Ceglédi konfliktus - Az MSZP az emberi jogi bizottság összehívását sürgeti (frissítve)

Ha nem Cegléden, hát a meghirdetett "országos mozgósítás" keretében majd egy másik településen; a cél ma már egyértelműen az, hogy a szélsőjobboldali szervezetek politikai tőkét kovácsoljanak maguknak egy erőszakos összeütközés kirobbantásával, és ezzel saját táborukat gyarapítsák - értékelte az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében az ellenzéki képviselő.
    
Azt írta, már az is tűrhetetlen, hogy a kollektív bűnösség alapján egész népcsoportokat, közösségeket, településrészeket félelemben tartsanak és megalázzanak, most azonban az akciósorozat szervezői ennél is tovább léptek: a cél már több mint a cigányság állítólagos "megfegyelmezése", "ellentámadást akarnak kiprovokálni, azt akarják, hogy ütések csattanjanak, hogy vér folyjon". 
Lendvai Ildikó szerint az emberi jogi és kisebbségi kérdésekben felelősséget viselő parlamenti bizottságnak kötelessége útját állni egy ilyen folyamatnak.
    
A szocialista politikus szeretné, ha a rendkívüli bizottsági ülésre a testület elnöke, a KDNP-s Lukács Tamás meghívná a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes vezetőit, a roma szervezetek képviselőit, a moderálásban és konfliktuskezelésben jártas szakembereket és szervezeteket.
Szerinte az adott konfliktusok megelőzésére és megoldására szolgáló segítség nyújtása a bajba került településeknek nem tűr halasztást, ebben vállalhat szerepet a bizottság. "Mert a provokáció szervezői sem várnak, és Cegléd nem az utolsó állomás" - zárul Lendvai Ildikó közleménye.
    
Cegléden múlt vasárnap este mintegy 400-an gyűltek össze, a többi között a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, illetve szimpatizánsai. Miután feszülté vált a helyzet helyi romák és nem romák között, a környék romák lakta házait 70-80 rendőr zárta el az egybegyűltektől. A Pest megyei város utcáiban összegyűltek akkor az MTI munkatársának azt mondták: az utóbbi időben megszaporodott - szerintük romák által elkövetett - lopások miatt kérték az Új Magyar Gárda segítségét. Állításuk szerint szombat este "rendfenntartó sétára" indultak a Kékkő utca térségében, amikor mintegy 80, kerti szerszámokkal, kardokkal és egyéb szúró-, illetve vágóeszközzel felfegyverkezett roma rontott rá a 15-20 "járőrözőre".
    
Roma szervezetek ugyanakkor állásfoglalást tettek közzé, eszerint a ceglédi cigány családok egy része félelmében rokonaihoz menekült. A szervezetek határozott fellépésre szólították föl az állami vezetőket és a rendőrséget, a cigányokat pedig arra kérték, hogy "minden körülmények között őrizzék meg higgadtságukat és nyugalmukat, ne engedjenek a provokációnak".
    
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-nek azt mondta: Hatala József országos rendőrfőkapitány tényfeltáró vizsgálatot rendelt a Cegléden történt rendőri intézkedéssel kapcsolatban annak megállapítására, hogy az intézkedés során történt-e szakmai mulasztás.
    
A Jobbik a Veszprém megyei Devecserben augusztus 5-én tartott demonstrációt, amelyen a halálbüntetés visszaállítását követelték. A vonulásos megmozduláson többször megpróbálták megbontani a rendőrségi kordonokat, majd atrocitás történt a helybéli romák és a tüntetők között. 
Ferenczi Gábor, a Jobbik Veszprém megyei elnöke csütörtökön közölte, lakossági fórumon jelenti be a Jobbik és a devecseri önkormányzat, hogy milyen elképzelési vannak a "cigány-magyar konfliktus" rendezésére.

Az emberi jogi bizottság elnöke nem hív össze rendkívüli ülést

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke nem tartja indokoltnak, hogy szocialista kezdeményezésre összehívja a testület rendkívüli ülését a ceglédi konfliktussal összefüggésben, azzal azonban egyetért, hogy foglalkozni kell az üggyel.

Lukács Tamás (KDNP) pénteken az MSZP-s Lendvai Ildikó javaslatára reagálva az MTI-nek azt mondta: a bizottságnak valóban foglalkoznia kell a ceglédi esettel, ahogy más hasonló konfliktusokkal is, ám ezt megfelelő előkészítettség mellett kell megtennie.
Szerinte ha előkészítés nélkül ülésezik a testület, "az shownak jó, de másnak nem". Úgy vélte: meg kell várni a Belügyminisztérium jelentését a rendőri intézkedések elmaradása tekintetében, valamint tanulmányozni kell az állami erőszakmonopólium védelméről szóló jogszabályokat, amelyek rögzítik, milyen tevékenységeket láthatnak el egyesületek. Ugyancsak vizsgálni kell az Alkotmánybíróság gyűlöletkeltést érintő döntéseit, valamint azt a bírósági határozatot, amely engedélyezte a Magyar Nemzeti Gárdának, hogy a Hősök terén tartsa meg avató ünnepségét március 15-én - tette hozzá. 
"Jó reggelt kívánok!" - mondta Lukács Tamás azzal kapcsolatban, hogy Lendvai Ildikó öt nappal a ceglédi események után sürgeti a rendkívüli bizottsági ülést és vitatta, mi értelme lenne a sürgősségnek.
    
A bizottsági elnök választ vár az ellenzéki politikustól arra, miért nem házszabályszerűen jár el a testület összehívása tekintetében, jelezve: nem kapta meg a képviselő nyílt levelét, így annak pontos tartalmát nem is ismeri. 
Lendvai Ildikó szerint "az elmúlt napok ceglédi eseményei világossá tették, szervezett provokáció készül annak érdekében, hogy a helyi konfliktusok erőszakba csapjanak át". Nyílt levelében - amelyet pénteken juttatott el az MTI-hez - azt írta, az emberi jogi és kisebbségi kérdésekben felelősséget viselő parlamenti bizottságnak kötelessége útját állni egy ilyen folyamatnak.