Az MSZP és a Jobbik értékelte az Orbán-kormány száz napját

Mesterházy Attila szocialista pártelnök-frakcióvezető pénteken sajtótájékoztatón foglalkozott a második Orbán-kormány első száz napjának értékelésével, ámokfutásnak nevezve a kabinet eddigi tevékenységét. 
Szerinte ez az időszak megrengette Magyarországot és a magyar demokráciát; Orbán Viktor száz napja a megszegett ígéretek, a demokrácia elleni támadás és az elmulasztott lehetőségek napjai voltak.
Mesterházy Attila azt kérte a kormánytól, hogy sokkal inkább az emberek problémáival foglalkozzon, mint a saját hatalmának bebetonozásával. Foglalkozzanak azzal, hogy hogyan lehet Magyarországot egy nyugatos, modern demokráciává fejleszteni, ehhez pedig arra van szükség, hogy ne kevesebb demokrácia legyen az országban, hanem több szabadság - jelentette ki.
Emlékeztetett: Orbán Viktor a választások előtt egyebek mellett azonnali és radikális adócsökkentést ígért, azt, hogy rendbe teszik a közbiztonságot, és hogy új költségvetést terjesztenek a parlament elé. Utóbbi kapcsán megjegyezte, az egyetlen jó hír, hogy ezt nem tették meg. Mesterházy Attila felidézte: a Fidesz megbecsülést és pénz ígért a közszolgálatban dolgozók számára, ígérték, hogy megvédik a devizahiteleseket és biztosítják, hogy a törlesztőrészletekbe ne roppanjanak bele a családok. Ehhez képest kétszer sikerült már bedönteniük a forintot és ma sem tesznek semmit annak érdekében, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon - hangoztatta.
A pártelnök összegzése szerint Orbán Viktor becsapta a magyar választókat.
A "demokrácia elleni támadásra" példaként említette, hogy "pártkatonák" kerültek a legfontosabb állami pozíciókba, olyan médiatörvényt akarnak elfogadtatni, "amely korlátozza a sajtószabadságot", és a demokratikus intézményeket "fegyverként akarják felhasználni" a velük egyet nem értők megfélemlítésére.
Ide sorolta az új alkotmányt is, amely az elmúlt száz napban megvalósított intézkedéseket "betonozná be".
Mesterházy Attila úgy látja: a Fidesz egy olyan rendet akar kialakítani az országban, amely nem nemzeti konszenzuson, hanem pártpolitikai érdeken alapul.
A szocialista politikus álláspontja szerint az elmulasztott lehetőségek száz napja volt a kormány eddigi tevékenysége, mert a kétharmados többség lehetőséget adott volna a Magyarország előtt álló tényeges problémák orvosolására és a nemzeti modernizáció elindítására, de egyik sem történt meg. Ehelyett a kormányzat az elmúlt időszakban szimbolikus jelentőségű intézkedéseket és a választóknak a jövőben kárt okozó döntéseket hozott - mondta Mesterházy Attila.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője az MTI-vel közölte: "a második Orbán-kormány - köszönhetően a győztes felé torzító választási rendszernek - hatalmas parlamenti többséggel a háta mögött kezdhetett neki munkájának. A kétharmados mandátumarány birtokában választóik okkal várják el, hogy éljen ezzel a lehetőségével, és a nemzet érdekében takarítsa el a múlt romjait, mutasson utat a jövőbe. Ez azonban nem történt meg." 
Szerinte annak ellenére, hogy a kormány élt, nem ritkán vissza is élt parlamenti túlsúlyával.
"Néhány jó kezdeményezés mellett, amelyek közül nem egy a Jobbik programpontjainak átvételét jelentette, sok esetben kizárólag önös hatalmi érdek vezette azt a törvényhozási dömpinget, amelyet a Fidesz a parlament nyakába zúdított" - fogalmazott.
Úgy értékeli: az önkormányzatokkal, a választási rendszerrel, a médiával és a független testületek vezetőinek megválasztásával kapcsolatos jogszabály-módosítások "a nyers hatalmi önkényt jelenítették meg". A sok esetben üdvözlendő közbiztonsági szigorítások közé pedig becsempésztek olyan durván szabadság- és nemzetellenes törvénymódosításokat, mint amilyen a "lex gárda" -  fűzte hozzá.
Mint közölte, el kell ismerni ugyanakkor, hogy több nemzetpolitikai, oktatáspolitikai és szociálpolitikai kérdésben jó irányba indult el a kormányzat, "az elmúlt nyolc év nemzetromboló rezsimje után".
A gazdaságpolitikában szintén vannak biztató kezdeményezések - folytatta -, de ezzel együtt szerinte "jól látszik: a kormány még kétharmados többségének birtokában sem mer hozzányúlni olyan kérdésekhez, mint az államadósság újratárgyalása, az EU-tagság kritikus felülvizsgálata, a multik adóelkerülésének megszüntetése vagy akár a magánnyugdíjpénztárak államosítása". E nélkül pedig csak a felszínt kapargatjuk, jelentős áttörés nem várható - mondta Vona Gábor.
Értékelése szerint adós maradt a kormány a legégetőbb társadalmi-gazdasági kérdések orvoslásával is, mint amilyen a devizahitelesek megmentése, a körbetartozások megszüntetése vagy a "cigánybűnözés" visszaszorítása, a közbiztonság tényleges javítása.
"A kormány vagy valóban rálép a gyökeres, azaz radikális változások útjára, vagy - elődeihez hasonlóan - ezt a rendszert is el fogja söpörni az idő szele" - közölte álláspontját a Jobbik elnöke.