Megalakult Gyurcsány Ferenc pártja

A volt miniszterelnök az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform egyéves születésnapi rendezvényén, a Fáy utcai Vasas-sportcsarnokban tudatta: mivel az átalakítására tett erőfeszítéseiket kudarcosnak ítélik, távoznak az MSZP-ből és új pártot alapítanak.

Elmondta, hogy pártjukat a már létező Demokrata Párt bázisán hozzák létre, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. A Demokrata Párt februári megalakulásáról májusban a Magyar Nemzet számolt be, ismertetve, hogy a szerveződésben később vezető tisztséget tölthet be Gyurcsány Ferenc. A hír miatt az MSZP frakcióülésén élesen bírálták a korábbi kormányfőt, aki akkor - a többi képviselővel együtt - megerősítette, hogy továbbra is az MSZP-ben kíván politizálni.

Gyurcsány Ferenc most azzal indokolta, hogy a Demokrata Pártot veszik át, hogy a pártok bejegyzéséről az ügyészség mondhatja ki a végső szót, ők pedig nem bíznak Polt Péter legfőbb ügyészben, aki szerintük meggátolná, hogy új pártot alakítsanak. Egyórás beszédében - amelyet számos alkalommal szakított meg a többségében idős emberek alkotta közönség tapsa - a Demokratikus Koalíciót a szabadság és a szolidaritás pártjaként határozta meg, ahol az egyes számú tagkönyv Vitányi Iváné.

Szavai szerint a céljaik közé tartozik majd felébreszteni a társadalmat abból a "torz álomból", hogy a közösségi és egyéni jólét a kormány akaratán múlik, olyan államot akarnak, ahol mindenki tisztában van azzal, hogy felelős önmagáért és hazájáért. Elmondta, megítélésük szerint az oktatás az az ágazat, amelyre költségvetési kiadáscsökkentés esetén is többet kell költeni.

Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy az MSZP-frakcióból távozó tíz politikus - rajta kívül Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - szombaton új képviselőcsoportot alakított, vezetőjéül Molnár Csabát választották.

Ezzel összefüggésben közölte, hogy a frakcióalakításhoz nem kértek jóváhagyást a Ház vezetésétől, és arra számítanak, hogy ellenfeleik "alávaló, tisztességtelen eszközökkel" próbálják majd ellehetetleníteni döntésüket.

Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.

Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik.

Ugyanakkor - igaz, a fenti állásfoglalás előtt, 1996-ban - volt már példa arra, hogy a házvezetés úgy döntött, új frakció alakításakor a képviselőknek nem kötelező fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből kiváló honatyák így azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját.

Gyurcsány Ferenc az MSZP-vel való szakításról szólva elmondta: maradnak ott barátai és ellenfelei is. Kitért arra, hogy a párt korábbi elnökeként nehezen viselte, amikor többen megkérdőjelezték azt a jogát, hogy véleményt mondjon, akár nyilvánosan is a szocialista pártról. Hangsúlyozta azonban, hogy az elválás után nem tesznek megjegyzéseket az MSZP-re, mert az Orbán-kormány leváltásában érdekelt politikai erőkként "vigyázniuk kell egymásra". Elmondása szerint ez azt is jelenti, hogy nem válaszolnak majd, ha "bántják vagy sértegetik" őket korábbi párttársaik.

Kifejtette: egy éve, platformjuk megalakításakor adtak még egy esélyt arra, hogy rendszerváltás történjen az MSZP-ben. A magyar baloldal akkor volt sikeres, amikor egyszerre képviselte a klasszikus baloldali értékeket és a progressziót, egyszerre volt polgári és szocialista - magyarázta. Megjegyezte, különösen így van ez most, amikor nincsenek homogén társadalmi osztályok. Az a véleménye - tette hozzá -, hogy a "jobboldali-keresztény kurzus" politikájára nem lehet tradicionális baloldali választ adni, helyette a sokszínű polgári közép megszervezése a feladat.

A volt miniszterelnök beszédében hosszan bírálta a kormányt. Szólt arról, hogy demokratikus választás nem adhat felhatalmazást önkényre, a jogállam lebontására. Az a hatalom - folytatta -, amelyik ezt teszi, és a szabadság helyett a hatalmát terjeszti ki, illegitim.

Kijelentette, illegitimnek tekintenek minden, az új alaptörvény szabályai alapján kinevezett állami vezetőt is, így például az Alkotmánybíróság új tagjait és a legfőbb ügyészt, akik "kizárólag Orbán Viktort szolgálják".

Azzal kapcsolatban, hogy egy kormánypárti képviselők jegyezte és a parlamentben elfogadott határozati javaslat visszaállítaná az Országház előtti terület 1944-es arculatát - eltávolítva onnan József Attila szobrát is -, úgy fogalmazott: a kormányon lévők nemcsak a Kossuth téren, hanem egész Magyarországon szeretnék visszaállítani az 1944-es állapotokat. "De mi nem megyünk vissza 1944 Magyarországára" - mondta.

A szombati rendezvényen a Demokratikus Koalícióhoz tartozókon - több korábbi MSZP-s országgyűlési képviselőn, így Csiha Juditon, Kósáné Kovács Magdán, Szabó Zoltánon és Vojnik Márián - kívül ott volt Bauer Tamás és Eörsi Mátyás korábbi szabad demokrata képviselő, Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF egykori szóvivője, Vágó István televíziós műsorvezető, Bálint György agrármérnök és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi vezetője.

OLDALTÖRÉS: A Demokratikus Koalíció Platform egy éve

A Demokratikus Koalíció Platform egy éve

A Demokratikus Koalíció Platform egy éve

A Demokratikus Koalíció Platform egy éve

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) Demokratikus Koalíciós Platformja egy éve, 2010. október 22-én alakult meg  Gyurcsány Ferenc vezetésével. Az MTVA Sajtóadatbank összefoglalója az elmúlt egy év legfontosabb eseményeiről:

Gyurcsány Ferenc volt pártelnök-miniszterelnök 2010. október 5-én jelentette be a Magyar Szocialista Párt elnökégi ülésén, hogy Demokratikus Koalíció elnevezéssel platformot alapít, amely az 1989-es demokraták széles, nyitott társadalmi közösségének és politikai képviseletének megszervezését tűzte ki célul. A volt kormányfő újságíróknak elmondta: azért alapít saját platformot, hogy a párton belül képviselni tudja álláspontját az MSZP nyitott balközép centrumpárttá alakításáról és az ehhez szükséges párton belüli rendszerváltásról. (Az MSZP alapszabálya szerint párttagok szabadon létrehozhatnak platformokat, amelyek politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportok. Az országos elismerésre igényt tartó platformok legalább 300 taggal kell rendelkezzenek - egy párttag csak egy platform tagja lehet -, országos platform az, amelyet az MSZP választmánya annak nyilvánít.)

A platform hivatalosan 2010. október 22-én alakult meg, a szerveződésbe addig 2400-an kérték felvételüket. A platform elnöke Gyurcsány Ferenc lett, alelnöknek Vitányi Ivánt, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért platform addigi elnökét és Molnár Csaba volt kancelláriaminisztert választották meg, az országos minősítést a párttól 2011. február 26-án kapta meg az új platform. Az új platform már megalakulása napján bejelentette: országos népi kezdeményezést indítanak az új alkotmány népszavazásra bocsátásáról (az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság november közepén nem hitelesítette).

A Demokratikus Koalíció Platform megalakulása kapcsán Hiller István, az MSZP humánkabinetjének vezetője azt nyilatkozta, az új platform létrejötte okozhat erősödést és gyengülést, ő pedig olyasmit támogat, amely egyértelműen és kizárólag az erősödést szolgálja. Kiss Péter, a párt társadalompolitikai kabinetjének vezetője azt mondta: bízik abban, hogy a platform létrejötte egyfajta kihívás, mert szellemi pezsgésre szükség van az MSZP-ben. Puch László MSZP-pártigazgató szerint a platform párt a pártban, szerinte ebben verzióban kizárólag az Orbán-ellenesség kötné össze a résztvevőket, ezért alkalmatlan a hosszú távú politizálásra.

Gyurcsány Ferenc 2011. február 18-án évértékelő beszédet tartott, amiben hangsúlyozta: "Nem az MSZP szétszakítására, nem a demokratikus ellenzéket tovább daraboló új párt alapítására, hanem az MSZP meglévő erényeire építő, hibáit, fogyatékosságait maga mögött hagyó pártátalakításra, és a párt átalakításával létrejövő új balközép, demokrata párt létrehozására van szükség". Az új pártnak képesnek kell lennie, hogy befogadja "az orbáni rendszer" demokratikus ellenzékének nagy részét, és képesnek arra is, hogy más pártokkal együttműködjön.

A volt miniszterelnök április 26-án a Facebook közösségi oldalon jelentette be, hogy az általa vezetett platform pártszavazást kezdeményez, hogy az MSZP a hatályos törvényekben megköveteltnél szélesebb nyilvánosságot, nagyobb átláthatóságot biztosítson gazdálkodásáról, hogy a pártvezetők jövedelmi, vagyoni helyzetét vessék össze a valósággal, hogy gátat vessenek a pártfunkciók halmozásának és javasolták azt is, hogy minden pártvezetőt közvetlenül a tagok válasszanak meg. A hat kérdést május 3-án hozták nyilvánosságra. (Az MSZP alapszabálya szerint a párttagok közösségi joga, hogy pártszavazással döntéseket hozzanak vagy véleményt nyilvánítsanak. Országos pártszavazás a választmány tagjainak kétharmados támogatásával írható ki, de ki kell írni, ha az erre irányuló kezdeményezést a párttagok legalább egytizede írásban, a pártszavazásra bocsátandó kérdés megjelölésével kéri. A pártszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult párttagok több mint fele azon részt vett, illetve ha a párttagok több mint egynegyede azonos módon szavazott, és akkor eredményes, ha a szavazók több mint fele azonos szavazatot adott le.)

Mesterházy Attila pártelnök a pártszavazás ötletére úgy reagált, hogy "az MSZP-nek elsősorban nem saját magával, hanem a Magyarországon kialakuló antidemokratikus, önkényuralmi rendszerrel, a szociális válsággal és a romló közbiztonsággal kell foglalkoznia, hogy ismét választható alternatívává váljon".

2011. május 11-én az MSZP parlamenti frakciója hosszú, kemény hangvételű frakcióülésen vitatták meg Gyurcsány Ferenc törekvéseit. A volt miniszterelnök az ülés után azt mondta: nem akarja elhagyni az MSZP-t, Mesterházy Attila pártelnök bejelentette: a képviselőcsoport minden tagja megerősítette, hogy továbbra is az MSZP-ben kíván politizálni, és elfogadhatatlannak tartja, hogy közülük bárki másik pártot szervezzen vagy támogasson. Gyurcsány Ferenc másnap az ATV Egyenes beszéd című műsorában kifejtette: az MSZP felélte tartalékait, vonzóképessége nem elég ahhoz, hogy belátható időn belül alternatívát nyújtson a Fidesszel szemben, ezért szükséges szervezeti és a morális megújulása.

Május 28-án Mesterházy Attila a párt kongresszusának összehívását kezdeményezte, amelyen "a többség eldöntheti, hogy milyen pártot akar". A választmány arról is döntött, hogy a kongresszus után rendezik meg a Demokratikus Koalíció Platform által kezdeményezett pártszavazást. Június 9-én nyilvánosságra került, hogy az MSZP programtanácsának ülésén komolyan szóba került az MSZP szétválásának kérdése, mert a párt különböző platformjai, erős emberei sakkban tartják egymást és belharcokkal foglalkoznak, ami nem tartható tovább.

A június 18-án megtartott kongresszuson az MSZP nyitott, demokratikus, baloldali néppártként határozta meg magát, amely programalapú szövetségkötésre készül az Orbán-kormány leváltásában érdekelt pártokkal és szervezetekkel. A testület pártszavazási kezdeményezésének visszavonására kérte a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót. A platform elnöksége és tanácsa úgy döntött, kitart a kezdeményezés mellett, így június 22-28. között megrendezték a pártszavazást. A szavazás érvénytelenül és eredménytelenül zárult, a voksát leadó 9202 párttagból 9122 voksolt érvényesen, a hat kérdés mindegyikében 80 százalék körül volt az igenek aránya. A voksolás eredményességéhez ugyanakkor az kellett volna, hogy a 31.286 nyilvántartott MSZP-párttagból 7822-en szavazzanak azonosan, s ehhez néhány száz szavazat hiányzott.

Mesterházy Attila pártelnök július 2-án kifejtette: a szocialistáknak a következő időszakban kevesebbet kell beszélniük a párt megújításáról, és többet kell tenniük érte. Megerősítette, hogy a pártszavazásra adott válaszok alapján javaslatot tesznek az MSZP alapszabályának módosítására, úgy, mintha a voksolás érvényes és eredményes lett volna. Gyurcsány Ferenc úgy értékelt, hogy a pártszavazáson platformja az MSZP egyik legbefolyásosabb erejévé vált.

Szeptember 22-én az MSZP-frakció Gyurcsány Ferenc és támogatóinak távollétében vitatta meg a Demokratikus Koalíció Platform kezdeményezését, amely szerint a listán képviselői helyhez jutott szocialista politikusok adják vissza mandátumukat, annak fenntartásáról vagy megvonásáról, illetve új képviselő megbízásáról a párttagok döntsenek. Mesterházy Attila pártelnök az ülés után úgy fogalmazott: "nem kötelező az MSZP tagjának lenni". A javaslatról azt mondta: a Gyurcsány-platform az MSZP-ből való távozásának forgatókönyvét készíti elő, és a megfelelő alkalmat keresi. Szerinte ez "nem az ördögtől való", de akkor tegyék meg minél előbb, őszintén beszélve szándékaikról. A választmány két nappal későbbi ülésén élesen bírálták Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett platform magatartását, s bár kizárásáról nem döntöttek, olyan határozatot fogadtak el, amely szerint az MSZP nem vállal közösséget azokkal, akik vétenek a párt alapszabálya, etikai normái ellen. A tanácskozáson állítólag felmerült a Demokratikus Koalíció Platform feloszlatásának és Gyurcsány Ferenc kizárásának lehetősége is.

2011. október 11-én Mesterházy Attila a hvg.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferencék már eldöntötték, hogy elhagyják a szocialista pártot, "ha menni akarnak, menjenek", de az elválás legyen békés. Másnap Varju László, a Demokratikus Koalíció Platform igazgatója a Kossuth Rádiónak azt mondta: lemondtak az MSZP megújításáról, s biztosra vette, hogy a frakcióból való távozás után képesek lesznek önálló képviselőcsoportot alakítani.

Október 13-án Mesterházy Attila, az MSZP elnöke felszólította a szocialista frakció tagjait, hogy nyilatkozzanak: a frakcióban maradnak-e, elfogadva a párt alapszabályában az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan megfogalmazott elvárásokat. A következő napokban a frakció 58 tagja közül 57 aláírásával vállalta, hogy a szocialista képviselőcsoport tagjai maradnak, de közülük kilenc nem legalább a ciklus végéig szóló elkötelezettségként értelmezte az aláírását. (Az 58. MSZP-képviselő, a Hajdú-Bihar megyei Oláh Lajos arra hivatkozott, hogy a döntés előtt meg akarja ismerni az őt delegáló pártszervezetek véleményét, de később közölte: kész csatlakozni a Gyurcsány Ferenccel távozókhoz.)

Október 20-án Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc találkozója után Gyurcsány Ferenc már úgy fogalmazott: lényegesen nagyobb az esélye annak, hogy az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform távozik az MSZP-ből, mint hogy a szocialista pártban marad. A volt kormányfő azt ígérte: szombaton, a platform egyéves születésnapján jelentik be döntésüket. Mesterházy Attila azt mondta: ha az erről szóló végső döntés megszületik, az MSZP elnöksége tudomásul veszi, hogy Gyurcsány Ferencék kilépnek a szocialista pártból és a frakcióból. A pártelnök szerint az MSZP belső vitáinak lezárulta után a jelenleginél erősebb és sikeresebb lehet majd.

A platform igazgatója, Varju László másnap azt mondta: a Demokratikus Koalíció Platform is fontosnak tartja, hogy az MSZP maradjon a parlament vezető ellenzéki ereje, ezért tizenegynél több szocialista képviselő biztosan nem csatlakozik a várhatóan kiválókhoz. (Valószínűsíthető, hogy a hét DK-tag - Gyurcsány Ferenc, Baracskai József, Ficsor Ádám, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - mellett Kolber István, az első Gyurcsány-kormány tárca nélküli minisztere és Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca korábbi vezetője is távozik, s velük tart majd Oláh Lajos is.)