Belföld

2012.04.24. 15:18

Nem nyilvánosak Schmitt Pál kegyelmi döntései

A Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében nem nyilvánosak az államfő kegyelmi határozatai. Az Origo a kedden meghozott jogerős ítélet írásba foglalását követően dönt arról, hogy felülvizsgálattal él-e - mondta az MTI-nek Wirth Zsuzsanna, az adatokat kérő újságíró.

MTI

Wirth Zsuzsanna elmondta: 2011-ben két alkalommal is kérte az Origo az akkor még Schmitt Pál irányította Köztársasági Elnöki Hivataltól (KEH), hogy mutassa meg, Schmitt a beiktatása (2010 augusztusa) óta kiknek és milyen ügyekben adott kegyelmet. A pozitívan elbírált kegyelmi kérvények aktáit kérték ki anonimizált módon, tehát a személyes adatok kitakarásával. Arra voltak kíváncsiak, hogy a köztársasági elnök milyen vádak alapján elítélt embereket tartott érdemesnek arra, hogy jogával élve mentesítse a kiszabott büntetés alól.

A megkeresés alapötletét az újságíró szerint az adta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 2011 júniusában elutasította Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és társainak eljárási kegyelmi kérelmét azt követően, hogy a vádlottakat otthonszülések során elkövetett tetteik miatt elmarasztalta a bíróság.

A KEH mindkét alkalommal elutasította az adatkérést, ezt követően az Origo a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezettel együtt fordult bírósághoz az adatok kiadása érdekében.

A perben elsőfokon eljáró bíróság az Origo javára döntött, és kimondta, hogy a KEH nem titkolhatja, hogy az államfő milyen ügyekben adott kegyelmet elítélteknek. A bíróság szerint a kért információk közérdekű adatnak minősülnek. A döntés ellen a KEH fellebbezést nyújtott be, a perben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a KEH javára döntött.

Személyes adatok

Baltay Levente, a TASZ ügyvédje az MTI-nek azt mondta: a táblabíróság szerint minden olyan adat, amely azzal kapcsolatos, hogy kinek kegyelmezett meg az államfő, személyes adatnak minősül, a személyes adatok anonimizálása révén az érintett még nem válik felismerhetetlenné. Az ítélőtábla azt mondta ki, hogy ezen adatok nélkül - például, hogy mit követett el az illető - a kegyelmi határozatoknak már nem maradna olyan részük, amely értelmezhető lenne. Baltay Levente szerint ennek az érvelésnek ellentmond, hogy ugyanakkor a nyilvánosságra kerülő bírósági határozatokban ugyanezek az adatok szerepelhetnek, vagyis azokból kiderül, hogy kit miért ítéltek el. Ezt a logikát követve tehát annak is közérdekűnek kell lennie, hogy egyes - egyébként mindenkire kötelező érvényű - jogerős ítéletek esetében miért tesz kivételt az államfő - vélekedett.

Az ügyvéd arra is rámutatott: a táblabíróság is kitért arra, hogy ez a terület szabályozatlan. Míg a bíróságok követendő gyakorlata jogszabályban rögzített, a köztársasági elnök kegyelmi jogának gyakorlásáról nincs ilyen rendelkezés.

Az Origo a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium adataira hivatkozva azt írta: Schmitt Pál 2011-ben 16 embernek adott kegyelmet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!