"Panelrécék" szezonja - A magas épületek vonzzák a költésre készülő tojókat

Új madárvédelmi problémaként jelentkezik fővárosi épületeken, erkélyeken és lapostetőkön költő tőkés récék április-májusi kelési időszaka. Ilyenkor találkozhatunk úton mászkáló, tetőn szaladgáló, elhagyott récefiókákkal.

Szerencsére ezeken a bajba került családokon viszonylag egyszerűen lehet segíteni. A fiókák kikelését követően a család akár lábon is kiterelhető az épületből, vagy a fiatalokat és a tojót külön szállítódobozba téve (a madarak legtöbbször kézzel is könnyen befoghatók) a közeli Dunához, nagyobb vízhez lehet vinni, ahol nyugodtan elengedhetjük őket.

Alig kikelt tőkésréce fiókák egy budapesti lapostetőn. Könnyű rajtuk segíteni
Fotó: Orbán Zoltán/MME

A többnyire talajon fészkelő ludak récék és bukók egyes fajai rendszeresen költenek vízközeli sziklafalak párkányain, erdők fáinak odvaiban is, ahonnan a frissen kikelt fiókáknak a mélybe kell vetniük magukat. Ezt azért tudják megtenni, mert a fészekhagyó fiatalok testét olyan vastag és tömött, levegővel teli tollazat borítja, mely nemcsak az azonnali úszóképességet biztosítja, de a sok méter magasból kiugró fiatalok testi épségét a becsapódáskor is nagy százalékban megóvja. Vannak áldozatok, de ez a kockázat megéri a szülőknek, a fajnak.

Madaraknál is ismert a szupernormális viselkedés, amikor az erős motivációs (többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó) hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő dolgot tesz.

Úgy tűnik, a városok magas épületei ilyen szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkés réce tojók számára.