadja el.

Továbbra is főszabály a közzétételi kötelezettség, valamint az, hogy a változtatás bírósági bejegyzéssel zárul. A törvény tartalmazza a jogutódlás kérdéseit is.

Önálló fejezet taglalja például a részvénytársaságok egyesülését, szétválását, valamint a szövetkezetekre vonatkozó előírásokat. 

A társaságoknak az új Ptk. életbelépésével nem kell azonnal változtatniuk a létesítő okiratukon, ezt elegendő lesz akkor módosítani, amikor ezt maguktól is megtennék.

A jövőben egységes lesz a gondnokoltak nyilvántartása és az előzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok - az erről szóló törvényt szintén hétfőn hagyták jóvá a képviselők 254 igen, egy nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett.

A jogszabály új nyilvántartási rendszert hoz létre a gondnokoltaknak. Emellett az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, ezért a gondnokoltak nyilvántartási rendszerét ezzel is össze kell hangolni. 

A két országos nyilvántartás működtetésére és ennek érdekében az adatok kezelésére a törvény az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jelöli ki, mivel jelenleg is ő kezeli a gondnokoltak nyilvántartását. A javaslat szerint a nyilvántartásokat elektronikus úton kezelik, abba a járásbíróságok vezetik be a törvény által előírt adatokat, az adatszolgáltatást viszont már az OBH elnöke végzi.

A nagykorúak védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell majd jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

Végül a parlament - 259 igen szavazattal, 38 tartózkodás mellett - elfogadta az új Ptk.-val összefüggésben a szomszédjogi szabályozást is, amely alapvetően nem változtatja meg a korábbi rendelkezéseket.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek közvetlenül az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyaira vonatkoznak, és eligazítást nyújtanak a csak konkrét szabállyal rendezhető élethelyzetekben.

Így egyebek mellett továbbra is megmarad az a szabály, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály számára, illetve a felek megállapodása esetén.

Az elfogadott javaslat rendezi a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.

Kormánypárti polgármesterek: a kerületek is részesüljenek a pótlék- és bírságbevételekből! 

A főváros és a kerületi önkormányzatok osztottan részesüljenek a helyi adókhoz kapcsolódó pótlék- és bírságbevételekből - kezdeményezi tizennégy budapesti kerület kormánypárti vezetője.

Javaslatukat a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz nyújtották be. Ebben - a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásról szóló jogszabály módosításával - a kormány azt mondaná ki, hogy a fővárosi rendelet alapján beszedett helyi adókhoz kapcsolódó pótlék- és bírságbevételek a fővárosi önkormányzatot illetik meg.

Tizennégy budapesti kerületvezető - köztük Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, belvárosi polgármester - szerint viszont a törvényjavaslatban megfogalmazott szabály súlyosan méltánytalan helyzetet teremtene a főváros és a kerületi önkormányzatok között. 

Indoklásukban azt írták: a kerületek saját bevételeinek jelentős része a helyi adókból származik, és ezek elválaszthatatlan részét képezik a késedelmes fizetésből és a nemfizetésből adódó bírság- és pótlékbevételek. Származékos jellegükből adódóan pedig alapkövetelmény, hogy a helyi iparűzési adóhoz és az idegenforgalmi adóhoz hasonlóan megosszák őket a főváros és a kerületek között - olvasható az indítványban, amelyet az összes, parlamenti képviselőként is dolgozó kormánypárti kerületvezető aláírt.

Font: a húsáfa csökkentését garantáltan érezniük kellene a fogyasztóknak

A parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint a hús termékkör általános forgalmi adója (áfa) esetleges csökkentésének hatását garantáltan érezniük kellene a fogyasztóknak is, az áfacsökkenés teljes mértékének a fogyasztókhoz kellene jutnia.

Font Sándor (Fidesz) a testület hétfői ülésén az adótörvényekről szóló törvényjavaslat tárgyalása során kijelentette: a beterjesztő az áfacsökkentéssel kapcsolatban figyelembe vette a Fidesz-frakció döntését: amíg a frakció nem látja egyértelműen, hogy a fogyasztókhoz is eljuthat az áfacsökkenés teljes mértéke, addig nem javasolja a bevezetését.

Az időleges elutasításnak nem közvetlen bevételi oka van, hanem az, hogy korábban előfordult, hogy az áfacsökkentés hasznát a gyártók és kereskedők "lenyelték" - jelezte a politikus, aki példaként hozta az első Orbán-kormány idején a papíralapú pelenka 25 százalékos áfakulcsának csökkentését.

A hústermékek áfájának mérséklésének kérdéskörét az ellenzéki pártok - Magyar Zoltán (Jobbik) és Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke - vetették fel. Font Sándor szerint ki kell dolgozni azt a rendszert, amely az áfacsökkentés eredményét elviszi egészen a fogyasztókig. 

A bizottsági elnök érvelésével egyetértett Palotai Kinga, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője is. A testület az adótörvényekről szóló javaslatot 16 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Az áfacsökkentéssel kapcsolatban Font Sándor az MTI-nek elmondta: a Fidesz képviselőcsoportja pontosan tudja, hogy a hústermék-forgalmazásnál a feketekereskedelem és az álexport kérdése súlyos gondot okoz a számla alapján termelő vállalkozások számára. De amíg nincs biztosítva, hogy az áfacsökkentés hatása egyértelműen a fogyasztókhoz jut, addig a frakció nem látja értelmét az áfamérséklésnek. 
"Minden erőnkkel ezen dolgozunk, éppen ezért egyelőre nem tudunk időpontot mondani, hogy ezt a garanciát mikor tudja a jogi rendszer biztosítani a fogyasztók számára" - fogalmazott. Hozzátette: több államigazgatási szervezetnek, illetve hatóságnak kiadták ezt a feladatot, és szeretnék azt is, ha ebbe a munkába a civil szervezetek is bekapcsolódnának. 

Ezt követően a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és fogalomba hozataláról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot a testület egyhangúlag ajánlotta általános vitára. Szépe Ferenc, a szaktárca főosztályvezetője kiemelte: a magyar vetőmag stratégiai termék; a termőterület és a kapacitás bővítése nemzetgazdasági, sőt élelmiszerbiztonsági szempontból nemzetbiztonsági érdek.

Néma felállással emlékeznek meg a képviselők az október 22-én elhunyt Für Lajos volt MDF-es országgyűlési képviselőről, korábbi honvédelmi miniszterről az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. október 28-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

OGY - Bizottsági támogatás a havi két ingyenes készpénzfelvételnek

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn egyhangúlag támogatta és általános parlamenti vitára ajánlotta a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi törvény módosítására vonatkozó előterjesztést, amely lehetővé teszi a havi két ingyenes készpénzfelvételt.

A fideszes törvénymódosítás szerint 2014. február 1-jétől, a javaslat elfogadása esetén, ingyenes lesz az adott naptári hónapban bármely készpénzkiadó automatánál végrehajtott első két készpénzfelvétel együttes összegének 150 ezer forintot meg nem haladó része. 
Az ingyenes készpénzfelvételre jogosult 16. életévüket betöltött állampolgároknak nyilatkozatban kell megjelölniük azt a fizetési számlát, amely esetében az ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget érvényesíteni kívánják. 

Az a fogyasztó, aki a törvényjavaslat hatályba lépését megelőzően nem rendelkezett a számlájához tartozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagyis bankkártyával, az a pénzforgalmi szolgáltató, azaz a bank erre kijelölt helyiségeiben 2014. december 31-ig jogosult lesz az ilyen ingyenes készpénzfelvételre.

A bizottság egyúttal parlamenti általános vitára javasolta a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot is.