Nem kér a kormány kegyelméből az ellenzék

Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján fejtette ki: a kormány azt tartja méltányosnak, hogy akik részt vettek az Országház körüli akciókban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben, ezért ezt kezdeményezik az Országgyűlésnél.

A kormány álláspontja, hogy a demokratikus jogállam működésének és megőrzésének alapja, hogy a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás jogával mindenki élhessen - mondta a szóvivő.

A kabinet kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta: nem kér a közkegyelemből és továbbra is vállalja a felelősséget a demonstráción való részvételért. Szerinte a kormánynak nem a tüntetők felé kellene kegyelmet gyakorolnia, hanem a választóknak kéne gesztusokat tennie, bizonyítva, hogy fontos számára a demokrácia és a jogállam, így vissza kellene vonnia azokat törvényeket, amelyek ellen az ellenzéki képviselők tüntettek.

Az LMP-s politikus hozzátette: a vád, hogy a képviselők bűncselekményt követtek el, alaptalan, szabálysértések történtek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem "hősies gesztusból", hanem a jogállam és az alkotmányosság tisztelete miatt mondott le a mentelmi jogáról és vállalja a következményét az akciónak.

A DK "nem kér Orbán kegyelmes úr jóindulatából" - közölte a párt csütörtökön az MTI-vel. A Gyurcsány Ferenc vezette párt közleményében azt írta: megértik, ha a miniszterelnök szégyelli magát, de "a DK azt kéri a hatóságoktól és az udvari legfőbb ügyésztől: folytassák le a december 23-i események vizsgálatát, képviselőink állnak elébe". A kormányfőt pedig arra szólították fel, hogy kérjen bocsánatot azoktól az aktivistáktól, akiket a politikusok elengedése után még órákig bent tartottak a Gyorskocsi utcában.

A szocialista Nyakó István szerint a kormány menekülni próbál az itthoni és a nemzetközi felháborodás elől, amikor közkegyelmet javasol a tüntetés résztvevőinek. A politikus az MTI-nek úgy fogalmazott, a kormány belátta, hogy az ügyben a Pintér Sándor vezette rendőrség, a Polt Péter irányította ügyészség és a Handó Tünde által igazgatott bíróságok eljárásában nem születhet olyan ítélet, amelyet a demokratikus világ és közvélemény elfogadna.

Az MSZP-s képviselő szerint a javaslat hátterében az állhat, hogy a kormány "végre kerített egy jogászt", aki elmagyarázta, hogy a december 23-i tüntetés résztvevői politikai szabadságjogaikkal élve fejezték ki véleményüket, "nem borogattak kukákat, nem gyújtottak fel autókat, nem támadtak rendőrökre".

Elmondta azt is, hogy az MSZP képviselői "nem kérnek egy diktatúra kegyelméből", mint ahogyan nem is ígérnek kegyelmet azoknak, akik a demokrácia felszámolásán dolgoznak.

December 23-án reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, tiltakozva az aznap szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a gazdasági stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, mikor félretolták az aktivistákat a kaputól.

Ezt követően felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, majd több LMP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját - köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, Vadai Ágnest és Molnár Csabát - elvitték a helyszínről. Több szocialista politikust, így Mesterházy Attila pártelnököt és Lendvai Ildikót is előállították, miután az MSZP-frakció több tagja megpróbálta megakadályozni a tüntetők elszállítását.

A képviselőket és az aktivistákat a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahonnan sorban engedték el őket, miután felvették az adataikat. A rendőrség összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

Utoljára 1991-ben, a taxisblokáddal összefüggésben, az akkori államfő, Göncz Árpád előterjesztésére gyakorolt közkegyelmet az Országgyűlés.

Az alaptörvény az Országgyűlés feladataira és hatáskörére vonatkozó kitételek között rögzíti, hogy a parlament közkegyelmet gyakorolhat. Ezt törvényjavaslat elfogadásával teheti meg a Ház.