Belföld

2012.07.16. 17:02

Bírák nyugdíjazása: az Ab szerint alkotmányellenes a szabályozás

Alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság hétfőn.

MTI

Az Ab megállapította, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket - olvasható a testület által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az Ab szerint formai szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy a bírói hivatás felső korhatárát, ameddig a bírák elmozdíthatatlanok, sarkalatos törvény határozza meg. A vizsgált szabályozás azonban lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely a korhatár meghatározását nem sarkalatos törvény körébe utalja. Az indítványok mögött meghúzódó konkrét esetekben a bírói felső korhatár mértékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, nem sarkalatos törvény életkortól függő, mozgó korhatárával azonosították. Tartalmi szempontból pedig a vizsgált szabályok alkalmazása azzal jár, hogy az érintett bírákat rövid időn belül, esetenként három hónap alatt elmozdítják hivatalukból.

Az Alkotmánybíróság az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján vizsgálta a bírák jogállásáról szóló törvénynek azokat a szabályait, amelyek a korábbi 70. életévhez képest 2012. január 1-jével megváltoztatták a bírói szolgálati viszony felső korhatárát oly módon, hogy a bírót a "rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár" elérésekor kötelezően fel kell menteni. Az új felső korhatár a bíró születési évétől függően a 62. és a 65. életév között van.

Az Ab leszögezte, a bírák szolgálati viszonyának felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, és az alaptörvényből sem vezethető le konkrét életkor, de az levezethető az alaptörvényből, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.

"Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye" - fogalmaz közleményében az Ab.

Indoklásában kitért arra is, hogy az új alaptörvény szerint annak rendelkezéseit "történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni". Azt pedig, hogy mi tartozik a történeti alkotmányból a vívmányok közé, az Ab-nek kell megállapítania.

A testület kimondta: a "magyar történeti alkotmány konszolidált értelmezésének minimumához tartozik" annak elfogadása, hogy a XIX. században végbement polgári átalakulást konstituáló törvények a történeti alkotmány részét képezik, hiszen ezek teremtették meg azt a szilárd alapot, amelyre a modern jogállam épül.

"A bírói függetlenség elve, ennek elemeivel együtt, minden kétséget kizáróan vívmány" - közölte az Ab, amely a határozatában kitér arra is, hogy a bírák független ítélkezésének biztosítása felé vezető folyamat a bírói elmozdíthatatlanság rögzítésével vette kezdetét. Már a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kimondta: "a biró, miután 70-ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügyminister által hivatalának folytatására felszólittatik és szolgálni kiván."

Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy a 70. életév már a XIX. században az ember aktív szellemi teljesítőképességének felső határa volt, amely napjainkban még feljebb tolódott.

A testület rögzítette, hogy a bírói függetlenség nem csupán a magyar történeti alkotmány vívmányai, hanem az új alaptörvény rendelkezései között is megtalálható, hiszen az kimondja: "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve. A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás függetlenségének legfontosabb garanciája".

Az Ab kiemelte: a bírák elmozdíthatatlansága a független, pártatlan bírósághoz való jog garanciája, és a jogalkotónak erre tekintettel a bírói hivatás felső korhatárát oly módon kell meghatároznia, hogy az egyértelmű és előre kiszámítható legyen. A nyugalomba helyezést lehet magasabb és alacsonyabb életkorhoz kötni, mint ami a nyugdíjkorhatár a más foglalkozást gyakorló személyeknél, és ha a korhatár változik, akkor sem önmagában ennek mértéke, hanem az új korhatár bevezetésének módja, határideje és a bírákra gyakorolt hatása bírhat alkotmányjogi jelentőséggel.

A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az irányadó korhatár a jogállási törvényben "szubjektív", számos egyéni körülménytől, például életkortól, nemtől függ. Az alaptörvényben az általános öregségi korhatár egyes számban szerepel, vagyis ebből az következik, hogy egységes kell legyen. A jogállási törvényben ezzel szemben az irányadó korhatár "mozog", miután másik jogszabályra utal, és csak abban az értelemben lehet "általánosnak" tekinteni, hogy az egyes korosztályokon belül egységes, de a korosztályok között eltérő.

Az Ab határozata kitér arra is, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva.

A testület úgy ítélte meg, hogy az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdeke és a jogbiztonság érdeke is indokolja a jogállási törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek visszaható hatállyal történő megsemmisítését.

Az Ab határozata minimális többséggel született meg. A 15 tagú testületből 7-en - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák - különvéleményt fűztek a döntéshez, azaz nem értettek egyet a határozat érdemi részével.

Orbán: a rendszer marad

Marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, reagálva az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére, amely szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítette a testület.

A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentette ki a kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az összhang többféleképpen is megteremhető, a kabinet ezek közül az optimálisat fogja kiválasztani.

"A rendszer marad", a kormány a kitűzött céljait el fogja érni - nyomatékosította Orbán Viktor.

Az Ab a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal semmisítette meg a bírák nyugdíjazásának szabályozását, miután megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Az Ab formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. Tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból.

Répássy: a kormány szerdán tesz javaslatot az Ab döntése nyomán

A kormány szerdai ülésén értékeli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenessé nyilvánításáról, és várhatóan ekkor tesz javaslatot az Országgyűlésnek az Ab által megállapított ellentmondások feloldására - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az MTI-nek.

Répássy Róbert hétfőn közölte: a kormány a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát vitatja meg szerdán.

Hozzátette: az Ab hétfői döntése nem érinti az alaptörvény 26. cikkének 2. bekezdését, amely szerint "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn".

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a záró rendelkezés szerint a kormány köteles az alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.

A bírói egyesület vezetője jogalkotói lépést vár

Jogalkotói lépést vár a bírák nyugdíjazásának jelenlegi szabályait megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője - aki a Pécsi Ítélőtábla elnöke is - hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta: az egyesület foglalkozik majd az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nyomán kialakult helyezettel, felméri a tagság véleményét, és ezután alakítja ki állásfoglalását.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a megyei és táblaelnökökkel együtt az egyesület is jelezte tiltakozását a bírák nyugdíjszabályainak változása miatt, tavaly májusban pedig a kormánypárti képviselőkkel folytatott konzultáción azt szorgalmazták, hogy 65 év legyen a korhatár, amely Makai Lajos szerint a bírák többsége számára is elfogadható lenne.

"Mi időben szóltunk, hogy nem jó ez a szabályozás, de nem volt kellő befolyásunk az események menetére" - tette hozzá.

Az elnök szerint az egyesület feladata a jelenlegi helyzetben az lehet, hogy a jogalkotónál felvesse a megsemmisített nyugdíjszabályok helyett új, alkotmányos, a bírák számára is méltányos rendelkezések megalkotását.

Arra a kérdésre, hogy lát-e lehetőséget az egyesület részéről a bírák egyéni jogérvényesítésének, például munkaügyi bírósághoz fordulásának támogatására, Makai Lajos úgy válaszolt: a közös fellépésre nem sok esélyt lát, feltehetően a bírák egyénileg intézik majd ezeket az ügyeket, már csak azért is, mert esetenként, egyénenként eltérő követelésekről lehet szó. A munkaügyi vagy polgári bíróságokhoz intézett beadványokban felmerülhet a visszahelyezés, az elmaradt jövedelem vagy akár különböző jogcímeken a kártérítés is.

Az Ab-határozat lélektani hatásairól szólva az elnök úgy fogalmazott: nehéz megjósolni a következményeket. Azoknak a kollégáknak, akik sérelemként élték meg nyugdíjazásukat, elégtételt jelenhet a döntés, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a már megnyugodni látszó szenvedélyek újra felkorbácsolódnak.

Az uniós biztos üdvözölte az Alkotmánybíróság érvénytelenítő döntését

Üdvözölte Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse hétfőn, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bírák nyugdíjazásának szabályozását.

"Örömmel vettem tudomásul, hogy a magyar Alkotmánybíróság érvénytelenítette a több száz bíró korai nyugdíjazását előíró jogszabályt" - olvasható Reding Brüsszelben közzétett Twitter-üzenetében.

"A magyar Alkotmánybíróság ezáltal hasonló jogi aggályokat fogalmazott meg, mint az Európai Bizottság jogsértési eljárás keretében" - tette hozzá az uniós illetékes.

Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a szóban forgó szabály miatt, a két fél közti nézeteltérés már az Európai Bíróság elé került. Reding most is egyértelművé tette, hogy a végrehajtó testület álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban az uniós szerződésekkel.

Reding hangoztatta, hogy igazságügyi biztosként továbbra is kész közbelépni az igazságszolgáltatás függetlenségének megvédelmezése érdekében bármely európai uniós tagállamban.

MSZP: a kormány orvosolja a bírákat ért sérelmet!

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján haladéktalanul gondoskodjon a bírákat ért jogsérelem orvoslásáról.

A párt hétfői közleményében, reagálva az Ab azon döntésére, amely szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazására vonatkozó törvényi szabályozás, azt tudatta: sajnálatosnak tartja az Ab-határozat késedelmét, mert az alaptörvény-ellenes rendelkezés alapján nyugdíjba küldött bírák helyzete nem rendeződik automatikusan, jogviszonyuk nem áll helyre.

Mesterházy Attila pártelnök és Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntés szerint a jogellenes felmentés miatt az érintettek munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.

Emlékeztettek arra, hogy a kifogásolt jogszabály alapján 274 bírót, szándékoztak "jóformán egyik napról a másikra kiebrudalni a bíróságról"; az eljárást az Európai Bizottság is kifogásolta, a végső szót pedig a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság mondja majd ki.

Hozzátették: a MSZP az első perctől fogva elítélte a Lázár János és Varga István nevéhez fűződő javaslatot, a Fidesz azonban ragaszkodott a bíróság függetlenségét is súlyosan sértő, az életkor alapján tiltott diszkriminációt megvalósító rendelkezés fenntartásához, és lesöpörte az MSZP ezt korrigáló javaslatát. "Orbán Viktor szerint tisztán nyugdíjkérdésről van szó. Az MSZP szerint másról, arról, hogy nem jött be a Fidesz tisztogató akciója" - olvasható közleményükben.

A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróság indokaival

A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróságnak (Ab) a bírák nyugdíjazása szabályozásával összefüggő indokaival, és kíváncsi a következményekre.

Gyüre Csaba, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, a Jobbik alelnöke hétfőn azt mondta az MTI-nek, hogy képviselőcsoportjuk már az Országgyűlésben is elutasította a szabályozást, és a továbbiakban sem támogatja a tartalmát. A következményekről szólva úgy vélte: az érintett bírákat az Ab döntése után sem fogják visszahelyezni, legfeljebb kárrendezésről lehet szó.

Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, miszerint a rendszer marad, és a kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére, a Jobbik alelnöke azt mondta: a kormány rossz oldalról közelíti meg a problémát. Kifejtette, hogy noha az Ab rámutatott, hogy szükséges összhangba hozni a vonatkozó törvényeket, az elutasítás többi indoka - köztük a bírói függetlenség elvének megsértése - ugyanúgy megmarad.

LMP: a bírák elmozdíthatatlanságának elve az alkotmányosság magva

A bírák elmozdíthatatlanságának elve a magyar alkotmányosság magva - kommentálta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján az Alkotmánybíróság (Ab) döntését Schiffer András. Az LMP véleménye szerint a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása egyszerre sértette az alaptörvényt, a történelmi alkotmány vívmányait, az emberek igazsághoz való jutásának jogát, miközben kivívta az uniós szervek rosszallását.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának ügye az "elmúlt két év fideszes közjogi rombolásának állatorvosi lova", az alkotmánybírósági döntés viszont világosan megmutatta ennek az autokratikus politikának a határait. "A mai határozat azt jelenti, hogy Orbán Viktor alkotmányos ámokfutása szembetalálkozott a saját maga által alkotott alaptörvénnyel, sőt szembekerült a történeti alkotmány vívmányaival is" - mondta.

Schiffer András szavai szerint ugyanis a történeti alkotmány részét képező 1869-es illetve 1871-es törvények alapján is levezethető, hogy a bírák elmozdíthatatlanságának elve a magyar alkotmányosság magva.

A politikus úgy fogalmazott, hogy tavaly áprilisban Orbán Viktor "keresztülerőszakolta az alaptörvényen" a bírák nyugdíjkorhatárának rögzítését, de akkor a kormányoldal elfelejtkezett arról, hogy az egyes alkotmányos rendelkezéseket összhangban kell értelmezni.

Hangsúlyozta, az ügyben nem pusztán az egyes bírák életpályájának a kiszámíthatóságáról van szó, ugyanis minden egyes magyar állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy a kijelölt bíráját ne mozdítsák el és olyan szervezetek ítélkezzenek az ügyeiben, amelyek pártatlanságához nem fér kétség.

Kijelentette azt is, hogy miután "ezzel az egészen elképesztő kalandorakcióval Orbán Viktor több száz bírát ( ) nyugdíjba küldött", ügyek százait kell átszignálni új bírákra és az emberek még hosszabb idő alatt jutnak hozzá az igazságukhoz.

Kérdésre válaszolva azt mondta, az lenne az optimális megoldás, ha a miniszterelnök "észhez térne" és akár egy rendkívüli parlamenti időszak összehívásával "kiszedetné" az alaptörvényből a bírák nyugdíjkorhatárára vonatkozó passzust. Ha ez nem történik meg, akkor viszont a nyugdíjba küldött bírákat vissza kell helyezni a pozíciójukba és ha erre lehetőség van, vissza kell kapniuk a tőlük elvett ügyeket - szögezte le.

A rendszer nem maradhat, mert megbukott, az LMP pedig semmilyen az alkotmánybírósági döntés szellemével szembemenő megoldást nem tud elképzelni - mondta a sajtótájékoztató végén a miniszterelnök kijelentésére reagálva. "Az a rendszer megbukott, amelyikben a vezéri akarat akadálytalanul érvényesülhet. Ez Orbán Viktor Waterlooja" - jelentette ki.

A kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón mondta azt, hogy a kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére. "A rendszer marad" - nyomatékosította Orbán Viktor.

DK: "szégyenletes" Orbán Viktor nyilatkozata

A Demokratikus Koalíció (DK) "szégyenletesnek" tartja Orbán Viktor hétfői nyilatkozatát, amely szerint nem hajtják végre az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntését.

Az ellenzéki párt hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte az Ab döntését, véleményük szerint a jogsértést pedig csak úgy lehetne helyreállítani, ha valamennyi kényszernyugdíjazott bírót visszahelyeznék tisztségébe, és helyreállítanák a bírósági vezetők megbízatását is.

A párt szerint sajnálatos, hogy az Ab csak az érintett bírák nyugdíjazásának megtörténte után hozott határozatot a bírók kötelező nyugdíjba küldéséről szóló törvényről, és emiatt nekik kell munkaügyi pert indítaniuk azért, hogy tovább gyakorolhassák hivatásukat.

A DK szerint árulkodó, hogy a Fidesz "egypárti alkotmánybíró-jelöltjei" nagy többségükben különvéleményt nyújtottak be, s ellenezték e jogtipró törvényhely megsemmisítését. "Ez mutatja, hogy a Fidesz kétharmados többségével élve valóban saját hűséges delegáltjaival töltötte fel az Alkotmánybíróságot" - fogalmaz a közlemény.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!