Állatvilág

2008.11.24. 09:30

A cukormókus

Az ausztrál kiskedvenc hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Kisgyermekeknek is ajánlott, mert a tartása nem túl bonyolult.

duol.hu

 

A Petaurus norfolcensis, vagyis a cukormókus Ausztriából származik. Kicsinyeit erszényben hordja. Különleges testfelépítése lehetővé teszi számára, hogy a fák tetejéről apró „vitorlázórepülőként” ereszkedjen le. Egy felnőtt példány körülbelül 28-30 cm hosszú az orra hegyétől a farka tövéig, de ennek legnagyobb része (15-18 cm) a farokrész. A farok kormányként is működik, valamint segít az egyensúlyozásban. A bundája szürkés színű, kis fehér résszel a hason, valamint egy fekete csík húzódik végig a háton, szemei viszonylag nagyok és feketék. Mivel elsősorban éjszakai állatról van szó, ezért leginkább késő este és a kora reggeli órákban aktív. Igen sokféle és változatos hangot képes kiadni.

Az állatka viszonylag nagy, például madaraknak szánt ketrecet igényel, mert óriási a mozgásigénye. Mivel a cukormókust nem lehet szobatisztaságra nevelni, ezért fontos, hogy a ketrecnek kihúzható legyen az alja, ide akár sima macskaalmot is tehetünk. Mindenképpen legyen a ketrecben néhány különböző méretű ülőrúd és/vagy ág, ami lehetőséget ad a rendszeres testmozgásra. Az állatka otthonosabban érzi magát, ha biztosítunk neki megfelelő hálóhelyet is, ahová elbújhat, ha szükségét érzi.

Természetes körülmények között a cukormókus a gyümölcsöktől a rovarokig mindent eszik. Otthoni körülmények között száraz macskaeledelt vegyíthetünk számára joghurttal és naponta gyümölcsökkel kedveskedhetünk neki. Különösebb vitaminpótlásra nincs szüksége, de a kisállat boltokban kapható kalcium kiegészítő jó szolgálatot tehet, főleg a nőstények számára.

A cukormókus nagyon tiszta kis állat, mindössze minimális körömvágásra van szüksége. Ha hímet tartunk, akkor ajánlott az állat ivartalanítása, mivel a fejükön és a mellkasukon találhatunk néhány bűzmirigyet, amit egyébként előszeretettel használnak is. 

Gazdájához nagyon ragaszkodik. A szoktatásnál megfelelően béleljük ki az ingzsebünket egy darab szövettel vagy egy előre elkészített szövet erszénnyel és próbáljuk meg rávenni az állatkát, hogy minél több időt töltsön el ott. Miután elfogadta a gazdit az „erszényébe” magától is belemegy.

 

Polgár Kata

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!